Talajélet

Szármaradványokban rejlő értékek, a tarlóbontás jelentősége

Agrofórum Online

A magyarországi mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma együttes éves mennyisége 1520 millió tonna, amelynek csak töredéke humifikálódik évente, sokszor az erőműi felhasználás, vagy a szántóföldről való lehordás miatt. Pedig e cellulóztartalamú biomassza feltáródása, humifikálódása a szántóföldi növények számára folyamatos, kiegyenlített tápelem- és tápanyag-ellátást biztosíthatna. Amennyiben ezek az anyagok a növény szármaradványaiból mobilizálódnak, a talaj ilyen jellegű anyagvesztesége csökken.

Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének közel 88%-án gabonaféléket, szemes és silókukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztettek 2017-ben.

A gabonafélék, az ipari és takarmánynövények szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként. Ez a szervesanyag-tömeg jelentős tápelemtartalommal is rendelkezik, melynek egy részét a termés betakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen marad, amelyet tarlóbontással visszaforgathatjuk a talajba.

A talajban történő szervesanyag-lebontás során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makroelem kerül vissza a talajba (1. táblázat).

1. táblázat Szár- és gyökérmaradványok makroelem-tartalma (kg hatóanyag/ha)

Ezek alapján könnyen belátható, hogy jelentős, forintokban is kifejezhető gazdasági érdekünk is fűződhet e melléktermékek talajba juttatásához, hogy a bevitt műtrágya mennyiségeket mérsékeljük. Ugyanakkor nem elhanyagolható a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége sem, ismerve a talajaink fokozódó mikroelem szegényedésének humánélettani hatásait.

Napjainkra egyre inkább tudatosult, hogy a mezőgazdaság a világ minden részén a belterjes gazdálkodás irányába haladt az élelemhiány leküzdése érdekében, és ennek következtében egyre intenzívebben jelentkeznek a környezetre káros hatások. Úgy tűnik, hogy a talaj ősidők óta fennálló természetes (tápanyagbevitel és tápanyagkivonás) egyensúlya felborult, visszaállítására, környezetbarát termékre és technológiára van szükség. Azon termesztési eljárások, amelyek a természetes adottságok kihasználásával biztosítják egy területen a fenntartható növénytermesztést, megkülönböztetett jelentőséggel bírnak.

Az állattenyésztés visszaszorulásával egyre kevesebb szerves trágyát juttatunk a talajokba, kizárólag műtrágyák szórásával végezve a tápanyag-utánpótlást. Köztudott, hogy a nitrogén alapú műtrágyák savanyítják a talajt, a humuszképződés és a humusztartalom, ennek megfelelően a talaj nitrogénforgalma romlik. Az alacsonyabb kémhatású talaj nem teremt optimális életfeltételeket a talajlakó baktériumok számára, a számuk csökken. Ez a csökkent mikrobaszám vonja maga után azt, hogy a kötött kálium és foszfor nehezebben lesz elérhető a növények számára. A talaj víz- és tápanyagmegtartó képessége jelentősen csökken, levegőtlenné, nehezen művelhetővé válik.

A növénytermesztés szempontjából a tápanyag-utánpótlás biztosítása miatt fontos ismerni, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó holt szervesanyag-tömegben felhalmozott ásványi anyagok hogyan pótlódnak vissza a talajba, ugyanakkor ez a szervesanyag-tömeg milyen ütemben vesz részt a humuszképződési folyamatokban. Az elpusztult növénytömeg (biomassza) irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek hiánypótlását tekintik elsődlegesnek, de ugyanilyen fontosnak kell tekinteni a humuszképződésben betöltött szerepét is.

Magyarország területén található biomassza teljes mennyisége 350-360 millió tonna, az ebből évente újratermelődő mennyiség 105-110 millió tonna.

Ennek a potenciális készletnek egy részét hazánkban energiatermelésre használják, csökkentve a mikrobiális újrahasznosítás lehetőségét, azaz, hogy ennek a biomasszának a jelentős hányada az újrahasznosítással a talajok felvehető elem- és humusztartalmát növelje.

A magyarországi mezőgazdasági melléktermékek közül a kukoricaszár és a búzaszalma együttes éves mennyisége 15-20 millió tonna, amelynek csak töredéke humifikálódik évente, sokszor az erőműi felhasználás, vagy a szántóföldről való lehordás miatt.

A cellulóztartalmú biomassza, lignocellulózok, a növény fajtájától és érettségi fokától függően eltérő mennyiségben tartalmaznak cellulózt, hemicellulózt és lignint. E három polimer adja a szárazanyag 85-90%-át. A lignocellulózok jellemzően 40-50% cellulózból, 25-30% hemicellulózból és 15-20% ligninből állnak, melyek mellett a cellulóztartalmú növényi maradványokban ásványi anyagok, olajok, fehérjék, egyéb poliszacharidok is megtalálhatók, amelynek mezőgazdasági szempontból óriási a jelentősége.

Ezen anyagok feltáródása, humifikálódása a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem- és tápanyag-ellátást. Amennyiben ezek az anyagok a növény szármaradványaiból mobilizálódnak, a talaj ilyen jellegű anyagvesztesége csökken.

Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezet

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Élővilág a járdák alatt – a városi talaj titkai

A városi talaj nem halott. De ha tovább tapossuk, locsoljuk és nyírjuk, könnyen azzá tehetjük.

Casuarina – a nitrogént megkötő trópusi fa

2025. október 17. 14:10

A Casuarina nemcsak árnyékot ad: gyökerei nitrogént juttatnak a talajba, serkentve más növények növekedését.

Még vethet – őszi zöldítési ötletek

2025. október 5. 14:10

A zöldítés ősszel is értékes: gyors kelésű vagy télálló növényekkel biztosíthatjuk a talaj egészségét tavaszig.

A lomb „második élete”: így segít a fa gyökereinek

2025. szeptember 23. 13:10

A lehullott falevelek nem szemét, hanem értékes mulcs. Megmutatjuk, hogyan segíti a fák egészségét, ha a törzs körül helyesen használjuk.

Mitől nőtt egyenetlenül a kukorica a kertben?

2025. július 23. 04:40

A kukoricánk a hátsó kertben a képen láthatóan egyenetlenül nőtt, nincs mivel dicsekednem. Mi lehet az oka? Hogyan tudom megelőzni jövőre?

Palántanevelés az ökológiai paradicsomtermesztésben

2018. április 6. 08:01

Javában tart a palántázási szezon. A legtöbb helyen a paradicsompalánták szépen fejlődnek, de ha mi mégsem vetettük még el őket, még nem késtünk el.

A kukorica gyökérnövekedése hatást gyakorol az élelmezésbiztonságra is

2021. szeptember 11. 04:38

Az aszályra hajlamos területek, mint például Afrika esetében a felfedezés nagyobb hozamokat eredményezhet, amely az élelmezésbiztonságra kedvező hatást gyakorolhat.

Hogyan öntözzük helyesen a növényeinket?

2022. június 29. 06:36

Minden egyes növényfaj igényelhet különböző bánásmódot, és ez az öntözésre is igaz. Milyen gyakran, mennyit és hova? És ha még ez nem lenne elég, a hogyan kérdés is életbevágó! Lássuk a legfontosabb szabályokat az öntözés terén, amiknek a betartásával a legnagyobb kánikulát is kibírják a növények!