Zöldség
Zöldség

Szén-dioxid-trágyázás

Szén-dioxid-trágyázás

Agrofórum Online

A fogalom hallatára sokan felkapják a fejüket - gázzal trágyázni (?) -, míg mások már évek óta, mint bevett termesztési eljárást alkalmazzák a zöldséghajtatásban.

Elméletben tudjuk, hogy a szerves anyag felhalmozásának folyamata a fotoszintézis, amely során a fény energiáját felhasználva, a zöld növények a légköri szén-dioxidot megkötik, és szerves anyagba építik. A növényvilág nagyobb része (94%), így a zöldségfélék is az úgynevezett C3 növényekhez tartoznak, amelyek a szén-dioxid és az oxigén közvetlen rögzítését egy enzim segítségével (ribulóz-1,5-biszfoszfát-karboxiláz-oxigenáz) végzik, nevüket az így képződő első stabil vegyületről, a három szénatomot tartalmazó (3-foszfoglicerátról) kapták. Ennek az enzimnek a működését alapvetően két tényező határozza meg:

  • a levegő szén-dioxid és oxigén aránya, illetve
  • a fényintenzitás.

Magas (50 ppm) CO2 koncentráció felett a szén-dioxid megkötése intenzívebb, de ha csökken, egyre erősebbé válik az oxigén fixálása. Zárt térben, így a fóliák alatt és az üvegházakban is – szellőztetés híján – előfordulhat, hogy az oxigén nagymértékben felgyülemlik a CO2-hoz képest, ami következtében (CO2 hiányában) az asszimilációs folyamatok lelassulnak (leállnak), csökken a szervesanyag-képzés, illetve a szárazanyag-képzés, azaz csökken a termőképesség. A szén-dioxid-tartalom mérsékelt emelkedése – egy határig – több szerves anyag beépülését eredményezi.

1 m2 levélfelület óránként 1-1,5 liter szén-dioxidot vesz fel optimális fény és hő viszonyok mellett. Támrendszeres uborka, paradicsom vagy paprika hajtatása esetében 1 m2 talajfelületre 4-5 m2 levélfelület jut, amiből következik, hogy négyzetméterenként 4-7,5 literre, azaz 8-15 g CO2-ra van a növénynek szüksége (1 liter CO2 tömege 20 0C-on 2 gramm).

Üvegházakban, fóliasátrakban – abból adódóan, hogy megnövekszik az asszimiláció következtében az oxigéntartalom – szükség lehet a CO2 mesterséges pótlására. Az optimális szén-dioxid-koncentrációt alapvetően kétféle módon tarthatjuk fenn: intenzív szellőztetéssel, vagy mesterséges úton, szén-dioxid adagolással.

A légkör CO2 tartalma az utóbbi fél évszázadban 310 ppm-ről (1960-as évek adata) napjainkra 410 ppm-re emelkedett. (Egyébként a CO2 légköri koncentrációja évszakos változást is mutat, májusban magasabb, októberben alacsonyabb.)

Meg kell jegyezni, hogy maga a talaj is jelentős mennyiségű szén-dioxidot bocsát ki különösen magas szervesanyag-tartalom esetén (2-15 gramm/m2/nap), ami intenzív napsütésben nem fedezi a növény igényét, különösen abban az esetben, ha fóliával talajtakarás céljából lefedjük a talajt.

A fóliák szellőztetése, a hőmérséklet és a páratartalom szabályozása mellet, a szén-dioxid-tartalom miatt is fontos! Ha szellőztetéssel tartani tudjuk a külső légtér CO2 szintjét, már csupán azzal 5-15%-os termésnövekedést érhetünk el, de ehhez legalább óránkénti tízszeres légcserére lenne szükség. Erre nincs mindig lehetőség, előfordulhat, hogy intenzív napsütés ellenére a külső léghőmérséklet nagyon alacsony, egy tartósabb szellőztetés esetén a növények megfáznának (lásd 2020. évi, március végi időjárás). Nem is beszélve az ilyen intenzív szellőztetésből adódó többlet fűtési költségekről.

Napsütésben gazdag tavaszi és őszi hónapokban (március, április és május, illetve szeptember és október), amikor még a nagy meleg miatt nem kell a szellőzőket állandóan nyitva tartani, jelentős, termésnövekedést is elérhetünk mesterséges szén-dioxid bevezetésével.

A szén-dioxid-trágyázás akkor hatásos, ha intenzív napsütés van!

A CO2 szint 800-1 000 ppm-re emelése 10-30%-os termésnövekedést, koraiságot, egyes zöldségfajok esetében (pl. fejes saláta) rövidebb tenyészidőt eredményez. Ez a kedvező hatás csak akkor jelentkezik, ha a többi élettényező (hőmérséklet, tápanyag- és vízellátás stb.) megközelítőleg optimális szinten biztosított. Éppen ezért csak ott javasoljuk alkalmazni, ahol a technikai feltételek jók, a technológia magas színvonalú.

A világon háromféle módszert alkalmaznak a szén-dioxid pótlására:

  • szénhidrogének (propán-bután, földgáz, könnyű kénmentes tüzelőolaj) égetését,
  • szárazjég kihelyezését és
  • cseppfolyós szén-dioxid (palackokból) bevezetését.

A szénhidrogének elégetésével először a hollandok foglalkoztak, hisz jelentős mennyiségű, jó minőségű és olcsó földgázzal és propán-butánnal rendelkeznek. 1 kg propán-bután gáz elégetésével 3 kg szén-dioxid nyerhető, 1 kg kénmentes petróleumból pedig 2,5 kg. (20 °C-on egy liter CO2 tömege 2 gramm.) Nagy hátránya a rendszernek, hogy elégetéskor nem mindig akkor növeli a hajtatóház hőmérsékletét, amikor erre szükség lenne.

Míg korábban jelentős kísérletek folytak a szárazjég kihelyezésével, napjainkban alkalmazása teljesen visszaszorult.

Nálunk a cseppfolyós CO2 használata terjedt el, nagy előnye a tisztasága, könnyű és pontos adagolásának lehetősége. Kijuttatása nem növeli a légtér páratartalmát, hőmérsékletét. Répcelakon jó minőségben „bányásszák”, magas nyomáson (73 Bar) cseppfolyós állapotban, fémpalackokban forgalmazzák. (Szén-dioxid a vegyipar számos alapanyaggyártása során, mint melléktermék is képződik, több nyugat-európai országban ilyen gázt is használnak, de olyan is van, hogy mészkő elégetésével állítják elő a CO2-t.)

A növény szén-dioxid hasznosítása elsősorban a megvilágítás függvénye, ennek megfelelően a fényviszonyoknak megfelelően kell adagolni. Gyenge fényviszonyok mellett, borús idő esetén (40 W/m2 ~ 5 000-6 000 lux) lényegében csak a természetes értéket, azaz 400 ppm tartására kell törekedni. Tavasszal, kissé felhős időben (70-100 W/m2 ~10 000-15 000 lux) 550-650 ppm koncentráció az ajánlott. Napos időben, intenzív napsütés esetén (100-200 W/m2 ~ 15 000-30 000 lux felett) 800 ppm-es töménység esetén legintenzívebb az asszimiláció, azaz a legnagyobb a szervesanyag-képződés, ezen a koncentráción érhető el a növény maximális teljesítőképessége. Automata, azaz mérőműszerekhez kapcsolt adagolóval, kisebb gazdaságokban a palack mérlegre helyezésével mérhető és szabályozható a kijuttatott mennyiség.

