Talajélet

Hogyan kapcsolódik a növényi maradványok szakszerű lebontása a humuszképződéshez?

A humusz a talaj egyik legösszetettebb és legértékesebb komponense. Nem egyetlen vegyületből áll, hanem szerves molekulák gazdag elegye alkotja, melyek szinte kizárólagosan, mintegy 85-90%-ban, csak a talajban fordulnak elő. Ezek az anyagok olyan szerves maradványokból képződnek, amelyek már átestek a humifikáción – azon lassú biológiai átalakulási folyamaton, amelynek kulcsszereplői a talajban élő mikroorganizmusok.

Ennek megfelelően válik fontossá a mikrobiológiai tarlókezelés. Az intenzíven művelt területeken a mikroorganizmusok száma jelentősen csökkent, és fajgazdagságuk is szegényedett. Ez sérült talajélet állapot a lebontási folyamatok hatékonyságát hátrányosan befolyásolja. Ezért fontos, hogy bontóenzimeket termelő baktériumok kijuttatásával támogassuk a bomlási folyamatok elindulását, beindítva ezzel a humuszképződést.

A „humus” latin eredetű szó, mely eredetileg a földfelszínt, a termőréteget jelölte – azt a helyet, ahol az élet kibontakozhatott. A humuszképződés nem csupán a talaj termőképessége szempontjából kulcsfontosságú, hanem a klímaváltozás hatásainak mérséklésében is fontos szerepet játszik. A humusz javítja a talaj vízmegtartó és -tároló képességét, elősegíti a morzsalékos szerkezet kialakulását, valamint jelentősen növeli a talaj ioncserélő képességét. Hatására a növények tápanyagellátása kiegyensúlyozottabbá válik, különösen stresszes időszakokban, mint az aszály vagy hőmérsékleti szélsőségek idején (1. kép).

1. kép A humuszban gazdag termőtalaj képes csökkenteni a klímaváltozás okozta károkat (Forrás: www.freepik.com)

A szerves anyagok lebontása a talajban két, jól elkülöníthető fázisban zajlik. Elsőként a mineralizáció során a szerves anyag egyszerű vegyületekre bomlik: cukrokra, aminosavakra, szerves savakra, vízre és szén-dioxidra. Ez a folyamat gyors, akár néhány hét alatt lejátszódik, és azonnal felvehető tápanyagokat eredményez, mint például a nitrát, a foszfát vagy a kálium.

Ugyanakkor ezek az anyagok nem épülnek be a talaj tartós szerkezeti elemeibe. A második fázisban, a humifikáció során a lebomlott szerves anyagok egy része stabil, összetett vegyületté alakul – huminsavakká, fulvosavakká és huminokká.

Ezek az anyagok ugyan nem állnak közvetlenül a növények rendelkezésére, viszont hosszú távon biztosítják a tápanyag-utánpótlást és vízmegtartó képességükkel is hozzájárulnak a csapadékszegény időszak átvészeléséhez. Maga a humuszképződés hónapok, sőt akár évek, évtizedek alatt megy végbe, és mértékét az éghajlat, a vízforgalom, a domborzat és a biológiai sokféleség egyaránt befolyásolja.

A humuszképződés egyik legfontosabb biológiai szereplői a talajbaktériumok, amelyek természetes, növényi eredetű cukrokból képesek baktériumnyálka, azaz EPS (exopoliszacharid) képzésére (2. kép). Ezek az anyagok „összeragasztó” tulajdonságukkal elősegítik a talajrészecskék összetapadását, támogatják az aggregátumok kialakulását, és ezzel hozzájárulnak a morzsalékos talajszerkezet létrejöttéhez.

A megfelelő szerkezet javítja a talaj víz- és levegőgazdálkodását, növeli annak tápanyag-megtartó képességét. Maga a baktériumnyálka jelentős mennyiségű vizet képes megkötni és hosszabb ideig tárolni, ami különösen előnyös szélsőséges időjárási viszonyok között. Ez a szerkezetjavító és vízmegtartó hatás már rövid idő alatt is megvalósul. Talajoltó baktériumokkal ez a folyamat jelentősen gyorsítható.

2. kép Baktérium által termelt nyálkaszerű anyag (EPS) kicsapatva (Forrás: saját kép)

A növényi szármaradványok mikrobiológiai készítményekkel támogatott bontása lehetővé teszi, hogy a talajba visszakerüljenek a kulcsfontosságú tápanyagok – nitrogén, foszfor, kálium, mikroelemek –, és a humuszképződés is célzottan elinduljon.

A tarlóbontó készítmények alkalmazásakor a forgalmazó által meghatározott hektáronkénti mennyiséget 200-400 liter vízzel kell hígítani, majd közvetlenül az egyenletesen aprított szármaradványokra permetezni. Ezt követően a kezelt növényi anyagot azonnal a talajba kell dolgozni. A legalkalmasabb eszközök ehhez a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek elősegítik a maradványok egyenletes bekeverését, támogatva ezzel a lebomlási és humuszképző folyamatokat.

Bővebb szakmai információért forduljon bizalommal a Magyar Talajvédelmi Szövetség tagjaihoz!

A cikk az Agrofórum újság 2025. augusztusi számában jelent meg.

További szakmai tartalmakért: KATTINTSON!

Kiemelt kép: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Élővilág a járdák alatt – a városi talaj titkai

A városi talaj nem halott. De ha tovább tapossuk, locsoljuk és nyírjuk, könnyen azzá tehetjük.

Casuarina – a nitrogént megkötő trópusi fa

2025. október 17. 14:10

A Casuarina nemcsak árnyékot ad: gyökerei nitrogént juttatnak a talajba, serkentve más növények növekedését.

Még vethet – őszi zöldítési ötletek

2025. október 5. 14:10

A zöldítés ősszel is értékes: gyors kelésű vagy télálló növényekkel biztosíthatjuk a talaj egészségét tavaszig.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

A talaj egy nem megújuló erőforrás! - December 5. a talaj világnapja

2022. december 7. 05:36

A biodiverzitás, azaz a biológiai sokféleség folytonos csökkenése aggasztó probléma manapság. Ez alól a talaj élővilága sem kivétel.

Magyarország talajtípusai IV.: réti talajok

2022. január 6. 04:36

A réti talajok tulajdonságait a tapadós humuszanyagokkal, a nehéz művelhetőséggel, a foszfor erős megkötődésével, valamint a nitrogén tavaszi nehéz feltáródásával jellemezhetjük.

Tavaszi nagytakarítás a kertben

2019. március 30. 05:38

A tavasz a takarítás és metszés ideje, sok hulladék keletkezik a talajon. Sokan elégetik az elszáradt gallyakat és elhalt növényeket, pedig jelenleg az egész országban tűzgyújtási tilalom van érvényben.

Ássunk vagy sem: tapasztalatok - 2. rész

2022. szeptember 19. 05:37

Az elmúlt 8 év alatt igen sok saját tapasztalatot szedtem össze, és gazdatársakkal is sokat kísérletezünk a no-till témában, így nem is csoda, hogy van bőven valódi tapasztalat benne. Most ezt szeretném megosztani.