Nincsen más lehetőség, mint előre menekülni. Ezt vallja idősebb és ifjabb Petrohay György, akik a Velencei-tó közelében, Seregélyes határában gazdálkodnak. Apa és fia is folyamatosan fejleszti gazdaságát, keresik az új lehetőségeket, amiket ki is próbálnak saját területeiken. Így kezdték használni immáron 8 éve a Phylazonit különböző készítményeit is.
„A magyar mezőgazdaság nagyon komoly kihívások előtt áll. Azt látjuk, hogy az Európai Unió a jövő árutermelését egyre inkább biológiai szemléletűvé kezdi átformálni. Gondoljunk csak a növényvédő szerek folyamatos kivonására vagy a támogatási rendszer átalakulására. Erre pedig új válaszokat kell találni, például a precíziós gazdálkodás erősítését, ami nálunk már elkezdődött” – véli ifjabb Petrohay György, aki 16 hektáron folytat szántóföldi növénytermesztést, a hátsó kertjében pedig díjnyertes chili paprikát nevel. A fiatal szakember szerint a hatóanyagok dózisának csökkentésére például úgy lehet reagálni, ha azokat minél célzottabban juttatjuk ki.
„Mi is elindultunk a precíziós gazdálkodás irányába, az idei gépvásárlásnál már nagy hangsúlyt fektettünk erre, de azt látjuk, hogy ez egy nagyon költséges történet, miközben azt is tudom, hogy egy kötelező menekülő útvonal” – fejtette ki véleményét a több mint 600 hektáron gazdálkodó édesapa, aki szerint a klimatikus viszonyok változása is nagy probléma. A szélsőséges időjárás megnehezíti a termelést, a korai melegek, a késői fagyok és az aszály hatalmas károkat okoztak az elmúlt esztendőben is.
„Úgy érzem, hogy fenntartható mezőgazdaság címén egy fenntarthatatlan rendszer felé igyekszünk” – foglalta össze gondolataikat a fiú, aki édesapjával többek között a Phylazonit készítményeit is segítségül hívta a kihívások leküzdéséhez.
Nyolc éve töretlenül
Idősebb Petrohay György már nyolc éve használja talajoltásra a Phylazonit baktériumkészítményét, és a különbségek szemmel, de papíron is jól láthatók. Alapvető elv, hogy csak abban hisz, amit saját területén kipróbál, legyen az vetőmag, növényvédő szer vagy biológiai készítmény. Az első évben tehát kísérleti jelleggel használta a Talajoltót egy 15 hektáros terület felére kijuttatva, a maradékot pedig kontrollterületnek hagyta meg. A különbség egyértelmű volt, mérni sem kellett volna, ám a betakarítás után kiderült, hogy 5-7 százalékkal magasabbak a termésátlagok.
„Ebben az évben 2500 liter Phylazonit Talajoltót juttattam ki a területeinkre, méghozzá kultúrától függetlenül. A szántóföldi növények mellett kertészettel is foglalkozunk, van 2 hektár burgonya, 3 hektár áttelelő hagyma, 2 hektár tavaszi vetésű hagyma, némi csemegekukorica és 4,5 hektár káposztaféle, ezekben is alkalmazom. Egy hektárra 15 liter kerül ki 15 liter vízzel keverve, és azt látom, hogy a megtérülés nagyjából a termék költségének a négyszerese, tehát megéri használni” – tudtam meg Petrohay Györgytől, aki hangsúlyozta, hogy a Phylazonit szerves részét képezi a termesztéstechnológiának. Olyannyira, hogy rá is gépesítettek a kijuttatásra, a vetőgépet és a talajmunkagépet is úgy alakították át, hogy a baktériumok talajba juttatására alkalmasak legyenek.
„Annyi hasonlónak tűnő készítmény van a piacon, mindenki el akar adni valamit, de engem nem tudnak lebeszélni a Phylazonitról, hiszen az bevált, működik. Repcéből például 3,7 tonnát, durumbúzából 4,5 tonnát takarítottunk be, de az őszi búza is 6 tonna feletti volt, ezekhez pedig kellett a talajoltás”.
Chiliben és durumbúzában egyaránt
Ifjabb Petrohay György neve nem ismeretlen a mezőgazdaságban, hiszen egy növényvédő szeres vállalat területi képviselője, a Facebookon pedig az egyre népszerűbb „Agrárszakember” csoport kitalálója és adminja. Emellett az év első felében bejárta az országos médiumokat is, hiszen Noir elnevezésű chilis rozé borzseléje New Yorkban a Best Sweet, a Best Mild és a Best on Ice Cream kategóriában is aranyérmes lett. Minderről természetesen az Agrofórum is részletesen beszámolt.
