Talajművelés
Talajművelés

Tarlóművelésmódok és azok fejlesztésének lehetőségei a Vajdaságban

Tarlóművelésmódok és azok fejlesztésének lehetőségei a Vajdaságban

Agrofórum Online

A XXI. század első évtizedeiben felszaporodtak a kedvezőtlen időjárási jelenségek. Ezek között különösen a szélsőségek gyakoriságának a növekedése jelent nagy kihívást. A termelés biztonságának fenntartásának érdekében klímakár-csökkentő talajművelési módszerek alkalmazása ajánlatos.

Jelen dolgozat a kármegelőzés egyik fontos lépéséről, a tarlóművelésről mutat be meggondolandó kísérleti eredményeket. A kísérlet jelentőségét a környékbeli gazdák tanításának szándéka is megerősíti. A művelési iránymutatás annak érdekében is történt, hogy megismerjék a termelők azt, hogy a nyári időszakban milyen lehetőségeik vannak az időjárás káros hatásainak mérséklésére.

A klíma-központú talajművelés jelentősége

A tarlóművelés az aratást követő első talajművelési beavatkozás. A talaj, különösen annak felszíne ilyenkor van leginkább kitéve az időjárás hatásainak. Az utóbbi évek nyári szélsőséges időjárási helyzetei erőteljesen irányították a figyelmet a tarlóművelés és a tarlógondozás fontosságára. A talajhoz adaptált műveléssel elsősorban a nedvességvesztés csökkentése a fő cél. Ezen túl olyan szempontok is nagy szerepet játszanak, mint a felszín védelme, a talajszerkezet és a hasznos élőlények élőhelyének kímélése. Meg kell jegyezni, a talajfelszín szalmával történő takarása aratást követően az 1970-es évek közepéig legfeljebb elvétve fordult elő, emiatt a gazdálkodók az előnyeit sem ismerhették.

A klasszikus magyar szerzők a tarlóhántásra használt leggyakoribb megnevezései a tarlóbuktatás, a tarlótörés vagy a hántás volt, ezzel utalva a módra vagy az eszközre. A nyári aratást követően a tarlóművelés mielőbbi elvégzését, a bolygatott talaj felszínének lezárását valamennyi, a témakörben publikáló szerző nagyon fontosnak tartja, amellett sekély tarlóművelési mélységet javasolnak.

Tapasztalataim alapján az egyes gazdák már felismerték a klíma-központú talajművelés fontosságát, azonban olykor a megfelelő eszközök vagy a szaktudás hiánya következtében akadályokba ütköznek. A Vajdaságban tapasztalható művelési rendszerek sem minden esetben felelnek meg a talajvédelmi követelményeknek. Jelenleg a gazdák a tarlóhántásnak nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, így az esetek többségében elmarad. Hasonló volt a helyzet a saját gazdaságban is.

A XXI. század elején tapasztalható társadalmi és politikai változások következtében a gazdálkodók nincsenek felkészülve a gyakran változó kihívásokra. Jelen munka azért is készült, hogy tanító jelleggel és az érintett területen folytatott kutatással növelni lehessen a vajdasági gazdálkodók szakmai felkészültségét, feltárni a jövőben várható nehézségeket, és irányt mutatni a nehézségek lehetséges megoldásaira, mérséklésére.

Tarlóművelési vizsgálatok

A kutatások saját gazdaságban Orom település (Szerbia, Vajdaság) határában folytak őszi búza tarlón, 2016. június és október között. A kutatáshoz szükséges mérésekre 14 napos időközönként került sor. A kísérleti tábla talaja csernozjom, fizikai félesége vályog. Betakarítás után a tarlón 5 mintaterületet került kialakításra, 3 ismétlésben.

A kezelések a következőek voltak:

  • hántatlan takaratlan (HN)
  • hántatlan takart (75-80% takarás, HNT)
  • hagyományos tárcsa+henger használata hántásra (T)
  • kultivátoros hántás (K)
  • lazítás (L)

A kísérletben a talaj állapotának értékelése ásópróba, talajnedvesség-mérés, talajellenállás-mérés, földigiliszta-számlálás, agronómiai szerkezet vizsgálat segítségével történt. Ezek a vizsgálatok gyom- és a tarlóborítottság felméréssel egészültek ki.

A legfontosabb tapasztalatok

A kutatás első évének legfontosabb eredményei adott kistérségben az okszerű tarlóművelés és felszíntakarás jótékonyságának bizonyítása, valamint a művelés hatások valós megismerése, értékelése adott szélsőséges nyári idényben.

