Táj-Tér-Kép
Táj-Tér-Kép

Miért érdekes a tájtörténet? – Hogyan használható a tájtörténet elemzés a fenntartható gazdálkodás megalapozásához? 2. rész

Miért érdekes a tájtörténet? – Hogyan használható a tájtörténet elemzés a fenntartható gazdálkodás megalapozásához? 2. rész

Agrofórum Online

Az előző cikkben áttekintettük milyen tájváltozások voltak jellemzőek a múltban, most a történeti térképekről szóló rövid áttekintő után, nézzünk néhány példát a múlt és jelen tájhasználatára különösen néhány olyan térségben, ahol ma belvíz vagy eróziós problémák vannak.

A magyar térképészet kezdetei a XVI. századig nyúlnak vissza. Meg kell említeni Lázár deák térképét a XVI. századból és Hevenesi Gábor térképész munkásságát a XVII. századból, a török háborúk után az olasz Luigi Ferdinando Marsigli és Christoph Müller munkáját, de a legjelentősebb legkorábbi, az ország több megyéjére elkészült térképek Mikovinyi Sámuel nevéhez fűződnek. Az egyik legszebb munkája Pozsony megye térképe (1. ábra). Ezek a térképek még csak inkább áttekintést adnak a településhálózatról és úthálózatról valamint többé kevésbé a területhasználatról (Cemez, 1996; Kari, 2011).

1. ábra, Részlet Pozsony megye rézmetszetű térképéről (1735) OSZK (http://mek.oszk.hu/06400/06422/html/vizrendezes/viz1.htm)

A XVIII. század végétől elsősorban hadászati célokból több térképes felmérés készült az Osztrák-Magyar Monarchiában és a sors fintora, hogy ezek többnyire titkosak voltak és a kor polgári térképészetére kezdetben kevésbé voltak hatással, ma viszont leginkább e térképeket használjuk a tájváltozási folyamatok feltérképezésére. A XVIII. század végétől állnak rendelkezésünkre általában a teljes ország területére, települési szintnél részletesebb térképek, amelyek segítségével viszonylag pontosan látható az adott térség tájhasználata. Az első katonai felmérés (Josephinische Aufnahme) keretében Magyarország területére 1766–72 és 1782–85 között 963 felvételi szelvény készült el (Cemez, 1996). Sokáig csak a Hadtörténeti Térképtárban voltak a térképszelvények megtekinthetőek, de a digitalizációnak köszönhetően ma már mindenki számára elérhetőek a katonai felmérések a www.mapire.eu honlapon. Sajnos az első katonai felmérés térképei egyezményes jelkulcs hiányában inkább tájékoztató jellegűek. Főleg az első katonai felmérés térképein láthatunk a maitól leginkább eltérő tájhasználatot, települési struktúrát, hiszen a XIX. második felében megindult intenzív gazdasági-társadalmi fejlődés előtt készültek. Néhány érdekesebb példát emeltem ki: a Fertődi kastély és kertje a Fertő-tó és a Hanság hatalmas összefüggő víz- és mocsárfelületeivel valamint a Gellért-hegy még teljesen szőlővel borítva XVIII. század végén (2-3. ábra).

2. ábra, a Fertődi kastély és kertje a Fertő-tó és a Hanság hatalmas összefüggő víz- és mocsárfelületeivel, első katonai felmérés, (mapire.eu)

3. ábra, A Gellért-hegy még teljesen szőlővel borítva XVIII. század végén első katonai felmérés, (www.mapire.eu)

A második katonai felmérés (1806–1869) I. Ferenc császár és király uralkodása alatt indult és elkészült a Habsburg birodalom egészére, bár a térképezést országonként végezték. A felmérés során a térképek egységes jelkulccsal készültek és a domborzatot is szabványos csíkozással ábrázolták és színezése miatt könnyebben olvasható (4-6 ábra) (Cemez, 1996; Kari, 2011).

4. ábra

5. ábra

4-5-6. ábra, A Szigetköz és a Duna szabályozatlan medre a második (4. ábra) a harmadik katonai felmérésen (5. ábra) majd a szabályozott meder az 1941-es katonai felmérésen (6. ábra)  (www.mapire.eu)

1872 és 1884 között készült a teljes Osztrák-Magyar Monarchiára a harmadik katonai felmérés, laikusként kicsit nehezebben olvasható a színezés hiánya miatt. Az 1941-es katonai felmérés már a XX. századra az állandósult tájhasználatot mutatja, tulajdonképpen a legnagyobb szántó arány ekkor volt jellemző hazánkban.

Nézzünk néhány példát, amikor a területhasználat a táji adottságoknak kevésbé megfelelő irányban változott és emiatt ma többféle probléma, mint belvíz, erózió vagy defláció lép fel. Már a XX. század elejére döntően lezajlott a mezőgazdasági termesztés intenzifikációja, a gyepeket többségében feltörték, hogy nagyobb hasznot hozó szántóföldi termesztést folytassanak még a mélyebben fekvő, vizes területeken is. A 7. ábrán jól látszik, hogy a XIX. század közepén még a Keszeg-ér menti vizenyős területeket rétként/legelőként hasznosították, de már a század végére jórészt feltörték, ma viszont a Mepar adatbázisa szerint belvízzel veszélyeztetett területről van szó. A korábban lecsapolt, mélyen fekvő területeken a belvíz gyakori konfliktus. Hasonló folyamatot mutat be a 8. ábra a Rába és a Marcal mentén csak nagyon keskeny terület maradhatott meg mára művelésmentesen, annak ellenére eltűntek a gyepek (Érzékeny állandó és nem érzékeny gyepek kiemelve), hogy nagy a belvízzel fenyegetett területek aránya (Mepár térkép kék jelzés).