A 16 hektár szántóterület és a chiliültetvény esetében is fontos szerepet kapnak a Phylazonit termékek, ráadásul nemcsak a talajoltó baktériumok, hanem a szárbontók is. „A chili esetében a Phylazonit Talajregenerálót juttattam ki a csepegtető rendszer segítségével, tavaly pedig talajoltásra használtam egy készítményüket. Ezekben az esetekben komolyabb teszteket nem tudtam beállítani, hiszen az egész paprikázás számomra egy nagy kísérlet még, tanulom a chilitermesztést, és folyamatosan újabb és újabb kihívásokkal szembesülök. De szántóföldön mind a 16 hektáron jelen van a Phylazonit, és ott évek óta többszörösen bizonyított mind kísérleti, mind üzemi szinten” – fogalmazott ifjabb Petrohay György, aki azonban hozzátette: a chili esetében különösen fontosnak tartja a talajoltást és a talaj regenerálását, hiszen csak monokultúrát tud megvalósítani, ami talajuntságot, de számos növényvédelmi problémát is eredményezhet. Erre pedig kiváló választ adnak a Phyalzonit készítmények.
Emellett Seregelyesen azért is fontos a baktériumkészítmények használata, mert a környező területek humuszellátottsága rendkívül gyenge, 0,8-1,5 százalék. Éppen ezért igyekeznek megőrizni, sőt lehetőség szerint bővíteni a szervesanyag-tartalmat. Többek között a szalma sem kerül le a földekről, azt visszaforgatják a talajba.
Szárbontási kísérlet napraforgó után
A Petrohay család szeret kísérletezni, új megoldásokkal próbálkozni, így nem volt nehéz rábeszélni őket, hogy kiderítsék, a szárbontás milyen hatással van a napraforgó utóveteményére. „A napraforgót a szakirodalom egy talajzsaroló növénynek tartja, ami után rosszak a csírázási eredmények. Ehhez persze az is kell, hogy a szármaradványok olyan növényi nedveket hagyjanak a talajban, amik csírázásgátló hatást eredményeznek. Ha azonban ezt elbontjuk, akkor máris sokkal jobb a helyzet mind a csírázás, mind a bokrosodás tekintetében” – hangsúlyozta a fiatal szakember, akinek édesapjához hasonlóan szintén nagyon jó tapasztalatai vannak a kipróbált Phylazonit szerekkel.
A kísérlet során a kezelt napraforgótarlóra aratás után, tárcsázáskor 10 liter/hektár Phylazonit Tarlóbontó került ki. Fontos, hogy a szármaradványokat előtte a talajmunkák során már felaprították. A területre végül búzát, méghozzá Chevron fajtát vetettek el. Ezt követően a kezelt és a kezeletlen táblarészen minden technológia, munkafolyamat egyezett.
A területről két alkalommal vettek mintát, elsőként 2016. március 11-én, amivel az áttelelést követően a tavaszi fejlődésnek induló állomány fejlettségét és sűrűségét vizsgálták. A különbség már ekkor szemmel látható volt, a vitálisabb, fejlettebb és jelentősen nagyobb zöldtömeget fejlesztő kezelt terület esetében a kikelt növények száma jelentős, 26 százalékos eltérést mutatott. A második mintavételezés a betakarítás előtt történt, amikor kiderült, hogy a kedvező időjárásnak és a folyamatosan feltáródó tápanyagoknak köszönhetően a baktériummal kezelt területen jelentős kalásztöbblet alakult ki. A sűrűbb állomány ellenére a kezelt terület kalászai méretükben és telítettségükben is kedvezőbb képet mutattak.
„Összességében a tarlóbontással csökkenthetjük a patogén gombák áttelelési lehetőségét. 3 tonna/hektár napraforgó szemtermésnél a területen hagyott tarlómaradványok nagyjából 79-91 kg nitrogén, 13-15 kg foszfor és 26-31 kg kálium tápanyagot tartalmaznak, amik az utóvetemény tenyészidőszaka alatt feltáródnak. A napraforgó tarlómaradványok utóveteményre gyakorolt negatív hatása is csökkenthető, valamint a növényt teljeskörűen támogató integrált talajközpontú gazdálkodással gyenge adottságú, homokos talajokon is 8 tonnás termésátlagok érhetők el” – fogalmazott az Agrofórum kérdésére a kísérletben résztvevő Kovács Zsolt, a Phylazonit szaktanácsadója.
Fotó: Phylazonit
Idősebb és ifjabb Petrohay Györggyel folytatott beszélgetésem során egyértelmű volt, ahogy ezt apa és fia is többször hangsúlyozták: a Phylazonit készítményeket a jövőben is használni fogják, hiszen azoknak kimutathatóan pozitív hatásuk van minden kultúrában. Ha igaz, hogy a mezőgazdaság az egyik legfontosabb hivatás a világon, akkor az is igaz, hogy ennek a hivatásnak a meghatározó feltétele a talaj, alfája és omegája mindennek, amit életnek nevezünk” – zárta beszélgetésünket idősebb Petrohay György.
