Talajélet

Savas eső és hatásai a talajra

Agrofórum Online

„Mi az a savas eső?” - tesszük fel sokszor a kérdést. Savas esőről akkor beszélünk, ha egy csapadékfajta pH-értéke savasabb az átlagosnál. Azaz a pH-értéke 5,6-nél kisebb, de előfordulhat, hogy jóval 5 alatti.

A jelenségre egy angol vegyész, Robert Angus Smith figyelt fel először 1852-ben. Viszont eredményeit csak 20 évvel később közölte, így tőle származik a „savas eső” kifejezés is. A tudósok csak az 1950-es években kezdték vizsgálni, különösen 1952 után, amikor a londoni szmog 4000 ember életét követelte.

A túl savas eső káros hatású lehet az alábbiak szerint:

  • kimos fontos ásványi anyagokat a talaj felső részéből;
  • károsítja a növények levelén lévő védőrétegeket;
  • nagy magasságon károsítja a fákat;
  • elsavasítja a tavakat és a folyókat;
  • megzavarja a vízi növények és állatok életciklusát;
  • károsítja az ember alkotta építményeket: szétmállasztja a történelmi műemlékeket és korrodálja a fém épületelemeket;
  • csatlakozik a légkörben lévő szennyező anyagokhoz és fenyegeti a közegészséget.

A savas eső emberi tevékenység, ipari légszennyezés következménye. A történelem folyamán azonban az iparosodás előtti időszakból is találtak savas esőre vonatkozó geológiai adatokat, ez azonban szórványosan és kis területen, időszakosan jelentkezett, vulkanikus tevékenység következményeire utalt. A folyamat akkor válik igazán rombolóvá, ha az elnyelő, semlegesítő folyamatok gyengék. Egy vulkánkitörés után a környezet viszonylag gyorsan regenerálódik, ám a folyamatos, egyre gyorsuló ütemű ipari légszennyezést már nem tudja elnyelni, semlegesíteni a környezet. A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást.

A természetes talajnedvességben általában erősen pozitív kationokkal (Na+ , K+ , Ca++, Mg++) gyengébb anionok (főként hidrokarbonát és kevés szerves sav) tartanak egyensúlyt. A kationok elsősorban a talaj kőzeteiből oldódnak ki.

A talajok jellemezhetők az úgynevezett savközömbösítő kapacitással, amely kifejezhető a 4,5-es referencia pH-ig való titráláshoz szükséges erős savmennyiséggel. A savközömbösítő kapacitás erősen függ a talaj alatti anyakőzettől. Ha ez (pl. gránit, kvarcit, kvarchomokkő) nem tud kationokat adni, akkor kationcsere sem lehetséges, így csökken a talajban a savlekötő kationok mennyisége.

Másodlagos és tartósabb kár, hogy ha csökken a talaj pH-értéke, a kötött formában lévő nyomelemek stabilizálódnak, így például gyakori lesz az  alumíniummérgezés, amely elpusztítja a fák, gyepek és különböző gyeptársulások, füves, bokros területek növényeinek gyökereinél szimbiózisban élő gombákat. Felborul a talaj pH-érték egyensúlya, és az élőhelyen elszaporodnak az ellenállóbb, akár nem őshonos, invazív fajok.

Forrás:

http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/folia06.pdf

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

A baktériumos talajoltásról

2025. március 4. 08:10

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A talajkímélő gazdálkodásról készült hasznos videósorozat, gyakorlati tapasztalatokkal

2025. február 26. 16:10

A fenntartható talajkezelési módszerek segítenek megőrizni a biodiverzitást, csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és javítani a vízgazdálkodást.

Biogazdálkodás, regeneratív gazdálkodás: ne keverjük a fogalmakat

2025. február 12. 14:40

Nyilvánvalóan minden alternatívnak számító termesztési módozat esetében törekedni kell a termesztés gazdaságosságára.

A humuszképződés folyamata és jelentősége

A humusz a talaj egy sajátos és igen fontos alkotórésze. A humuszvegyületek talajspecifikusak, miszerint 85-90%-ban csak a talajban fordulnak elő. Tulajdonképpen a talajba jutott szerves anyagok azon része, ami már átesett a humifikáció folyamatán. Ehhez a folyamathoz viszont elengedhetetlen a talajlakó mikroorganizmusok tevékenysége.

Nehézfémszennyezés a talajban: kadmium (Cd)

2023. január 2. 12:08

Cikksorozatunkban a legfőbb nehézfémszennyezők közül a kadmium (Cd) ismertetése következik.

A víz fontossága - a talaj hazánk legnagyobb víztározója

2022. augusztus 11. 06:37

A talaj termékenységét, a növényi produkciót (biomasszát) korlátozó tényezők nagy része közvetlenül vagy közvetve a talaj vízháztartásával kapcsolatos.

Baktériumtrágyák használata – biológiai megoldás

2019. január 26. 14:16

Talajaink termőképességének megőrzésében és a terméshozamok növelésében, kiegyenlítettségében az okszerű műtrágyázás mellett fontos szerepet játszik a növényi maradványok visszaforgatása, a helyes vetésforgó alkalmazása és a fenntarthatóságot biztosító baktériumos talajoltó készítmények használata.