Léteznek olyan hétköznapi szerek és megoldások, amelyekkel jelentősen javíthatunk talajaink egészségén. De ezeknek komoly hátulütői is lehetnek.
A talaj életközössége bonyolult rendszer, amelyben a mikroorganizmusok és makroorganizmusok egyaránt fontos szerepet játszanak. Az utóbbiakról talán kevesebb szó esik, pedig közéjük tartoznak például a földigiliszták is, amelyek képesek a saját környezetüket befolyásolni a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltoztatásával. Ha a földben sok ilyen gyűrűsférget találunk, az jó hírt jelent a növényeink egészsége és fejlődése szempontjából.
Vajon képesek lehetünk hatni arra, hogy a giliszták a mi területeinket válasszák és nálunk fejtsék ki áldásos tevékenységüket? Nos, csodákra nem kell számítani ezen a téren, hiszen ezek a talajevő állatok eleve a tápanyagban gazdag, könnyen átjárható földeket szeretik, azokat pedig elkerülik, amelyek ezeket a feltételeket nem képesek biztosítani számukra.
Régen megindult ugyanakkor a vita egy olyan hétköznapi „csodaszerről”, amely okos használat mellett valóban képes javítani a talaj minőségén. A rizsvízről van szó, vagyis arról a zavaros folyadékról, amely a rizs átmosása, beáztatása után marad vissza. Sokan egyszerűen megszabadulnak tőle, pedig a talajaink és növényeink – megfontolt használat mellett – hálásak lehetnek érte.
A rizsvíz ugyanis keményítőt és különféle nyomelemeket, ásványi anyagokat tartalmaz, ha tehát öntözésre használjuk fel, azzal kétségkívül gazdagítjuk a talajt. Akadnak olyan kísérletek, amelyek szerint már három nap után megjelentek a giliszták a kiskert földjében a rizsvíz alkalmazása után, ám ezeket a hangzatos eredményeket érdemes kritikával fogadni. Kétségtelen, hogy a tápanyagokban gazdag rizsvíz kedvező a mikroorganizmusok számára, és az ennek hatására „felpörgő” mikrobiális élet az, ami a gilisztákat oda vonzhatja.
A módszer azonban könnyen kártételbe fordulhat, a túl sok rizsvíz alkalmazásával ugyanis hamar rothadást idézhetünk elő, a kialakuló oxigénhiány pedig inkább elűzi a gilisztákat. A káros baktériumok és penészgombák is elszaporodhatnak, különösen zárt közegben, például a cserépben tartott növényeknél. A helyes mennyiséget igen nehéz megtalálni, óvatos kísérletezésre van szükség, ám ez gyakori kudarcokkal is jár.
Itt pozitív példát láthatunk a rizsvíz használatára:
