Tápanyag-utánpótlás

Hogyan gondoskodjunk a rózsa tápanyag-utánpótlásáról ősszel?

Agrofórum Online

A rózsa tápanyagigényes növény, ezért folyamatos tápanyag-utánpótlásra van szüksége ahhoz, hogy egészséges maradjon. Különösen igaz ez a vegetációs időszakban.

Ám, ahogy az egyes fajtáknak sem feltétlenül van szükségük ugyanarra a tápanyagra, ugyanabban a mennyiségben és időben, úgy az újonnan ültetett növények tápanyagigénye is eltérhet a többéves egyedekétől.

Végezzen talajvizsgálatot!

A rózsák a semleges vagy enyhén savanyú, 5,5-6,5 pH-értékű talajt kedvelik. A túl savas vagy túlzottan lúgos talaj csökkenti a rózsák tápanyagfelvevő képességét, ami a növekedés elmaradásához, gyenge virágzáshoz, rosszabb esetben a növény elhalásához vezet. Végezzen talajvizsgálatot, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a talaj pH-értéke megfelelő-e a rózsák számára, és szükség esetén növelje vagy csökkentse a talaj pH-értékét.

A rózsák számára szükséges tápanyagok

  • A nitrogén elengedhetetlen makrotápanyag a rózsa lombozatának egészséges növekedéséhez.
  • A foszfor a gyökerek fejlődését segíti. A legtöbb rózsatrágya magas foszfortartalommal rendelkezik.
  • A kálium elengedhetetlen a bőséges virágképződéshez.
  • A fent említett makrotápanyagokon kívül a rózsáknak mikrotápanyagokra is szükségük van, többek között vasra, kalciumra és magnéziumra.

A rózsák trágyázásában mutatkozó különbségek

Az, hogy mikor kell trágyázni a rózsákat és mennyi műtrágyát használjunk, a rózsa típusától és korától, valamint a virágzástól is függ. A többször virágzó rózsák több tápanyagot igényelnek. A tudatos tápanyag-utánpótlás érdekében célszerű a kezelés idejét naptárban vagy alkalmazásban feljegyezni magunknak.

Hogyan és mikor kell trágyázni az új rózsákat?

  • Már ültetéskor érdemes tápanyagban gazdag környezetet teremteni a rózsa számára. Célszerű lehet az ültetőgödör földjébe gilisztahumuszt keverni, ezzel is segítve a növény megerősödését.
  • Az új rózsák trágyázását körülbelül egy hónappal az ültetés után kezdjük el, amikor a rózsák már némi növekedésnek indultak, ami azt jelzi, hogy kezdenek meghonosodni.
  • Óvatosan juttassunk ki magas foszfortartalmú, lassan oldódó műtrágyát a használati utasításban javasoltak szerint, egy maréknyi csontliszttel kombinálva, hogy elősegítsük a gyökérfejlődést.
  • Folytassuk a műtrágyázást 3-4 hetente, amíg a rózsák meghonosodnak, de csak kíméletes hatású műtrágyával, például halemulzióval.
  • Figyelmeztetés: Kerüljük a teljes értékű műtrágyák használatát az újonnan ültetett rózsabokrokon. Azok ugyanis kiszáríthatják a növényt, és a levélszélek és a gyökércsúcsok megéghetnek.

Hogyan és mikor kell trágyázni a meghonosodott rózsákat?

  • Akkor trágyázzunk, amikor az első levelek megjelennek, és már nem áll fenn a kemény tavaszi fagyok veszélye. Ezt követően a trágyázási ütemtervet annak függvényében kell összeállítani, hogy a rózsa mennyi ideig és milyen gyakran virágzik, általában havonta egyszer-kétszer.
  • Minden egyes virágzási ciklus után trágyázni kell, a műtrágya mennyiségét minden alkalommal fokozatosan a felére csökkentve. Hat-nyolc héttel az első átlagos fagyok időpontja előtt hagyjuk abba a trágyázást, hogy megakadályozzuk, hogy a növény nagy mennyiségű új, zsenge hajtást hozzon létre késő nyáron, amely ősszel és télen ki van téve a hideg okozta károsodásoknak.
  • Trágyázzuk akkor a rózsákat, ha már nyugalmi állapotba kerültek. A műtrágya hozzáadása ekkor még nem árt a növényeknek, de felkészíti őket a következő tavaszra.