A hántással kedvező talajállapot alakítható ki az aratáskor elszórt, és a talajban lévő gyom- és kultúrnövénymagvak kikeléséhez egy későbbi gyérítés – amely lehet kémiai vagy mechanikai – érdekében. Azt a tarlóművelési módot nevezhetjük előnyösebbnek, amely kedvező körülményeket nyújt a gyors és jó gyomkelés terén. A kísérletben a bolygatott talajban több gyomnövény és árvakelés kelt ki, mint a bolygatatlanban. A legmagasabb gyomborítottság a tárcsás művelésben volt, mivel az adott kezelések közül a tárcsa „kever” a legjobban.

A felszíntakarás jelentőségét sok tényező támasztja alá, úgymint talajnedvesség-visszatartás, morzsásodás, mérsékelt porosodás, csekély felszíni eliszapolódás és cserepesedés, a lazult réteg mélyülése, aktív földigiliszta-tevékenység, jó gyom- és árvakelés. A felszíntakarást védelmi céllal alkalmazzuk, optimuma idényenként eltér. A takarás időtartamát tekintve nyár közepén nagyobb, a végén pedig kisebb lehet a borítottság. Száraz évben fontos a nagyobb arányú felszíntakarás a nedvesség visszatartása miatt. A takarás csapadékos évben is a talaj védelméül szolgál, megakadályozva a morzsapusztulást, az eliszapolódást és a kérgesedést. A 2016. nyár a térségben csapadékos volt, a sokévi átlag 2/3-a hullott a vizsgált időszak alatt (1. ábra).

1. ábra: 2016. évi nyári csapadékmennyiség alakulása a Vajdaságban

Ritka jelenség alakult ki, ősszel a bolygatatlan, takart területen. A csapadékos időszak következtében az őszi alapművelések késtek, mivel a mulcs a vizet a felső 10 cm rétegben visszatartotta, így ott nedvesebb körülmények alakultak ki, mint a többi kezelésben. Bár nem szerencsés az őszi művelésekkel való késlekedés, de a jelenség is bizonyítja a tarlómaradványok nedvesség-megőrző hatását. A takart területen a vizsgált időszak alatt a borítottság 75%-ról 45%-ra, a tárcsás és a kultivátoros művelésben 45%-ról 15%-ra, míg lazítás esetében 40%-ról 10%-ra csökkent.

Az agronómiai talajszerkezet, azaz rög (>10 mm), a morzsa (0,25-10 mm) és a por frakció (<0,25 mm) aránya alkalmas a műveléshatás értékelésére. A sokszor bolygatott talajban egyaránt nő a por- és rögfrakció aránya. A jól elmunkált talajban viszont a morzsafrakciók nagyobb arányban jelennek meg. A morzsásodás megindulásának feltétele: a talaj nyirkossága, a megfelelő földigiliszta- és talajélet-tevékenység, a felszín védelme takarással, valamint a kímélő művelés és kisebb talajterhelés. Az 2. ábra alapján megállapítottam, hogy ahol a talaj takarása elérte a 40%-ot (hántatlan és takart, kultivátoros művelés, tárcsás művelés), ott szeptemberre a morzsák aránya meghaladta a 60%-ot.

2. ábra: A 2016. évi morzsa frakció (0,25-10 mm) változásai (Orom, 2016)

A morzsa a lazítás és a takaratlan felszínű talajban 50-55% között alakult. Ennek oka lehet az, hogy a gazdaságban nem áll rendelkezésre megfelelő lazító (csak „C” késes), továbbá a takaratlan kezelés (HN) esetében a védőréteg hiánya miatt lassan indult meg a morzsásodás.

A talajnedvességet a felső 0-50 cm rétegben vizsgáltam, mivel ez a réteg átázhat 40-50 mm nyári csapadék hatására. A legmagasabb nedvesség-értéket a hántatlan takart talajban tapasztaltam a legalacsonyabbat pedig a lazításos művelési kezelésben, mivel a kísérlet miatt szándékosan nem megfelelő elmunkáló eszközt alkalmaztam. Az elmunkálás szükségességét jól mutatja, hogy a lazításos kezelés nedvességtartalma a parcellák átlagánál 3-4 tömeg %-kal kevesebb.

A talaj ellenállását a 0-50 cm rétegben rugós erőmérővel (penetrométer) vizsgáltam. A kapott értékek alapján minősítettem a talaj állapotát, meghatároztam a tömörödés mértékét és a tömör rétegek elhelyezkedését. A mérések alkalmával a talaj 30-35 cm rétegében kezdődő eketalp tömörödést tapasztaltam, amely az elmúlt két év szántásos művelésének következménye. A lazításos művelésben a lazító áttörte a tömörödött réteget. A mérések alkalmával a takaratlan hántatlan területen mért talajellenállás volt a legnagyobb. A kultivátor 20-25 cm, míg a tárcsa a 10 cm mélységig művelte a talajt. Ezekben a kezelésekben a talaj mélyebb rétegeiben fokozatosan növekedett a talaj ellenállása.

