Talajélet
Fizetett tartalom

Eljött a szemléletváltás ideje…

AGRO.bio Hungary Kft.

A jó talaj aranyat ér!

A talaj egy feltételesen megújuló (megújítható) természeti erőforrás, amelynek termékenysége a szántóföldi termelés alapja. A termékeny talaj olyan fizikai, kémiai és biológiai egység, rendszer, amelynek legfontosabb értékmérő tulajdonsága a szervesanyag- (humusz-) tartalma. Ez minél magasabb, a talajnak annál jobb a tápanyag-, víz-, hőgazdálkodása, annál jobb a szerkezete.

A SZERVESANYAG-GAZDÁLKODÁS LEGALÁBB OLYAN FONTOS FELADAT,
MINT A JÖVEDELMEZŐ TERMELÉS.

A talajok szerves anyagának egy része lassan változik, és a talaj szerkezetességéért felel, a másik része pedig táplálékul szolgál az ott élő szervezeteknek (a növényeknek is), tehát folyamatosan csökken, amelynek visszapótlásához, illetve a szerkezet javításához szerves anyagot kell „bevinni” a talajba:

  • istállótrágyát
  • hígtrágyát
  • zöldtrágyát
  • komposztot
  • növénymaradványokat

A növénymaradványok jelentősége a legnagyobb, mert ezek felépítéséhez a növény a talajból vette fel a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot. Ha bekeverjük a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.

A kukorica betakarítása után közel 10-15 tonna gyökér és szár marad vissza. Ennek a tápelemtartalma 100-130 kg N, 50-70 kg P2O5 és 80-170 kg K2O hektáronként (Tóth és Kismányoky, 2012). Megfelelő agrotechnikával és a CELL® használatával ennek a 70-80%-a már az utónövény számára felvehetővé tehető. Az így biztosított tápelemek hasznosulása pedig nagyságrendekkel jobb, mint az egy adagban kiadott nagy mennyiségű műtrágyáké.

Mindezt az AGRO.bio megbízásából a NÉBIH pécsi talajbiológiai laboratóriumában szakemberek kétféle talajtípuson vizsgálták a CELL® anyagok alkalmazásával végzett kukoricaszárbontás dinamikáját. Az eredmények szerint a CELL® alkalmazásával fél év alatt a tarlómaradványok tömege 75-85%-kal csökken, azaz bomlik el és válik felvehetővé az utóvetemény számára.

Az AGRO.bio javaslata a szervesanyag-gazdálkodásához a CELL® használata, amelynek segítségével gyorsítjuk a növényi maradványok elbontását, és javítjuk azok hasznosulását.

Ha a CELL® cellulózbontóval gyorsan jelentősen lecsökkentjük a kukoricaszár mennyiségét a talajban, akkor kisebb lesz a rajtuk megtalálható növényi kórokozók élettere és áttelelési esélye és a jövőben segítséget nyújt majd a különböző penészgombák (Fusarium sp., Aspergillus sp.) kártételének mérsékléséhez, így nő a növényvédelem hatékonysága és javul az állomány egészségi állapota.

Felhasználási javaslat: A CELL® cellulózbontó oltóanyagot (1 l/ha) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Mivel a készítményben található törzsek enzimjei azok külső falához tapadnak, ezért törekedni kell a minél jobb permetléborításra. Ha kijuttató szerkezettel (BactoFil T-Jet) végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A munkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

Kedvező csomagajánlatainkért
CELL® + TrichoMax, CELL® + Amargerol
és szakmai kérdésekben keressék bizalommal területi kollégáinkat.
www.agrobio.hu

Daoda Zoltán szakmai igazgató
AGRO.bio Hungary Kft.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Talajminőség-védelem kötött talajon – lehetőségek és korlátok

2024. november 12. 08:10

A különböző kötöttségű talajok művelhetősége erősen függ a nedvességtartalomtól. Legkedvezőbb a nyirkos állapot.

A giliszták: a talaj elfeledett ápolói

2024. november 5. 17:10

Sokan óckodnak a gilisztáktól, jóllehet a talajélet fenntartásában betöltött szerepük, élettevékenységük nyomán hátramaradó anyagcsere-termékeik a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítva a sikeres növénytermesztés ,,alapköveivé" kellene, hogy emeljék őket.

Kerti talaj vagy virágföld? Melyik a jobb?

2024. október 31. 14:10

Az élő talaj tele van hasznos mikrobákkal és szerves anyagokkal, amelyek tápanyagokat juttatnak a növények gyökereihez.

Milyen az élő talaj és mivel tehető élővé?

2024. október 23. 05:40

Nem győzzük hangsúlyozni a felelős talajművelést, ahol nemcsak a termés maximalizálása a cél, hanem a talaj eróziótól való védelme és az élő szerveződések védelme a földfelszín alatt.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. szeptember 16. 05:30

Vajon ki számol utána, de a hazánkban több mint egymillió hektáron termesztett kukorica betakarítását követően akár 12-14 tonna növényi maradvány is visszamarad a területen?

A műtrágyák hatékonyságának növelése talajoltással

2019. február 12. 06:36

A szántóföldi növények közül a napraforgóról reagál a leglátványosabban a talajoltó technológiára. Az elmúlt három évben az AGRO.bio Demo Farm Projektjében résztvevő gazdaságoknál végzett vizsgálataink során a kezeletlen területhez képest átlagosan 11%-kal mértünk magasabb értékeket a talajoltásban részesült területen.

AGRO.bio technológia ajánlata az őszi kalászosok eredményes termesztéséhez

2018. október 11. 11:41

A talaj egy élő rendszer, amelyben okszerű talajműveléssel biztosítható a növények hiánytalan, egyöntetű kelését lehetővé tevő magágy.

Mikrobiológiai önvédelem a repcében

2018. augusztus 15. 08:03

Egészséges növényállomány csak egészséges talajban nevelhető, illetve a talajhigiénia javításával a termelés biztonsága is növekszik. Napjainkban ebben nyújt segítséget a mikrobiológia technológiája.