21℃ 13℃
augusztus 23. Bence, Róza, Szidónia
Talajélet

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humusz a talaj egyik legösszetettebb és legértékesebb komponense. Nem egyetlen vegyületből áll, hanem szerves molekulák gazdag elegye alkotja, melyek szinte kizárólagosan, mintegy 85-90%-ban, csak a talajban fordulnak elő. Ezek az anyagok olyan szerves maradványokból képződnek, amelyek már átestek a humifikáción – azon lassú biológiai átalakulási folyamaton, amelynek kulcsszereplői a talajban élő mikroorganizmusok.

Ennek megfelelően válik fontossá a mikrobiológiai tarlókezelés. Az intenzíven művelt területeken a mikroorganizmusok száma jelentősen csökkent, és fajgazdagságuk is szegényedett. Ez sérült talajélet állapot a lebontási folyamatok hatékonyságát hátrányosan befolyásolja. Ezért fontos, hogy bontóenzimeket termelő baktériumok kijuttatásával támogassuk a bomlási folyamatok elindulását, beindítva ezzel a humuszképződést.

A „humus” latin eredetű szó, mely eredetileg a földfelszínt, a termőréteget jelölte – azt a helyet, ahol az élet kibontakozhatott. A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik. A humusz javítja a talaj vízmegtartó és -tároló képességét, elősegíti a morzsalékos szerkezet kialakulását, valamint jelentősen növeli a talaj ioncserélő képességét. Hatására a növények tápanyagellátása kiegyensúlyozottabbá válik, különösen stresszes időszakokban, mint az aszály vagy hőmérsékleti szélsőségek idején (1. kép).

1. kép A humuszban gazdag termőtalaj képes csökkenteni a klímaváltozás okozta károkat (Forrás: www.freepik.com)

A szerves anyagok lebontása a talajban két, jól elkülöníthető fázisban zajlik. Elsőként a mineralizáció során a szerves anyag egyszerű vegyületekre bomlik: cukrokra, aminosavakra, szerves savakra, vízre és szén-dioxidra. Ez a folyamat gyors, akár néhány hét alatt lejátszódik, és azonnal felvehető tápanyagokat eredményez, mint például a nitrát, a foszfát vagy a kálium.

Ugyanakkor ezek az anyagok nem épülnek be a talaj tartós szerkezeti elemeibe. A második fázisban, a humifikáció során a lebomlott szerves anyagok egy része stabil, összetett vegyületté alakul – huminsavakká, fulvosavakká és huminokká.

Ezek az anyagok ugyan nem állnak közvetlenül a növények rendelkezésére, viszont hosszú távon biztosítják a tápanyag-utánpótlást és vízmegtartó képességükkel is hozzájárulnak a csapadékszegény időszak átvészeléséhez. Maga a humuszképződés hónapok, sőt akár évek, évtizedek alatt megy végbe, és mértékét az éghajlat, a vízforgalom, a domborzat és a biológiai sokféleség egyaránt befolyásolja.

A humuszképződés egyik legfontosabb biológiai szereplői a talajbaktériumok, amelyek természetes, növényi eredetű cukrokból képesek baktériumnyálka, azaz EPS (exopoliszacharid) képzésére (2. kép). Ezek az anyagok „összeragasztó” tulajdonságukkal elősegítik a talajrészecskék összetapadását, támogatják az aggregátumok kialakulását, és ezzel hozzájárulnak a morzsalékos talajszerkezet létrejöttéhez.

A megfelelő szerkezet javítja a talaj víz- és levegőgazdálkodását, növeli annak tápanyag-megtartó képességét. Maga a baktériumnyálka jelentős mennyiségű vizet képes megkötni és hosszabb ideig tárolni, ami különösen előnyös szélsőséges időjárási viszonyok között. Ez a szerkezetjavító és vízmegtartó hatás már rövid idő alatt is megvalósul. Talajoltó baktériumokkal ez a folyamat jelentősen gyorsítható.

2. kép Baktérium által termelt nyálkaszerű anyag (EPS) kicsapatva (Forrás: saját kép)

A növényi szármaradványok mikrobiológiai készítményekkel támogatott bontása lehetővé teszi, hogy a talajba visszakerüljenek a kulcsfontosságú tápanyagok – nitrogén, foszfor, kálium, mikroelemek –, és a humuszképződés is célzottan elinduljon.

A tarlóbontó készítmények alkalmazásakor a forgalmazó által meghatározott hektáronkénti mennyiséget 200-400 liter vízzel kell hígítani, majd közvetlenül az egyenletesen aprított szármaradványokra permetezni. Ezt követően a kezelt növényi anyagot azonnal a talajba kell dolgozni. A legalkalmasabb eszközök ehhez a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek elősegítik a maradványok egyenletes bekeverését, támogatva ezzel a lebomlási és humuszképző folyamatokat.

Bővebb szakmai információért forduljon bizalommal a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjaihoz!

A cikk az Agrofórum újság 2025. augusztusi számában jelent meg.

További szakmai tartalmakért: KATTINTSON!

Kiemelt kép: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

7 növény, amelyek új életet lehelnek a talajba

2025. június 29. 11:10

A kert talajának állapota kulcs a sikerhez. Ezek a növények szépek és észrevétlenül javítják a talaj szerkezetét és termőképességét is.

Egészséges talaj, növény, és klíma: nagyobb teljesítőképesség + videó

2025. május 20. 16:10

A rendezvényen, melyet tavasszal rendezett meg a Profeed, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a talaj, talajegészség, tápanyag-utánpótlás, vízmegtartás és növényegészség kerültek górcső alá.

Talajélet: összefüggések a talajélet-javítás mentén

2025. május 4. 05:40

A talajélet a talajban élő mikroorganizmusok - baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek -, valamint makroorganizmusok, például földigiliszták, rovarok tevékenységét foglalja magában.

Tényleg növeli a pocokkártétel kockázatát és súlyosságát a talajbolygatás elhagyása?

2025. április 5. 08:10

A csökkentett mértékű talajbolygatás legnyilvánvalóbb előnyei mellett, a károsítók fennmaradásának megnövekedett kockázata mindig felmerül.

Gyom vagy kaszáló: amit a tavaszi szálfüvekről tudni érdemes

2022. május 17. 10:18

A gyom is lehet hasznos és a kisgazdaságokban lévő kaszálónak is nagy jelentősége van.

A szármaradványban rejlő értékek

2019. augusztus 14. 08:38

A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.

Mi a különbség a kerti föld és a magaságyás talaja között?

2023. február 17. 14:45

Sok kertész figyelmen kívül hagyja a különbségeket, ami olyan kertészeti hiba, amely gyengébb minőségű és mennyiségű termést eredményezhet.

Ássunk vagy sem: tapasztalatok - 2. rész

2022. szeptember 19. 05:37

Az elmúlt 8 év alatt igen sok saját tapasztalatot szedtem össze, és gazdatársakkal is sokat kísérletezünk a no-till témában, így nem is csoda, hogy van bőven valódi tapasztalat benne. Most ezt szeretném megosztani.