7. ábra, Keszeg-ér menti területek a Második, a Harmadik katonai felmérésen valamint a Mepar (https://www.mepar.hu/mepar/) adatbázisában belvízzel veszélyeztett területként

8. ábra, A Rába és a Marcal menti területek fokozatos szántóvá alakítását és szabályozását mutatja a felső képsor a második, harmadik és az 1941-es katonai felmérésen, az alsó képen ugyanaz a terület napjainkban jórészt belvízzel fenyegetett területek valamint kiemelve a gyepek alacsony aránya

Szintén gyakori főleg eróziós és deflációs problémákat okoz a dombvidéki területeken erdők, gyepek helyett a szántó területhasználat dominanciája valamint a mezővédő erdősávok eltűnése. Az eróziós veszély miatt 17% feletti lejtés esetén a szántó művelési ág felhagyása feltétlenül javasolt, de vízeróziónak kitett területek esetén a 12% feletti lejtés esetén is érdemes a talajt jobban takaró növények termesztése. A 9. ábrán jól látszik, hogy gyakran a XIX. század első felében még gyepként majd fokozatosan szántóként hasznosították a 12 és 17% feletti lejtésű területeket is.

9. ábra, A Második katonai felmérésen még főleg gyepes területeket szántókká alakították a XX. századra (2. térkép az 1941-es katonai felmérés), ahol a Mepar adatbázisa alapján 12 % (lila) és 17%-os (sárga) lejtők, és halványsárgával az erózióveszélyeztetett területek

A gazdálkodás intenzifikációja, a minél nagyobb területek szántóként hasznosítása gyakran vezet konfliktusokhoz. Ilyen esetekben az ökológiai igényeket is jobban kielégítő extenzívebb hasznosítás javasolt. A történeti térképek is segíthetnek nekünk a táji adottságoknak jobban megfelelő területhasználat megtalálásában.

Összeállította: Filepné Kovács Krisztina

Felhasznált irodalom:

Karli Ildikó (2011): A térképezés története különös tekintettel Európára és

Magyarországra http://www.resimmobiles.hu/docs/2011_1-2/08_karli_terkepeszet.pdf

Csemez Attila (1996): Tájtervezés – tájrendezés, Mezőgazda Kiadó, Budapest

Felhasznált térképek:

Katonai térképek www.mapire.eu

Pozsony megye rézmetszésű térképe http://mek.oszk.hu/06400/06422/html/top_megye/megye10.htm

Mepar böngésző https://www.mepar.hu/mepar/

Miért érdekes a tájtörténet? - A tájalakítás jellegzetes korszakai 1. rész

Tájépítészként, ha bármilyen térséggel, tájegységgel, településsel kezdünk el foglalkozni, minden alkalommal elsőként áttekintjük, tanulmányozzuk történeti térképek segítségével az adott térség múltját, a táj változásait.

Agrár – Táj

Sokan szeretik vonatút közben az elsuhanó tájat fürkészni. A gondolataink ilyenkor szabadon cikázhatnak, beleképzelhetjük magunkat a tovaszáguldó utcák lakosainak helyébe, elgondolkodunk, vajon mivel telhet a nyájat a fa árnyékából őrző juhász napja, vagy irigykedhetünk a földutakon bicikliző kirándulókra. Szinte minden esetben kellemes és pihentető tevékenység a minket körülvevő tájban elmerülni, de egy esetben biztosan nem: ha az ember tájépítész.

Belvíz: már 65 ezer hektár víz alatt - képgalériával

Az elmúlt napokban 65 ezer hektárra nőtt és várhatóan tovább növekszik Magyarországon a belvízzel elöntött terület nagysága - közölte Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője.

2018. március 20. 10:16

Békésben már 14 ezer hektár van víz alatt

Hétfő óta tovább nőtt a belvízzel elöntött terület Békés megyében, egy szakaszon már harmadfokú a készültség – tájékoztatott a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

2018. március 21. 13:39

A gyakran belvizes területeken meg kell változtatni a művelési ágat

A tavaly elfogadott Nemzeti Vízstratégia új korszakot nyitott a hazai vízgazdálkodásban – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapjának adott interjújában Somlyódy Balázs, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője.

2018. március 2. 10:20

Közös vízgazdálkodási projekt indult a Dél-Alföldön és a Vajdaságban

A projekt részeként egy aszály- és belvízkutató monitoring központot is létrehoznak, amelynek a határon átnyúló szakmai munka mellett feladata a szoros kapcsolat megteremtése a tudományos szféra és a felhasználók között.

2018. január 24. 14:40