A földigiliszta-tevékenység a talaj biológiai életének alkalmas mutatója. A talaj folyamatos nyirkosságának, és a takart felszínnek köszönhetően a talajban növekedett a gilisztaszám (3. ábra).

3. ábra: A földigilisztaszám alakulása az eltérő művelések esetén

A földigiliszta-tevékenységet abban az esetben tapasztaltam kielégítőnek, ha a talajban kellő mennyiségű és jól bekevert szerves anyag áll rendelkezésre, kedvező nedvességtartalom mellett. A nedvességoptimumot adott talaj esetében 20 tömeg % feletti értékben határoztam meg. A hét mérés átlagát tekintve a kultivátoros (12 egyed/ásópróba) és tárcsázás, hengerrel (6 egyed/ásópróba) művelés kiemelkedő a többi kezeléssel szemben.

A talaj a 1. képen látható ásópróbákban jó morzsás szerkezetet mutatott, s nemcsak sok gilisztajáratot, hanem gilisztákat is (2. kép) tartalmazott. A kiemelt szelvényben érzékelhető volt a tömörödött réteg kezdete, de még itt is találtam földigiliszta járatokat, amely a talajszerkezet kedvező alakulását igazolja.

1. kép: Ásópróba, mintavétel (Orom, 2016)
(Fotó: Pósa Barnabás)

2. kép: Gilisztajáratok és a benne található giliszta (Orom 2016)
(Fotó: Dukai Anna)

A jövőben folytatom a tarlóművelési kísérleteket, az eredmények bemutatásának és elemzésének pedig nagyobb nyilvánosságot szeretnék adni, akár bemutató keretében. Úgy látom, a gazdaságunknak szüksége van simítóelemmel ellátott elmunkáló hengerre. Ez a gép nemcsak a művelt talajfelszín lezárásában lenne fontos, hanem közvetve a kedvezőbb talajállapot kialakulásban is, amelyre jó példát adott az idei tarlókísérlet.

Középkötött talajok észszerű megművelése a gyakorlati háttér és a tudományos szemlélet egyesítésével

Zsár Ernő családi gazdaságában alkalmazott talajművelési eljárásokat mutatja be, különös tekintettel az őszi szántás elmunkálásának fontosságára hívja fel a figyelmet.

A termőföldjeink savanyodásának káros folyamata, a talajvédelmi meszezéses kémiai javításuk lényege és fontossága

A talaj feltételesen megújuló természeti erőforrás, amely azt jelenti, hogy a növénytermesztés számára fontos tulajdonságát, termékenységét meghatározó, befolyásoló tényezőket, különböző emberi beavatkozásokkal lehet és kell szabályozni.

A tavaszi talajmunkák műveletei és eszközei

A magágykészítő eszközökről tanult elmélet és gyakorlati tapasztalatok alapján foglalhatjuk össze a tapasztalatokat.

Az öntözés és hatása a talajra

A fejlett növénytermesztési termesztéstechnológiának ma már része a víz pótlása is. Az öntözést és tápoldatozást tervszerűen be kell építeni a technológiába, melynek kivitelezése során figyelembe kell venni az öntözés talajra gyakorolt hasznos és káros hatásait egyaránt.

A környezetvédelmi problémákat csak közösen lehet megoldani

Csak úgy lehet a környezet változásaihoz alkalmazkodni, és felkészülni a klímaváltozás okozta elkerülhetetlen változásokhoz, ha az országok közös erővel dolgoznak a problémák kezelésén.

2018. június 22. 06:10

Klímaváltozással kapcsolatos kutatásokra nyert el támogatást a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

A projekt keretében meteorológiai, talajtani, hidrológiai és liziméter eszközöket szereznek be, amelyeket adatgyűjtésre és üzemszerű adatszolgáltatásra fog használni a NAIK.

2018. február 1. 13:43

Sötét jövő előtt áll a szarvasgomba-termesztés

A skóciai Stirling Egyetem kutatása szerint hamarosan vége a szép időknek, és a klímaváltozás miatt a jól jövedelmező szarvasgomba-termesztés, mint iparág eltűnhet a század végére.

2018. november 29. 04:36

Veszélyt jelenthetnek a magyar halgazdálkodásra a betelepített díszhalak

A globális klímaváltozás és a betelepített halfajok magyar tógazdálkodásra gyakorolt várható hatásait is körüljárták az idén nyolcadik alkalommal megrendezett Gödöllői Halászati-Horgászati Szakember Találkozón.

2018. február 4. 09:39