Talajélet
Fizetett tartalom

Tudomány a mezőgazdaság szolgálatában: ezért ilyen hatékonyak a szárbontó készítmények

NATUR AGRO HUNGÁRIA KFT.

Cikkünkben részletesen bemutatjuk a Natur Agro Hungária Kft. szárbontó készítményeinek alkotóelemeit, melyek segítségével jelentős hozamnövekedés érhető el.

Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is. Az intenzív növénytermesztési gyakorlat miatt termőföldjeinkben jelentősen csökkent a mikroorganizmusok száma és diverzitása, ezért különösen fontos, hogy a szár- és gyökérmaradványokban található tápanyagokat felhasználva hozzájáruljunk a megfelelő talajélet helyreállításához.

A talajban lévő, lassan bomló maradványok ugyanakkor nehézségeket okozhatnak a talajmunkák során, a megkötött nitrogént pedig épp az újabb, vetésben fejlődő növények elől vonhatják el.

Ezért különösen fontos, hogy megfelelő mikrobiológiai termékkel segítsük a szárbontást: így a folyamat jelentősen felgyorsul, és a fejlődő növények számára könnyen felvehetővé válik a kálium, a foszfor, illetve egyéb mezo- és nyomelemek is.

A vetésforgóban a napraforgót és a kukoricát gyakran követik a kalászosok. Ilyen esetben kiemelt jelentőségű a fuzárium elleni védekezésben a szárbontás, hiszen a betegségnek a kukorica is tápnövénye, és rendszerint nagymértékben meg is található rajta. A fuzárium a szármaradványokon marad fenn és következőkben fertőzi a kalászost. A tarlómaradványok talajba forgatásával és megfelelő készítmények használatával azonban elősegítjük a szármaradványok bomlását, ezzel védve a növényt a fertőzéstől.

A Natur Agro Hungária Kft. tömény összetételű, magas csíraszámú talajoltói több mikroorganizmus- és gombafajt tartalmaznak, melyek cellulóz- és ligninbontó képességüknél fogva hatékonyan bontják el a betakarítás után visszamaradt szár- és gyökérmaradványokat.

Talajoltó készítményeink (Natur Micro T, Natur Forte, Natur Nova) hatékonysága az azokat alkotó baktériumoknak és gombáknak köszönhető, melyeket szakirodalom felhasználásával, röviden mutatunk be az alábbiakban.

A kulcs az összetevőkben van –
bemutatjuk őket

Baktériumok:

Azotobacter sp.

  • A. chroococcum
    • A légköri nitrogént megkötve, ammónia formájában elérhetővé teszi azt a növények számára.
    • Alternatív nitrogénforrásként nitrátokat, ammónium ionokat és aminosavakat igényel.
    • Szénhidrátok, alkoholok, szerves savak sóinak felhasználásával jut szénforrásokhoz, ezáltal részt vesz a növényi maradványok bontásában.
    • Mezőgazdasági felhasználásának jelentősége növekvőben van, biológiailag aktív anyagokat is termel, mint az auxin, citokinin és gibberellin fitohormonok. Kataláz és peroxidáz enzimet is termel.
    • Bizonyos törzseik fluorescens siderophore pigmenteket termelnek (megkötik, szállítják a vas(III)-ionokat, képesek gátolni a kórokozó mikroorganizmusokat).
    • Termésnövelő, a tápanyagokat és vitaminokat a növények számára elérhető formában biztosítja és ellenállóvá teszi a növényeket a betegségekkel szemben.

(Wani et. al., 2013.)

Cellvibrio sp. 

  • C. flavescens
    • Igazolt baktérium – növényi interakció. A légköri nitrogént megkötve, ammónia formájában elérhetővé teszi az a növények számára.
    • Mezőgazdasági felhasználásának jelentősége növekvőben van, biológiailag aktív anyagokat is termel, mint az auxin, citokinin és gibberellin fitohormonok.
    • A szélsőséges környezeti tényezőknek (szárazság, UV) ellenálló, aerob mikroorganizmus.
    • Celluláz enzim termelése igazolt, kiváló cellulózbontó képességgel rendelkezik, hatékony a szár-és gyökérmaradványok elbontásában.

