A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.
A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó. A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között 2-3 év alatt, a repce és a kalászosok szára – amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves anyagból – néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban.
A növények cellulóz-bontását a talaj kémhatása is befolyásolja: savanyúbb talajokon főleg gombák (pl. Aspergillus), semlegesebb pH-n a baktériumok vesznek részt nagyobb arányban a tarlóbontás folyamatában. A lignin lassú lebontásában ugyanakkor a bazidiumos gombák szerepe a jelentősebb.
Ahhoz, hogy a tarlón maradt szármaradványok megfelelő mértékben lebontásra kerüljenek és a bennük található tápanyagokat (mikro-, mezo-, és makrotápelemeket) a következő növénykultúra hasznosíthassa, célszerű és javasolt a tarlóbontó készítmény használata.
A Phylazonit Tarlóbontó segítségével felgyorsítjuk és irányítjuk az elhalt növényi részek lebomlását, tápanyaggá válását és csökkentjük a kórokozók áttelelési életterét is. Ezzel a következő hatást érhetjük el:
• könnyebb művelhetőséget,
• jobb vízgazdálkodást,
• aktívabb talajéletet,
• magasabb mobilizált tápanyag szintet.
Az őszi kalászosok szempontjából későn lekerülő – sok szármaradványt visszahagyó elővetemény – (pl. kukorica, napraforgó) után:
A visszamaradó, nagy mennyiségű szármaradványt zúzni, aprítani kell, majd talajba keverni. Ehhez kultivátor, nehéztárcsa szükséges!
Aratás utáni tarlómunkához 15 liter/ha Phylazonit Tarlóbontó kezelés javasolt – a kukorica esetében a növénymaradványok nagy tömege miatt, a napraforgó maradványok esetében az utóveteményre gyakorolt csírázást gátló hatása miatt.
A mulcsos technológia segítségével az elővetemény szármaradványát a talaj azon rétegébe keverhetjük be, ahol majd a kalászos gyökérzete fejlődik, így ugyanazon talajszelvényben és ugyanazon időintervallumban két tápanyag-igényes folyamat is elindul: a növényi maradványok bomlása, illetve a kalászos gyökerén keresztül történő tápanyagfelvétel. Ezekben az esetekben javasolt a tarlóbontást nitrogén-tartalmú műtrágyával együtt elvégezni a növény szükségleteit kielégítő komplex műtrágyán felül.
Őszi búza (Fotó: Kovács Zsolt)
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a tarlókezelés és a vetés között 3 hétnél kevesebb idő telik el, akkor 30 kg N-hatóanyag kijuttatása javasolt a pentozánhatás elkerülése érdekében.
A Phylazonit Technológia fontos részét képezi a talajvédő és tápláló művelés. Cégünk nagy hangsúlyt helyez a Phylazonit termékcsalád megfelelő kijuttatására, ezért az Axiál Kft.-vel együttműködve lehetőséget kínál a Phylazonit és a Horsch Terrano együttes erejének kipróbálására, vagy egy egyedi lehetőség keretében a talajjavítás és a gépvásárlás együttes megvalósítására!
További információkért keresse tanácsadóinkat!