Szerves rózsatrágyák

  • Az érett vagy komposzttal elkevert trágya, körülbelül 5-8 centiméter mélyen a talajba dolgozva, kiváló NPK-trágya. (Csak mindig győződjünk meg arról, hogy a trágya „érett”, azaz nem friss. Ellenkező esetben a trágyának magas lesz a nitrogéntartalma, ami megégeti a növényeket).
  • A csontliszttel pedig foszfort adunk a talajhoz. Keverjük mélyen a talajba, nemcsak azért, mert öntözéssel nem jut be könnyen a talajba, hanem azért is, hogy a vadon élő állatokat ne vonzza a szaga, és ne ássák fel a talajt. Adjunk hozzá rózsatövenként körülbelül egy-egy evőkanálnyi mennyiséget.
  • A szárított vérliszt szintén jó nitrogénforrás. Körülbelül egy evőkanálnyit vigyünk fel minden egyes növény köré. A túl sok nitrogén megégeti a gyökereket, ezért ne használjunk a szükségesnél többet.
  • Ha nem zavar minket a szaga, a folyékony haltrágya vagy halemulzió a termék címkéje szerint vízzel hígítva gyorsan felszabaduló szerves nitrogénforrás.

Egyéb szerves trágyák közé tartoznak:

  • A káliumot és a mikrotápanyagokat tartalmazó zöldhomok.
  • Foszfor, kalcium és mikrotápanyagokat tartalmazó kőzetfoszfát.
  • Lucernaliszt, mint kiegyensúlyozott műtrágya,
  • Hínár a nitrogén és a foszfát pótlására.
  • A bokrok tövébe szórt kávézacc a nitrogénszint növelésére.

Tipp: Az Epsom-sót (keserű só, magnézium-szulfát) gyakran alkalmazzák szerves trágyaként a talaj magnéziumtartalmának pótlására.

Szervetlen rózsatrágyák

Léteznek speciális, a rózsák speciális, magasabb foszforigényére szabott tápok. Ezeknek a műtrágyáknak az N-P-K aránya olyan, hogy a második szám a legmagasabb, például 18-24-16.

Nem feltétlenül kell azonban speciális rózsatrágyát beszereznünk. Használhatunk általános, magas foszforarányú teljes értékű műtrágyát is, például 5-10-5, 4-8-4 vagy 4-12-4. Egy másik lehetőség, hogy olyan műtrágyaszámmal ellátott növénytápot használ, mint például a 6-12-6, mivel ez 24 százalékban tartalmaz teljes tápanyagot és 76 százalékban töltőanyagot.

A mennyiséget illetően kövessük a címkén található utasításokat. A teljes értékű műtrágya esetében az alapszabály szerint növényenként fél csészényit kell alkalmazni.

Mivel a szervetlen műtrágyák koncentráltabbak, mint a szerves trágyák, ne halmozzuk fel őket a száraz talajra, mert ez égési sérüléseket okoz. Ehelyett vékonyan és egyenletesen oszlassuk el a műtrágyát a növény körül, és enyhén gereblyézzük be a nedves talajba. A műtrágya kijuttatásának legjobb ideje az eső vagy öntözés előtt van. A műtrágyát tartsuk távol a vesszőktől és az oltványkötéstől, és a trágyázás után jól öntözzük meg a növényeket.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Az őszi búza okszerű és gazdaságos őszi tápanyag-utánpótlása

2024. október 2. 17:10

A hiányos makroelem-ellátás 50–60%-kal, a nem megfelelő mikroelem-ellátás 10–25%-kal is csökkentheti a búzatermést, és rontja a minőséget is.

4 takarékos tipp az őszi nitrogénkijuttatáshoz

2024. szeptember 16. 09:40

Csak ott és akkor érdemes ősszel nitrogénnel trágyázni, ahol várhatóan kevés lesz a veszteség, és a talaj nedvességtartalma is megfelelő.

Miért érdemes a tarlót szakszerűen mikrobiológiai készítménnyel kezelni?

2024. szeptember 11. 12:10

Szakirodalmi adatok alapján a szántóföldekben ezerszer kevesebb talajbaktérium él, mint a bolygatatlan talajokban.

Kén: növényvédő szer vagy növényi tápanyag?

2024. szeptember 9. 09:40

Korábban a kénhiány szinte ismeretlen volt a növénytermesztésben, de az intenzív termesztési módszerek alkalmazásával egyre gyakoribb élettani betegség lett.

Hogyan lesz tartós a vágott virág?

2023. március 5. 13:37

Gyakran felmerül az a kérdés, hogy hogyan lesz a vágott virág tartós? Nézzük mi lehet a megoldás!

Melyik rózsatípus nő a kertemben?

2024. június 28. 13:10

Ahhoz, hogy ideális feltételeket tudjunk teremteni a rózsánknak, tudnunk kell, melyik típusba tartozik. Ugyanis nem egyformák az igényeik.

Miért foltosodnak a rózsa virágai?

2019. augusztus 22. 15:44

S. László kérdése: Rózsavirágok sziromlevelein, elsősorban bizonyos fajtáknál, foltosodás lépett fel. Teljesen tönkre tette a virágokat, le kellett vágni. Mi okozta, lehet-e ellene védekezni?

Mi fertőzi a rózsákat?

2018. július 26. 06:47

Z. Ilona kérdése: Egyik rózsabokrom levelein sárga rajzolatok, cikk-cakkos vonalak láthatók. Mi okozza és megfertőzheti a többi rózsámat is?