Az AXIÁL Kft. és a Phylazonit Kft. közös együttműködésében megvalósuló hagyományőrző rendezvény – az ALAP A TALAJ ROADSHOW – idén megújult programmal tért vissza, részletekbe menően bemutatva a talajközpontúság előnyeit.
Az elmúlt időszakban a talajok komplex ismerete, valamint ennek a tudásnak a gyakorlatban való hasznosítása egyre többeket foglalkoztat. Az ALAP A TALAJ ROADSHOW első három helyszíne abszolút teltházzal zárult, több mint 200-200 résztvevővel zajlott le a mezőkeresztesi, baracskai, gyomaendrődi rendezvény. A keszthelyi MATE Tangazdaság területén tartott utolsó állomáson is szép számban jelentek meg az érdeklődők.
Pintér Zsolt, az AXIÁL Kft. ügyvezető igazgatója köszöntőjében kiemelte, bízik benne, hogy mostanra nem csak a gépkereskedőt látják a gazdálkodók az Axiál Kft. munkatársaiban, hiszen hosszú idő óta azon dolgoznak, hogy a gépértékesítést követő magas színtű szolgáltatásainkkal is azonosítsák őket.
Az ALAP A TALAJ ROADSHOW célja az, hogy a megjelentek olyan érdekességekkel, megoldásokkal, újításokkal találkozhassanak, amit otthon, a művelés során is alkalmazni tudnak annak érdekében, hogy ilyen extrém kihívások mellett is eredményesen, gazdaságosan termeljenek.
Vajda Péter, a Phylazonit Kft. ügyvezető igazgatója és tulajdonosa hangsúlyozta, hogy minden változik: változnak a gazdasági körülmények, változik az időjárás és változik a talaj is. A talaj degradációja sajnos nemcsak Magyarországon, hanem Európában és világszinten is jelen lévő probléma. Az ALAP A TALAJ ROADSHOW azért jött létre, hogy más aspektusból mutassák meg a talajt.
Az edukációt nemcsak az egyetemeknek kell elvégeznie, a forgalmazó, gyártó cégeknek és szakembereknek is ugyanolyan felelősségünk van ebben.
Termőföld és élelmiszer
Dr. Gyuricza Csaba, a MATE rektora beszédében elmondta, nemcsak a növénytermesztés kezdődik a talajnál, hanem a takarmány-előállításon keresztül az állattenyésztés, az állatitermék-előállítás, az élelmiszer-előállítás is.
Minden azon múlik, hogy a talajt milyen állapotban tudjuk tartani. Ha van jó minőségű termőföldünk, akkor lesz élelmiszerünk. Ha nincs termőföldünk, ha tönkre tesszük a talajt, akkor az élelmiszertermelés alapját tesszük tönkre.
Nem állunk jól, mert az elmúlt évtizedekben nagyon jelentősen, egyes vélemények szerint 60-80 százalékkal csökkent a talajok szervesanyag-tartalma.
Ha csökken a talajok szervesanyag-tartalma, akkor csökken, romlik a fizikai állapot, romlik a kémiai állapot, romlik a biológiai állapot, és ezek összefüggésében lehet egyáltalán egészséges termőtalajról beszélni.
Két feltétel
Napjainkban két nagyon fontos feltételhez kell igazodnunk. Az egyik a technológiák előretörése. Az elmúlt tíz évben nagyobb fejlődés zajlott le az agráriumban, az agrártudományokban, mint a megelőző száz évben. És csak az tud versenyképes lenni, aki ezeket a legkorszerűbb tudományos eredményeket átveszi, aki nyitottságot mutat arra, hogy ezeket az eredményeket alkalmazza.
A másik pedig a klímaváltozás. Azt az egyszerű kérdést kell föltenni magunknak, hogy lehet-e ugyanolyan módszerekkel eredményesen gazdálkodni, eredményesen élelmiszert termelni, mint 40-50 évvel ezelőtt. Az a feladata ma a talajművelésnek, hogy alkalmazkodjon a megváltozó feltételekhez.
Imreh Gergő, a Via Naturalis Consulting Kft. innovációs vezetője a Tudatos tápanyag-gazdálkodás és költségoptimalizálás a gyakorlatban című előadását a talajvizsgálati lehetőségek ismertetésével indította. Kiemelte, a 15-25 talajmintából vett átlag helyett sokkal precízebb, ha minden egyes mintavételi ponthoz GPS koordinátákat rendelünk, így 10-20 év múlva, amikor a következő generációk átveszi a termelést, a tendenciákat is át tudjuk adni nekik.
