Napjainkban a búzát takarmány-, liszt-, keményítő- és bioetanolgyártás céljából egyaránt termesztjük. A különböző felhasználási célú fajták minőségi paraméterei eltérőek. Annak érdekében, hogy ezeket a megkövetelt paramétereket elérjük, kiemelt figyelmet kell fordítanunk a nitrogén fejtrágyázások időzítésére és mennyiségére.
A magas termés eléréséhez nagyon fontos a tavaszi fejtrágyázás és annak megfelelő megtervezése. A helyes tavaszi fejtrágyázási stratégia közvetlenül a növény egyes fejlődési szakaszaihoz kötődik. Ez azt jelenti, hogy a fejlődésnek azon a szakaszaiban, amelyek a termésképzés és a termésminőség szempontjából különösen jelentősek, az őszi búza több nitrogént igényel. Az összes nitrogénmennyiség több adagra történő felosztásának célja az, hogy folyamatos és megfelelő nitrogénellátást biztosítsunk a teljes vegetációs időszakban. Emellett pedig ily módon elkerülhető a nitrogén kimosódása, felszíni vizekbe kerülése, így e technológia környezetvédelmi szempontból is indokolt.
Első tavaszi fejtrágyázás
Az első tavaszi fejtrágyázás alapvető fontosságú a gyors és korai fejlődés érdekében. Ez az adag kulcsfontosságú a bokrosodáshoz és befolyásolja a későbbi négyzetméterenkénti kalászszámot is. A kora tavaszi körülmények között fontos, hogy a növények számára könnyen felvehető nitrogént, illetve ként – ha szükséges – juttassunk ki. Ilyen körülmények között erre a legalkalmasabb a nitrát forma, ami gyorsan felvehető. Az ammónium nitráttá alakulása 5 °C-os talajhőmérsékleten több hétig is tarthat, így ez biztosítja majd a folyamatos nitrogén ellátást a növények számára.
Általában 50-70 kg/ha azonnal felvehető nitrogén-hatóanyag (nitrát és ammónium) egy jó kiindulási támpont. Ha a búzanövények jól fejlettek, és az elővetemény repce vagy hüvelyes volt, alacsonyabb mennyiség is elegendő lehet.
Nagyobb adagot kell alkalmazni, ha a búza bokrosodása megkésett (pl. késői vetés miatt); ha a talaj ásványi nitrogén-tartalma alacsony, vagy ha az elővetemény napraforgó, illetve kukorica volt.
Ha valamilyen okból elmaradt az őszi alaptrágyázás, akkor ez a megfelelő időszak a hiányzó NPK műtrágyák pótlására. Ebben az esetben az első tavaszi fejtrágyázás során érdemes NPK-t alkalmazni nitrogénműtrágya helyett, de nagyon fontos, hogy az alkalmazott termék vízben jól oldódó (foszfor) és könnyen felvehető (nitrát) tápanyagokat tartalmazzon.
Pontos, táblára és fajtára szabott műtrágyázási javaslatot kaphatunk az N-Pilot® készülék használatával. Az N-Pilot® készülékkel meghatározható a növények aktuális nitrogén-ellátottsági állapota, és ennek alapján az eszköz javaslatot tesz a következő fejtrágyázással kijuttatandó hatóanyag mennyiségére. Azok, akik az N-Pilot® készülékünket alkalmazzák a búza aktuális nitrogénigényének megállapításához, itt ideje a referencia zóna kialakításának. Erről többet megtudhat erre a linkre kattintva.
A kénes nitrogénműtrágyák használata az első tavaszi fejtrágyázáskor további termésnövekedést jelent, ahogy a 2019-es szántóföldi kísérleteink eredményei is mutatják:
A második fejtrágyázás
Az őszi búza esetében a második nitrogénműtrágya adagot a szárbaindulás kezdetétől a 2 nóduszos állapotig kell kijuttatni (EC 30-32). Ebben a fázisban már kialakul a kalászkezdemény, ezért ez a fejtrágyázás kulcsfontosságú ahhoz, hogy megfelelő számú szem fejlődjön a kalászban. A túl sűrű állományokat érdemes egy kicsit később műtrágyázni (leghamarabb a két nóduszos állapotban). Így a búzának elegendő ideje lesz arra, hogy az átmeneti nitrogénhiány miatt csökkentse a hajtások számát. Ezzel ellentétben, ha az állomány túlságosan gyér, minden egyes hajtásnak kalászt kell hoznia. Ebben az esetben a második adagot korábban (EC 30, már a szárbaindulás kezdetén) kell kijuttatni, hogy minden hajtás kifejlődhessen. Az EC 31 és EC 39 (zászlóslevél megjelenése) fejlettségi állapotok között a búza minden nap nagy mennyiségű nitrogént vesz fel (ez akár 5 kg N/ha/nap is lehet!).