(Mergaert et al., 2003; Sethi et. al., 2013)

Paenibacillus sp.

  • P. polymyxa
    • Igazolt kapcsolat a növények gyökere és baktérium között, elősegíti a növények növekedését és a gyökerek fejlődését.
    • A légköri nitrogént megkötve, ammónia formájában elérhetővé teszi a növények számára.
    • A szerves szénforrásokat hasznosítva termel metabolitokat, vagyis szénhidrátokból állít elő hasznos anyagokat.
    • Poliszacharidbontó és fehérjebontó enzim: cukor és keményítő (hexózok, pentózok, cellulóz, hemicellulóz) bontása által hormonokat, bioaktív anyagokat (cytokinin, auxin, gibberellin, ethylene) termel.
    • A gyökérzónát ellátja hasznos anyagokkal, akadályozza a kórokozók vasfelvételét.
    • Antagonista aktivitás növényi kórokozókkal és kártevőkkel (együtt károsítók) szemben (pl. Fusarium oxysporum, Rhizoctonia solani, Gaeumannomyces graminis tritici).
    • Direkt és indirekt módon (foszfor mobilizálása és nitrogén megkötése által) degradálja a szennyező anyagokat, hormont termel; illetve gátolja a kórokozókat a vas, az aminosavak és a cukrok felvehetőségében folytatott harcban.

(McSpadden Gardener, 2004)

Bacillus sp.

  • B. megaterium
    • Az egyik legelterjedtebb talajbaktérium, részt vesz a növényi maradványok lebontásában. Szénforrásként a növények elfásodott részeiben található xilózt (a xilánban) használja fel.
    • A foszfor átalakításában vesz részt. Foszfatáz enzimjével a talaj vízoldhatatlan foszforvegyületeit (kalcium-, vas- és alumíniumfoszfátok) megbontja és vízoldhatóvá teszi. Foszforfeltáró bioenzim aktivitással körülbelül 80-120 kg/ha foszforhoz juttatja a növényeket.
    • Növekedési anyagokat és B12 vitamint termel. Jelentős mértékben hat az ammóniák felszabadulására az olyan fehérjetartalmú anyagokból, mint az albuminok, peptonok, peptidek és aminosavak. Az istállótrágyát és a növényi maradványokat érett humusszá bontja le, mely a talaj termőképességének az alapját képezi.
    • Felélénkíti a talajokban a cellulózbontó mikroorganizmusokat. Kiszabadítja a cellulózba zárványként beépült káliumot, körülbelül 60-100 kg/ha mennyiséget adva a talajba.

Gombák:

Trichoderma asperellum

  • Széleskörű kedvező hatása miatt régóta alkalmazzák már a növénytermesztésben és kertészetben.
  • A növényi maradványok bontására kiválóan alkalmas, mivel olyan enzimeket (celluláz, hemicelluláz) termel, melyek hidrolizálják a növényi sejtfalat alkotó cellulózt és a keletkező anyagokat felvehető formában szolgáltatják vissza a növények számára.
  • A Trichoderma fajok nagy szerepet töltenek be a talajok javításában is. Olyan enzimeket is termelnek, melyek alkalmasak a környezetre és az emberi szervezetre káros idegen anyagokat (xenobiotikumokat – környezetbe kijuttatott kemikáliák, gyógyszerek) degradálni, közömbösíteni.
  • Jelenlétükkel képesek olyan immunreakciót kiváltani a növényekből, melyek már akkor felkészítik a növényt a védekezésre, mielőtt azt valamilyen káros hatás (környezeti stressz, tápelem hiány, kórokozó) érné.
  • Mikoparazita hatása is ismert, antagonizmus révén képes kiszorítani bizonyos kórokozókat (pl. Sclerotinia, Fusarium spp., Rhizoctonia solani) a talajból, ezzel megelőzve a növénybetegséget és nagyobb életteret adva a növények fejlődésének.

(Sivan & Chet, 1989; Turóczi, 2003; Trillas et. al., 2006; Cocaign et. al., 2013; EFSA, 2013) 

Phanerochaete chrysosporium

A fehérrothadásnak nevezett gomba kifejezetten ligninbontó (lignin-peroxidáz enzim termelése által), vagyis a növények földfelszín alatti részeit képes bontani. Cellulózbontókkal együtt kiválóan alkalmazható.