A hazai termesztési gyakorlatban a CO2 adagolást – a tápoldatozáshoz hasonlóan – napfelkelte után 1,5-2 órával kezdik és napnyugta előtt ugyancsak két órával korábban fejezik be. (Borús idő esetén még korábban.) Szellőztetés előtt egy órával, illetve a szellőztetés idején szüneteltetjük a szén-dioxid-trágyázást. Naponta, a fényviszonyoktól és a szellőztetés mértékétől függően, 2-10 órán keresztül adagoljuk a szén-dioxidot, ami éves átlagban kb. 6 órát tesz ki. Nagy melegben, intenzív szellőztetés alkalmával, már nem a mért koncentrációnak megfelelően történik az adagolás, hanem óránként, hektárra számolva adunk 80-120 kg CO2-t.

3 000-5 000 ppm, vagy a feletti CO2 koncentráció már káros a növényre, akár perzselési tüneteket is okozhat.

A szén-dioxid-trágyázás hatását ronthatja a talaj alacsony tápanyagszintje, továbbá a nem megfelelő éjszakai hőmérséklet. Éjjel, túl meleg esetén, az intenzív disszimiláció miatt lebomlanak azok az asszimiláták, amelyek napközben képződtek. A CO2 ellátással fokozódik a növények generatív hajlama (pl. paprika), javul a sótűrő képessége. Ha a magasabb CO2 koncentráció kevés fénnyel és magas páratartalommal párosul, kalcium és bór hiánytünetek jelentkezhetnek az uborkán és a paradicsomon.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Így lesz ízletes póréhagymánk a kertből

2024. április 22. 07:10

A póréhagyma kedveli a napos, jól megmunkált talajt, amely jól áteresztő és tápanyagban gazdag. Rendszeres öntözéssel biztosítsuk a növények megfelelő vízellátását.

Sűrűbbre vagy ritkábbra ültessem? (II. rész) – Melegigényes zöldségfajok ültetése

2024. április 16. 09:10

Szabadföldre kockázattal április végétől, biztonságosan a talajmenti fagyok elmúltával, május közepétől ültethetők az úgynevezett melegigényes, két nagy és fontos családhoz, a burgonyafélékhez és a kabakosokhoz tartozó zöldségfélék.

Sűrűbbre vagy ritkábbra ültessem? (I. rész) – Zöldségnövények tenyészterületével kapcsolatos fogalmak

2024. április 13. 16:10

A növénytermesztésben, így a zöldségfélék esetében is az eredményes termesztés egyik alapfeltétele a növényfaj, illetve fajta igényének megfelelő tenyészterület megválasztása.

Újra kétségbeejtő a helyzet a csemegekukorica és zöldborsó ágazatban

2024. április 5. 15:40

Idén a csemegekukoricánál az lesz a kérdés, hogy támogatások nélkül sikerül-e nullára kihozni az egyenleget, míg a zöldborsónál már a nullához is 8 tonna/ha körüli hozamok kellenének.

A cékla sokoldalú felhasználása

2020. február 4. 04:36

A cékla egészségre gyakorolt hatása: jelentős a cukor-, pekitin- és C-vitamin-tartalma. Védi az erek falait, így csökkenti a kardiovaszkuláris megbetegedések és a stroke kialakulásának esélyét. Csökkenti a koleszterinszintet.

Tartósítás konzervek és hűtőberendezések nélkül

2021. március 27. 13:13

Az élelmiszer tartósításának a kialakulása egyidősnek tekinthető az emberiség történetével. Hagyományos értelemben véve az „ősi” tartósító eljárások közé sorolhatjuk a szárítást, az aszalást, a besűrítést, a füstölést, a sózást, a savanyítást, az erjesztést vagy akár a természetes hűtést is.

Támrendszeres konzervuborka termesztése II. - Kémiai talajtulajdonságok

2020. május 16. 04:36

Gyakran szokott a talaj sótartalmával gond lenni, amire az uborka különösen érzékeny. Bár a zöldségféléket sóérzékeny növények kategóriájába soroljuk, de az uborka ezen belül is a különösen érzékenyek csoportjába tartozik.

Mivel permetezzünk a zöldségeskertben?

2020. június 29. 11:33

Milyen permetszereket használhatok kiskertemben a zöldségnövényeket károsító rovarok és betegségek ellen?