32℃ 20℃
július 23. Lenke, Brigitta, Apollinár
Talajélet

Savas eső és hatásai a talajra

Agrofórum Online

„Mi az a savas eső?” - tesszük fel sokszor a kérdést. Savas esőről akkor beszélünk, ha egy csapadékfajta pH-értéke savasabb az átlagosnál. Azaz a pH-értéke 5,6-nél kisebb, de előfordulhat, hogy jóval 5 alatti.

A jelenségre egy angol vegyész, Robert Angus Smith figyelt fel először 1852-ben. Viszont eredményeit csak 20 évvel később közölte, így tőle származik a „savas eső” kifejezés is. A tudósok csak az 1950-es években kezdték vizsgálni, különösen 1952 után, amikor a londoni szmog 4000 ember életét követelte.

A túl savas eső káros hatású lehet az alábbiak szerint:

  • kimos fontos ásványi anyagokat a talaj felső részéből;
  • károsítja a növények levelén lévő védőrétegeket;
  • nagy magasságon károsítja a fákat;
  • elsavasítja a tavakat és a folyókat;
  • megzavarja a vízi növények és állatok életciklusát;
  • károsítja az ember alkotta építményeket: szétmállasztja a történelmi műemlékeket és korrodálja a fém épületelemeket;
  • csatlakozik a légkörben lévő szennyező anyagokhoz és fenyegeti a közegészséget.

A savas eső emberi tevékenység, ipari légszennyezés következménye. A történelem folyamán azonban az iparosodás előtti időszakból is találtak savas esőre vonatkozó geológiai adatokat, ez azonban szórványosan és kis területen, időszakosan jelentkezett, vulkanikus tevékenység következményeire utalt. A folyamat akkor válik igazán rombolóvá, ha az elnyelő, semlegesítő folyamatok gyengék. Egy vulkánkitörés után a környezet viszonylag gyorsan regenerálódik, ám a folyamatos, egyre gyorsuló ütemű ipari légszennyezést már nem tudja elnyelni, semlegesíteni a környezet. A savas esők a környezet minden elemét befolyásolják, a felszíni vizeket, a talajvizet, talajt és a növényzetet. Akadályozzák a táplálékláncot és veszélyeztetik a biodiverzitást.

A természetes talajnedvességben általában erősen pozitív kationokkal (Na+ , K+ , Ca++, Mg++) gyengébb anionok (főként hidrokarbonát és kevés szerves sav) tartanak egyensúlyt. A kationok elsősorban a talaj kőzeteiből oldódnak ki.

A talajok jellemezhetők az úgynevezett savközömbösítő kapacitással, amely kifejezhető a 4,5-es referencia pH-ig való titráláshoz szükséges erős savmennyiséggel. A savközömbösítő kapacitás erősen függ a talaj alatti anyakőzettől. Ha ez (pl. gránit, kvarcit, kvarchomokkő) nem tud kationokat adni, akkor kationcsere sem lehetséges, így csökken a talajban a savlekötő kationok mennyisége.

Másodlagos és tartósabb kár, hogy ha csökken a talaj pH-értéke, a kötött formában lévő nyomelemek stabilizálódnak, így például gyakori lesz az  alumíniummérgezés, amely elpusztítja a fák, gyepek és különböző gyeptársulások, füves, bokros területek növényeinek gyökereinél szimbiózisban élő gombákat. Felborul a talaj pH-érték egyensúlya, és az élőhelyen elszaporodnak az ellenállóbb, akár nem őshonos, invazív fajok.

Forrás:

http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/folia06.pdf

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

7 növény, amelyek új életet lehelnek a talajba

2025. június 29. 11:10

A kert talajának állapota kulcs a sikerhez. Ezek a növények szépek és észrevétlenül javítják a talaj szerkezetét és termőképességét is.

Egészséges talaj, növény, és klíma: nagyobb teljesítőképesség + videó

2025. május 20. 16:10

A rendezvényen, melyet tavasszal rendezett meg a Profeed, valamint a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, a talaj, talajegészség, tápanyag-utánpótlás, vízmegtartás és növényegészség kerültek górcső alá.

Talajélet: összefüggések a talajélet-javítás mentén

2025. május 4. 05:40

A talajélet a talajban élő mikroorganizmusok - baktériumok, gombák, egysejtűek, fonálférgek -, valamint makroorganizmusok, például földigiliszták, rovarok tevékenységét foglalja magában.

Tényleg növeli a pocokkártétel kockázatát és súlyosságát a talajbolygatás elhagyása?

2025. április 5. 08:10

A csökkentett mértékű talajbolygatás legnyilvánvalóbb előnyei mellett, a károsítók fennmaradásának megnövekedett kockázata mindig felmerül.

Talajjavítás: a meszezés a korszerű gazdálkodás része

2022. szeptember 6. 06:36

Azért van szükség meszezésre, mert nélküle nem jöhet létre termékeny egészséges talaj. A meszezés nem öncélú, hanem a korszerű gazdálkodás része a trágyázással és a vetésforgóval együtt.

Talajtakaró növények a mezőgazdaságban

2023. november 1. 06:40

A növényi maradványok talajfelszínen hagyása, az állandó talajtakarás, a talajtakaró növények vetése nemcsak a szervesanyag-utánpótlást biztosítják, hanem segítenek a klímakárok kivédésében is.

Talajélet: ízeltlábúak (Arthropoda)

2022. február 5. 07:36

Az ízeltlábúak közül az atkák (Acari), ászkák (Isopoda), az ikerszelvényesek (Diplopoda), ugróvillások (Collembola) nagy számban fordulnak elő az erdei avarban és a talajban.

Felpezsdítik a talajéletet a virágos növényekkel teli földsávok

2025. január 22. 14:40

Az évelő virágokkal teli sávokban háromszor annyi földigiliszta él, mint a szomszédos gabona- és repceföldeken. Miért hasznos a gazdag talajélet?