A vastag termőréteggel rendelkező talajokon, vagy ültetvények telepítésénél alkalmazott módszer a rigol ekékkel végzett 60-65 cm mély szántás, amikor a humuszban gazdagabb talaj felső rétegét mélyebbre (a jövőbeni gyökérzónába) forgatják és altalaj kerül a felszínre.
Rigolírozás, mély talajforgatás
Ezzel a költséges mély talajforgatásos szántással speciális kultúráknál (pl. spárgaültetvények, szőlő- és gyümölcstelepítések stb.) lehet találkozni. A rigol ekék egy vagy két ekefejes, manapság már váltvaforgató kivitelben készülnek, nagy 50-60 cm-es fogásszélességgel, nyújtott, csavart kormánylemezzel a talajszelvény 180 fokban történő átfordításához (ER.MO., Moro, Nardi Scalmana). Nagy teljesítményű lánctalpas vagy gumihevederes járószerkezetű traktorokkal tarlónyíró üzemmódban lehet velük dolgozni. Nyírószeges vagy hidraulikus ekefej-biztosítással készülnek.
Mélyítő szántás
A talajok szerkezetének, az azokban kialakult vízzáró rétegek (eketalp) áttörésére használják a mélyítő szántást és az azzal összekapcsolt lazítást. Ez olyan talajokon alkalmazható, ahol a mélyebben elhelyezkedő talajrétegek átforgatásával még nem kerül terméketlen talaj a felszínre. Több gyártó (ER.MO., Grégoire-Besson, Lemken, MORO, NARDI, Quivogne, Rabe) is kínál olyan mélyszántó ekét, amely 35 cm-nél mélyebben képes átforgatni a talajszelvényt és az eketestenként felszerelhető lazítótesttel további 10-15 cm mélységben átlazítani a barázdafeneket. Egyes modelleknél a lazítótesthez drénkihúzó kúpos acélhenger (dréntest) is kapcsolható, amely a víz elvezetésében segíthet. Ezzel egy mélyítő művelés valósítható meg, és nagyobb, 45-50 cm mélységben javítható a talaj víz- és levegőbefogadó képessége (azaz a talajélet aktivitása, illetve a termőképesség).
Mélylazítás, mélylazítók
Míg a középmélylazítás (35-45 cm) az alaptalajművelés része, addig a mélylazítás melioratív beavatkozásnak számít a tömörödésre és beiszapolódásra hajlamos, rossz vízbefogadó képességű talajok esetén, elsősorban mélyebben gyökerező növények (pl. cukorrépa) alá. A mélylazítók 55 cm mélységig egy vagy két sorban elhelyezett egyenes vagy előre ívelő, illetve oldalra hajló szimmetrikus elhelyezkedésű lazítószerszámokkal rendelkeznek. Vázkeretük (gerendelyük) egyenes vagy V-formájú.
Általában függesztett, ritkábban félig függesztett, illetve vonatott kialakításban kapcsolhatók a traktorokhoz. A lazítótestek száma 2 és 9 között változik. Lazítótestek gerinclemezének végén rendszerint véső alakú vídiabetétes vagy keményfém-felrakásos, fordítható és/vagy cserélhető lazítószerszámok repesztik és emelik fel a talajszelvényt. A Farmet Digger 3 két késsoros lazítónál az első késsor a vázkeretben kiemelhető, és ezáltal csökkenthető a vonóreőigény erősen tömörödött talajfoltok esetén. Több modellnél is a késlemezre különböző oldalszárnyak is elhelyezhetők (Angeloni, Alpego, Bednar, Farmet, Grégoire-Besson, MORO, NARDI, O.M.A., Quivogne, Maschio, Rondini, Kühne, Omikron, Sokoró stb.) a lazító repesztő hatás növelésére. Az oldalra hajlított gerinclemezű lazítók lazító szerszámai mini ekefejre hasonlító kialakításúak, és nemcsak felfelé emelve lazítják át a talajt, hanem oldalirányban is erősen repesztve lazítanak, egyes modellek (AGRISEM, Grégoire-Besson, Quivogne) szinte képesek a teljes talajszelvényt átlazítani. A lazítószerszámokat szinte minden esetben hidroakkumulátorral kombinált, hidraulikus munkahengerekkel biztosítják. A 45-55 cm mélységben dolgozó lazítók fajlagos vontatási energiaigénye 45-50 LE/lazítószerszám között változik általában, azaz 100 és 450 LE-s traktorokkal üzemeltethetők. A 65 cm-es mélységig is lazítani képes mélylazítók egysoros lazítószerszám elrendezésben egyenes vagy V-formájú masszív gerendellyel készülnek traktorra függesztett kivitelben, többnyire egyenes, ritkábban előre ívelő vagy oldalra hajló gerinclemezekkel.
Az ívelt vagy oldalra hajló gerinclemezek segítik a talaj mozgását a lazítás során és csökkentik a vonóerőigényt is. A gerinclemezek végén cserélhető keményfémmel felrakott vagy vídiabetétes véső alakú (Lemken Labrador) vagy szárnyas (Bednar TERRALAND, Kühne KTL, Maschio Attila), illetve hajlított deltaszárnyas (Farmet Krtek) lazítószerszámok találhatók. A mélylazítók kései mögé is kínálnak a gyártók lánccal felkapcsolható dréncsövező kúpos acélhengert, amely földcsatornát alakít ki maga mögött a víz elvezetéséhez. A gerinclemezek homlokrészén gyakran szerelnek fel cserélhető talajhasíték készítő háromszög lemezeket is. A lazítókések biztosítására elterjedten alkalmazzák az automatikus hidroakkumulátoros, hidraulikus munkahengeres biztosításokat, de egyszerű (munkaigényes, ha cserélni kell) nyírószeges biztosításokkal is lehet találkozni. A 65 cm mélységig dolgozni képes mélylazítók magasabb, 85-95 cm-es gerendelymagassággal készülnek, míg az előzőeknél ez 75-80 cm között alakul.
A mélyebben dolgozó altalajlazítók vonóerőigénye általában 65-75 LE/lazítószerszám között változik. A mélylazítók mögé is ajánlatos talajegyengető rögtörő és talajlezáró hengereket, tárcsákat kapcsolni a talaj nedvességének megőrzéséhez. Néhány gyártó (Bednar, Farmet) mélyműtrágyázó adaptert is kínál a gépeihez, melynek segítségével különböző mélységben helyezhető el műtrágya vagy talajjavító anyag. A mélylazítók alkalmazása előtt minden esetben célszerű talajvizsgálatot végezni, a feltétlen szükséges beavatkozás mélységének megállapításához. Ugyanis a mélylazítás rendkívül energiaigényes művelet, és az energiaigénye a munkamélység függvényében hatványozottan nő és ez a gázolaj-felhasználásban erősen érezteti a hatását.
Forrás: