A klímaválság, a globális termésveszteségek és a környezeti elvárások azonnali válaszokat követelnek a mezőgazdaságtól. A világ már genomszerkesztéssel fejlesztett növényfajtákkal reagál. Európa viszont még mindig kivár.
A növénynemesítés mindig is technológiai fejlődésen alapult: a hibridnövényektől a molekuláris markereken át a genomanalízisig számos módszer segítette az új fajták előállítását. A legújabb eszköz a genomszerkesztés (Genome Editing), mely lehetővé teszi a növények DNS-ének pontos, célzott megváltoztatását. Segítségével a termesztési idő lerövidíthető, miközben a növények jobban ellenállnak a klímaváltozás hatásainak.
Szabályozási és politikai szakadék az EU és a világ között
Miközben a világ számos pontján a genomszerkesztett növényeket nem sorolják a GMO-k közé, az Európai Unió jelenleg még szigorú genetikai szabályozás alá veti őket. Ez azt jelenti, hogy a termelők nem élhetnek e technológia előnyeivel. Eközben az USA, Kanada, Brazília, Japán, India és Anglia már piacon van az így előállított fajtákkal, köztük betegségnek ellenálló vagy kevesebb inputot igénylő változatokkal.
Brüsszel mozdul: fordulhat a szabályozás?
Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a genomszerkesztett növényekre vonatkozó új szabályozási kereten. A tervek szerint ezek a fajták külön kategóriát kapnának, és nem tartoznának automatikusan a GMO-szabályozás hatálya alá. Várhatóan a fogyasztók jelölési információhoz juthatnának, de a termesztési engedélyeztetés sokkal gyorsabbá és egyszerűbbé válhatna. Ha a tagállamok megegyeznek, a szabályozás 2028-ra léphet életbe.
Versenyképességi kérdéssé válik
A szakmai szereplők szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon a technológiai versenyből. A jelenlegi időveszteség miatt a kontinens vetőmagpiaca, kutatási szektora és mezőgazdasága hátrányba kerülhet. Ha a szabályozás modernizálása nem történik meg, Európa importfüggővé válhat olyan innovatív fajtákból, amelyeket maga is előállíthatna. A termelők, növénynemesítők és kutatók egyre türelmetlenebbek.
A jövő kulcsa a tudás és a kommunikáció
A genomszerkesztés nem csodaszer, de fontos eszköz lehet a klímához alkalmazkodó, fenntartható mezőgazdaság kialakításában. A közönség tájékoztatása, a fogyasztói bizalom megnyerése éppoly fontos, mint maga a technológia. Európának most esélye van egy kiegyensúlyozott, tudományos alapú rendszer kialakítására – kérdés, hogy él-e vele.
(Forrás: Pflanzenzüchtung in Zukunft und Gentechnik: Wo steht Europa, wo die Welt? | agrarheute.com)
Képek: Pixabay.