  • Nagy szerepet tölt be a talajok javításában is. Olyan enzimeket is termel, melyek alkalmasak a környezetre és az emberi szervezetre káros idegen anyagokat (xenobiotikumokat – környezetbe kijuttatott kemikáliák, gyógyszerek) degradálni.

(Tien & Kirk, 1988; Cocaign et. al., 2013) 

Metarhizium anisopliae

  • A talaj természetes mikrobiótáját képezi, előfordulása gyakori, magas csíraszámmal megtalálható a hazai talajokban.
  • Növényi növekedést serkentő hatású gomba, egészségesebb életteret ad a növények számára.
  • Talajlakó kártevőgyérítő hatása közismert, mellyel a növényi életfolyamatok felerősíthetők és a nagyobb terméskiesés megelőzhető.

(Turóczi, 2003 In: Jakucs és Vajna, 2003; Pilz et. al., 2007; Toepfer et. al., 2009)

Szárbontó termékeink alkalmazásával jelentős hozamnövekedés érhető el. Az ezt igazoló kísérleteinkről, termékeinkről itt olvashat részletesen.

Ha termékeink felkeltették az érdeklődését,
kattintson ide!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A talaj világnapja alkalmából

2024. december 5. 14:15

A talaj, mint az élet feltétele egyre nagyobb figyelmet kap hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Egyre több a tudatosan gondolkodó gazdálkodó, akik képesek felfogni a földi élet léte és a talaj egészségének kapcsolatát.

Talajminőség-védelem kötött talajon – lehetőségek és korlátok

2024. november 12. 08:10

A különböző kötöttségű talajok művelhetősége erősen függ a nedvességtartalomtól. Legkedvezőbb a nyirkos állapot.

A giliszták: a talaj elfeledett ápolói

2024. november 5. 17:10

Sokan óckodnak a gilisztáktól, jóllehet a talajélet fenntartásában betöltött szerepük, élettevékenységük nyomán hátramaradó anyagcsere-termékeik a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítva a sikeres növénytermesztés ,,alapköveivé" kellene, hogy emeljék őket.

Kerti talaj vagy virágföld? Melyik a jobb?

2024. október 31. 14:10

Az élő talaj tele van hasznos mikrobákkal és szerves anyagokkal, amelyek tápanyagokat juttatnak a növények gyökereihez.

ELÉG VOLT AZ ASZÁLYBÓL? VAGY MÉG MINDIG NEM???

2020. június 22. 08:55

Sajnos ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk, pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó a szójával karöltve hálásan fejlődik.

Szárbontás és talajoltás Natur Technológiával – tegye meg az első lépést!

2023. szeptember 11. 06:40

A Natur Agro Technológia szárbontásra, talajkezelésre és célzott állománykezelésre épül. Jön a tarlóbontás és a talajkezelések ideje!

Érték hever a földeken: így fordíthatjuk a javunkra!

2021. október 4. 08:40

A tarlóhántás a nyári betakarítási munkák után az első és legfontosabb agrotechnikai beavatkozás. Ezzel a művelettel többek között a talaj vízkészletének megóvását, a talaj mihamarabbi beéredését – így a következő kultúra eredményességét – segíthetjük elő. Az aratás után visszamaradó szár- és gyökérmaradványok komoly tápanyag-utánpótlást jelenthetnek a talajnak, jelentős mennyiségben tartalmaznak ugyanis kötött állapotban lévő nitrogént, foszfort és káliumot is. Mindezt egyszerűen, hatékonyan és költséghatékonyan a magunk javára fordíthatjuk a Natur Agro Hungária szárbontó baktériumkészítményeinek alkalmazásával.

Eljött a szemléletváltás ideje...

2020. október 16. 06:36

A növénymaradványok jelentősége a legnagyobb, mert ezek felépítéséhez a növény a talajból vette fel a szükséges szervetlen makro-, mezo- és mikroelemeket, melyekből és a levegőből megkötött széndioxidból állított elő szerves anyagot. Ha bekeverjük a talajba, akkor a szemterméssel kivont tápelemek kivételével mindent visszajuttatunk, amit a növény onnan felhasznált.