A második nitrogén fejtrágya adagját nagyban meghatározza, hogy milyen a növények fejlettségi állapota, mekkora a már kiadott műtrágya mennyisége, milyen a talaj állapota és nitrogénszolgáltató képessége, mekkora az elvárt terméshozam és milyen a kijuttatott nitrogén hatóanyag formája. Az állománysűrűséget leginkább nitrát-nitrogén alkalmazásával lehet szabályozni, mert ennek kijuttatására gyorsan reagálnak a növények. Általánosságban az 1. és 2. fejtrágyázás során összesen 120-140 kg nitrogén hatóanyagot javasolt kijuttatni hektáronként. Amennyiben az első fejtrágyázás során kialakításra került a referencia zóna, ekkor van itt az ideje az N-Pilot® első alkalmazásának. Használatával fajtára és termőhelyre specifikusan lehet meghatározni a búzanövények aktuális nitrogénigényét.
Az N-Pilot® használata több termést eredményez kevesebb nitrogén felhasználásával
Kísérletünkben a legtöbb termést az a parcella adta, ahol a második fejtrágyázás során az N-Pilot® által javasolt 60 kg N/ha adagot juttatunk ki 1-2 nóduszos állapotban. Így ez a parcella érte el a legmagasabb termést, amihez viszont kevesebb nitrogén (140 N/ha) volt szükséges, a többi parcella 160 N nitrogénszintjéhez képest. A digitális eszközök használata nemcsak a nagyobb termés elérésében segít, hanem a túltrágyázás megakadályozásával hozzájárul a környezet védelméhez is.
Harmadik tavaszi műtrágya-kijuttatás – A kalászfejlődéshez szükséges adag
Az utolsó fejtrágyázás a zászlóslevél megjelenése (EC 37) és a kalászhányás kezdete (EC 51) között esedékes. Ebben a szakaszban a nitrogén kijuttatás jelentős hatást gyakorol az ezermagtömegre és a fehérjetartalomra. Amennyiben a terméshozam növelése a cél, például takarmánybúza esetében, érdemes már a zászlóslevél fázisban trágyázni (EC 37-39). Ha elegendő nitrogént juttattunk ki már az első és a második adagban, és nem várható nagyon magas hozam, a takarmánybúza esetében el is lehet tekinteni a harmadik adagtól. Amennyiben viszont magas minőségű malmi búza előállítása a cél, a harmadik fejtrágyát a kalászhányás kezdetén (EC 49-51) vagy még később javasolt kijuttatni. Ebben az esetben nem a terméshozamot befolyásolja, hanem a fehérjetartalmat. A javító minőségű búzát érdemes ebben a fejlődési stádiumban fejtrágyázni. Alapvetően minden nitrát-nitrogéntartalmú monoműtrágya alkalmazható nitrogénforrásként (NAC 27 N, AN 34,4 N).
Természetesen szárazabb időjárás esetén, ha a tavasz túlságosan csapadékszegény, a harmadik fejtrágyázás elhagyható, vagy csak nagyon kis mennyiséget kell kiszórni.
Összefoglalva:
- A kijuttatás időpontját és mennyiségét a “Helyes Gazdasági Gyakorlat” irányelveinek és a hatályos rendeleteknek megfelelően kell megállapítani.
- A nitrogén-hatóanyagot érdemes megosztva kijuttatni a búzanövények fejlettségi állapotának megfelelően, ezzel biztosítva a folyamatos nitrogénellátást.
- A nitráttartalmú nitrogén-műtrágyák (AN 34,4 N: ammónium-nitrát, NAC 27 N: mészammon-salétrom, MAS) hatékonyabbak.
- A kénes nitrogénműtrágyák (mint pl. a VARIO 23 N+30SO3) alkalmazása magasabb termést és fehérjetartalmat eredményez.
- A pontos aktuális nitrogénigény megállapításához rendelkezésre állnak digitális eszközök, mint pl. az N-Pilot®.
Andrei Buznea
Borealis L.A.T
