A rózsáknak három fő makrotápanyagra van szükségük – nitrogénre (N) a lombozat növekedéséhez, foszforra (P) a gyökérnövekedéshez és káliumra (K) a virágképzéshez –, valamint különböző mikrotápanyagokra, köztük vasra, kalciumra és magnéziumra.
Annak érdekében, hogy meglegyen a kiindulási alapja, célszerű talajvizsgálatot végeztetnie. A talajvizsgálat azt is megmondja, hogy a talaj pH-ja megfelelő-e a rózsák számára – a rózsák a semleges vagy enyhén savanyú, 5,5–6,5 pH-értékű talajt kedvelik.
Hogyan és mikor trágyázzuk a rózsákat?
Az, hogy mikor kell a rózsát trágyázni, és mennyi műtrágyát érdemes használni, a rózsa fajtájától és a tenyészidőszak hosszától függ. A tearózsák például több tápanyagot igényelnek, mint a bokorrózsák.
- A nitrogén-műtrágyázást júliustól abba kell hagyni, mivel az új hajtások már nem tudnának annyira megerősödni, hogy ne károsodjanak meg a kemény téli fagyok és a zord időjárás előtt, és ez fogékonyabbá tenné a növényt a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.
- Tavasztól nyárig minden virágzási időszak után trágyázni kell, de a műtrágya mennyiségét minden alkalommal fokozatosan a felére kell csökkenteni. A trágyázást hat-nyolc héttel a területre jellemző első átlagos fagy időpontja előtt abba kell hagyni. Ez megakadályozza, hogy a növény késő nyáron nagy mennyiségű új, zsenge hajtást hozzon, amelyet az őszi és téli hideg időjárás károsíthat.
- A konténeres rózsák gyakrabban igényelnek trágyázást, mint a talajban nevelt fajták.
- Az újonnan ültetett rózsákat csak foszforral szabad trágyázni, ami elősegíti a gyökerek fejlődését és megtelepedését. Várja meg, amíg a rózsa virágzik, mielőtt bármilyen más műtrágyát adna hozzá.
A rózsatrágyáknak két alapvető típusa van, a szerves és a szervetlen műtrágyák. A legtöbb szerves trágya természetes úton lassabban és hosszabb idő alatt kerül a talajba, mint a szervetlen trágyák.
- A komposztált trágya mindhárom makrotápanyag – N, P és K – kiváló forrása. Mindig győződjünk meg arról, hogy a trágya „öreg”, különben magas nitrogéntartalma miatt a növényekben műtrágyaégést okoz.
- A csontliszt foszfort ad a talajhoz, a szárított vérliszt szintén jó nitrogénforrás. Körülbelül egy evőkanálnyit vigyen fel minden egyes növény köré.
- A folyékony haltrágya vízzel hígítva gyorsan felszabaduló szerves nitrogénforrás.
- Léteznek speciális rózsatápok, amelyek a rózsa magasabb foszforigényéhez vannak igazítva, N-P-K arányuk például 18-24-16. A mennyiséget illetően kövesse a műtrágya címkéjén található utasításokat.
Ne feledje: A túlzott trágyázás káros is lehet, mivel megnövelheti a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni sebezhetőségét, és negatívan befolyásolhatja a talaj minőségét. Ezért fontos a helyes mennyiségű és típusú trágya kiválasztása.
