Talajélet

Talajélet: ízeltlábúak (Arthropoda)

Agrofórum Online

Az ízeltlábúak közül az atkák (Acari), ászkák (Isopoda), az ikerszelvényesek (Diplopoda), ugróvillások (Collembola) nagy számban fordulnak elő az erdei avarban és a talajban. Valamennyien igen jelentős szerepet töltenek be az avar lebontásában. Felaprítják a szerves növényi maradványokat, ami a tápcsatornájukon áthaladva (részben emésztve), mint ürülék kerül vissza a talajra. Bélflórájuk fokozza a talaj termékenységét. A lebontás végső fázisában, az ürülékükben található szerves anyagokat a baktériumok ásványosítják és juttatják vissza a talajba.

Atkák (Acari): Az atkák egy része ragadozó (Gamasina – Ragadozóatkák), de mintegy 70%-uk növényevő vagy szerves törmelékfogyasztó (Oribatei – Páncélosatkák). Közülük a makrofitofágok az avar darabkáival táplálkoznak, a mikrofitofágok gombaszövedéket legelnek, illetve baktériumokat vagy algákat fogyasztanak, a nekrofágok állati tetemeken telepednek meg, a koprofágok pedig ürüléket hasznosítanak.

A ragadozó atkák fonálférgeket, ugróvillásokat fogyasztanak. A hosszúlábú páncélosatkák (Belba spp.), a szárnyas páncélosatkák (Galumna spp.) és a páncélos atka (Oribatei) fajok szerves törmeléket, detrituszt fogyasztanak.

Ugróvillások (Collembola): Ezek a kisméretű szervezetek a világ minden táján és szinte valamennyi élőhelyén jelen lehetnek. Az edafon alkotásában részt vevő fajaik egyaránt előfordulhatnak az avarban és a talaj felszínén (euedafikus fajok), vagy a talaj különböző mélységű rétegeiben (epedafikus fajok). Avarlakó ugróvillások közül az Isotomia, Isotomiella, Onychiurus és Pseudachorutes fajok mennyiségének alakulása a talaj termékenységét is jelentős mértékben befolyásolhatja. Az említett fajok az elhalt növényi részek mellett gombafonalakat, spórákat is fogyasztanak. Az ugróvillások hőmérséklet-toleranciája tág határok között változik. Ismertek kifejezetten télen aktív képviselőik is, de a többség hőmérséklet-optimuma 5-15 °C között van. Különböző talajnedvességhez alkalmazkodtak a higrofil, mezofil és xerofil fajok egyaránt előfordulnak közöttük. Xerofil ugróvillások, szinte kizárólag az avarban és a talajfelszínen élnek, a mezofil és higrofil fajok a legfontosabb és leggyakoribb talajlakók közé tartoznak. Erdőtalajokban mintegy kétszer annyi ugróvillás faj él, mint réti talajokban.

Az atkák és az ugróvillások jelentőségét támasztja alá, hogy irodalmi adatok szerint m3-enként mintegy 180 g humuszt állítanak elő az erdők avarjából, így joggal nevezhetjük őket a talajképződés és a talajélet katalizátorainak.

Ászkák vagy ászkarákok (Isopoda): A magas páratartalmat igénylő fürge ászka (Ligidium hypnorum), márványos ászka (Trachaeoniscus rathkei) vagy gömbászka (Armadillidium vulgare) számára az erdők nyirkos talaja, a nedves erdei avar biztosít kedvező életfeltételeket. Az ászkák nappal a kövek alatt vagy avarban megbújva találhatók, zömében éjszakai időszakban táplálkoznak. Táplálékuk túlnyomó részt lágy, nedvdús növényi anyagokból áll. Igen sok fajuk viszont kifejezetten kedveli a korhadó, bomló avart így annak mechanikai aprózásával (avar és fahulladék felaprításában vesznek részt) elősegítik a lebomlás folyamatát, a humuszképződést.

Százlábúak (Chilopoda): A százlábúak avarban, a legfelső talajrétegben, és korhadó fában élnek, de fakéreg és kövek alatt is megtalálhatók. Ragadozó életmódúak. A százlábúfélék (Lithobiidae) különböző ízeltlábú zsákmányállatokat részesítenek előnyben. Legismertebb közöttük az avar és kövek alatt rejtőzködő közönséges százlábú (Lithobius forficatus). Az avarban, vagy ásás közben felbukkanó és villámgyorsan eltűnő rinyafélék (Geophilidae) elsősorban kisebb földigilisztákat és televényférgeket fogyasztanak.

Ikerszelvényesek (Diplopoda): Az ikerszelvényesek közül főleg a talaj felszínét borító avarban fordulnak elő a gömbsoklábúak (Glomeridae) és a vaspondrók (Julidae). Nedvesebb erdők avarjának lakója a sárgalábú ikerszelvényes (Strongylosoma stigmatosum). A gömbsoklábúak fajai korhadó növényeket, főként korhadó lombot fogyasztanak, de egyes fajaik a táplálékkal együtt a talajt is eszik. A vaspondrók erdei avarral, korhadó fával és füvekkel, illetve az ezeken lévő gombafonalakkal, baktériumokkal táplálkoznak. Talajbiológiai jelentőségük az avar lebontásában nem elhanyagolható. Az ikerszelvényesek különösen meszes talajokban gyakoriak.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A talaj világnapja alkalmából

2024. december 5. 14:15

A talaj, mint az élet feltétele egyre nagyobb figyelmet kap hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Egyre több a tudatosan gondolkodó gazdálkodó, akik képesek felfogni a földi élet léte és a talaj egészségének kapcsolatát.

Talajminőség-védelem kötött talajon – lehetőségek és korlátok

2024. november 12. 08:10

A különböző kötöttségű talajok művelhetősége erősen függ a nedvességtartalomtól. Legkedvezőbb a nyirkos állapot.

A giliszták: a talaj elfeledett ápolói

2024. november 5. 17:10

Sokan óckodnak a gilisztáktól, jóllehet a talajélet fenntartásában betöltött szerepük, élettevékenységük nyomán hátramaradó anyagcsere-termékeik a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítva a sikeres növénytermesztés ,,alapköveivé" kellene, hogy emeljék őket.

Kerti talaj vagy virágföld? Melyik a jobb?

2024. október 31. 14:10

Az élő talaj tele van hasznos mikrobákkal és szerves anyagokkal, amelyek tápanyagokat juttatnak a növények gyökereihez.

A herceghalmi mészlepedékes csernozjom lett az év talaja

2022. december 6. 09:11

Minden eszközzel támogatja a talajtudatos gazdálkodást az Agrárminisztérium – közölte Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár hétfőn, a Magyarország talaja 2022 szakmai konferencián.

Mik lehetnek a zöldes, kocsonyás telepek a talaj felszínén?

2023. augusztus 22. 04:38

Amióta gyakran esik az eső, eddig még nem látott, zöldes színű, kocsonyás telepek nőttek a föld felszínén. Egyre szaporodnak. Mik ezek, tudok-e ellenük védekezni?

Mit is nevezünk talaj menti fagynak?

2022. december 8. 05:36

A fagy megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a talajmunkálatok elvégzését, a talaj vízbefogadó képességét nagymértékben korlátozza.

Növényvédő szerek „mozgása” a talajban

2023. június 26. 05:39

A hatóanyag és a talaj adszorpciós/deszorpciós folyamatainak vizsgálata fontos adatokat szolgáltat a vegyület környezeti megoszlásának előrejelzéséhez.