Amikor egy talajvizsgálati jegyzőkönyv a szakértő kezébe kerül, akkor első körben a talaj típusát határozzák meg. Az 1-es kategória a legideálisabb, még a 2-es és 3-as kategória is elviselhető, de a többivel már jelentős feladatok lehetnek.
A talaj pH-ja nemcsak a makroelemeknek, de a mikroelemeknek a felvehetőségét is befolyásolja. Nem a semleges pH a legoptimálisabb, inkább a 6,5 és a 7 közötti tartomány. Ha elmozdul a pH az ideálistól, annak következményei lehetnek. Nemcsak a tápanyagok felvehetősége, de a mikrobiológia is korlátozottan tud működni, a növények gyökerei sem érzik jól magukat és a betegségekre való hajlam is megnőhet.
A vízoldható összes sók esetében, ha 0,15, illetve a fölötti értékekkel bírnak a területek, akkor további vizsgálatokkal azonosítani és kezelni kell a problémát.
Csökkent humusztartalom
A humusz érték az egyetlen olyan mért adat a talajvizsgálati jegyzőkönyvekből, amelyről a talajéletre, a talaj szervesanyag-tartalmára tudunk következtetni. Magyarországon 100-120 éve tudják konkrétabban mérni a humuszokat. Az akkori szakirodalmi adatok szerint nagyjából 6-os humusz értékek az átlag. Ma már a 2-es, 3-as értékeknél is örülni kell.
Ha nem figyelünk oda kellőképpen a talajainkra, nem forgatjuk vissza a szármaradványokat, nem teszünk újra életet a talajba, akkor ott bizony előbb-utóbb problémákkal fogunk szembesülni.
Dr. Kovács Gergő Péter, a MATE egyetemi docense az Okszerű agrotechnika a jelenkor kihívásaihoz igazítva című előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy megváltozott körülmények között kell majd gazdálkodni a következő időszakban, sőt már az elmúlt tíz-húsz évben is lehet, hogy ezen kellett volna gondolkozni.
Sajnos az elmúlt években annyira szélsőséges lett a klíma, és annyira nagy az ingadozás a megszokott átlagoshoz képest, hogy az a gazdálkodási metodika, amit eddig folytattunk, nem tartható fenn tovább.
Magyarországon valószínűsíthetően a csapadékmennyiség megmarad, de ennek az eloszlásával probléma lesz. Most is azt tapasztaljuk, hogy nem csendes esők vannak nyarainkon, hanem trópusi monszunhoz hasonlók. Erre a talajaink nincsenek felkészülve.
Emelkedő hőmérséklet
Amire érdemes még figyelni, az a földfelszíni hőmérséklet emelkedése, változása. A mért adatok alapján igenis az látszik, hogy emelkedik a hőmérséklet és a legmagasabb kiugrás azon a részen tapasztalható, ahol Európa található.
Alapvetően abba az irányba kell elmozdulnunk, hogy kevesebbszer műveljük meg a talajt. Túl sok a bolygatás. Számos elemet most már össze tudunk vonni, a technika rendelkezésre áll.
Nagy ellenségünk a por, amiről megint nem beszélünk túl sokat, de ez ugyanúgy szervesanyag, amit visz a szél. Túlságosan elporosított talajaink vannak, amelyek már elfáradtak. A szervesanyag-tartalom növelése, hiszen ezzel a talajnak a pufferkapacitását lehet növelni, több nedvességet fog megőrizni. A klímaváltozás ellen sokkal védettebb lesz. Ezen kívül az a tápanyag, ami kijuttatásra került, jobban fog hasznosulni. A zöldtrágyázás, talajtakarás mind-mind hatékony módszerek arra, hogy a talaj szervesanyag-gazdálkodását növeljük.
A rendszerek nem zárják ki egymást, hanem a rendszereknek a kombinációját kéne alkalmazni. A forgatásos talajművelésről szép lassan, fokozatosan át kellene térni a forgatás nélküli művelésre, hiszen a klímaváltozás ezt ki fogja kényszeríteni.
Az adaptáció a kulcs. Hosszú távon olyan rendszer lehet fenntartható, ahol a döntések már mért adatokra épülnek.
Az ALAP A TALAJ ROADSHOW további programjaként, gyakorlati gépbemutató és talajszelvény-elemzés keretében neves szakmai előadók ismertették a konkrét területen – helyi adottságokra építve – a valóban hasznosítható művelési, termelési módszereket az érdeklődők számára.
