A kukorica trágyázása már az elmúlt évtizedben is többet jelentett, mint a nitrogén pótlását. Kétségkívül, a nitrogénnel lehet a leghatékonyabban növelni a termésmennyiséget, azonban a 80-as évek végére foszforral és káliummal jól feltöltött talajokon is szükségszerűvé vált a foszfor, a kálium és egyes mikroelemek pótlása.
Napjainkban a kukorica költséghatékony trágyázása csak talajvizsgálati eredményekre alapozott harmonikus és egyben hibridspecifikus tápanyag-visszapótlással valósítható meg. Más európai országokhoz képest itthon a kukorica alultrágyázott növénynek számít. Míg hazánkban a kukorica alá kijuttatott NPK hatóanyag mennyisége jobb esetben 160-180 kg/ha, addig más, nyugat-európai országokban 250-270 kg/ha, ami itthon is indokolt lenne.
A kukorica alaptrágyázása már ősszel elkezdődődik. A foszfor és a kálium kijuttatásra kerül MAP, DAP kálisó vagy komplex granulált, illetve kompaktált műtrágyák formájában. Az őszi munkák sűrűsödése miatt (a kukoricabetakarítások és az őszi gabonák vetése) nem mindig jut rá elegendő idő, hogy október 30-ig kijuttassuk az alaptrágyát. Ilyenkor tavasszal, ahogy rá lehet menni a talajra (59/2008 /IV. 29/ FVM rendelet értelmében a nitrátérzékeny területeken február 15. után) érdemes és egyben szükséges a kukorica alá szánt foszfor és kálium hatóanyagot kijuttatni. A száraz kora tavaszi időjárás kockázata miatt a kiszórt műtrágyát ne hagyjuk a felszínen, érdemes bedolgozni, hogy oldódásukat követően hatóanyagaikat a talaj tárolni és mihamarabb szolgáltatni tudja.
Ezért a termékválasztáskor a talaj növényfüggő tápelem-ellátottságához és a tervezett termésmennyiséghez igazodó NPK összetétel helyes megválasztása mellett, fontos szempont a jó vízoldékonyság. Átlagos vagy csapadékos tavaszon gyakorlatilag nincs különbség termékek között, de szárazabb időjárás esetén a kompaktált készítmények porózus szerkezetüknek és nagyobb fajlagos felületüknek köszönhetően gyorsabban oldódnak. Fontos szempont, hogy megközelítőleg a felvett nitrogén 60%-a, a foszfor 70%-a, és a kálium 30 %-a kerül a szemtermésbe, ezért mindhárom makroelem pótlására egyaránt figyelni kell. A kukorica tápelemfelvételi dinamikája lehetővé teszi a foszfor és a kálium koratavaszi kijuttatást is. A kukorica tápanyagfelvétele ugyanis kezdetben lassú, majd 5-7 leveles kortól a szár megnyúlása során válik intenzívvé.
A foszforfelvétel 10-12 leveles kor után a tömegnövekedéssel folyamatosan nő, intenzív a felvétel egészen a virágzásig, majd ezt követően a termésképzés (tejesérés) időszakában. A kora tavasszal kijuttatott foszfor legkorábban 2-3 hónap elteltével válik felvehetővé, azaz akkor, amikor arra a növénynek valóban szüksége van. A kálium felvétele az intenzív növekedés idején szinte folyamatos, vetés után 5-6 héttel a hosszanti növekedés időszakában kell, hogy felvehető formában rendelkezésre álljon, egészen a virágzásig. A foszforhoz visszatérve érdemes szem előtt tartani, hogy a fejlődés kezdeti szakaszában még nem tudunk a nagyobb szemcseméretben kijuttatott, majd bedolgozott NPK-műtrágya foszforhatóanyagára támaszkodni, másképp kell megoldani a könnyen felvehető foszfor kijuttatását. Az intenzív kukoricahibridek foszforfelvételében a 2-4 leveles állapot már kritikus, ekkora a szem foszforkészlete elfogy, de a gyökérzet még fejletlen. Ezért még jó foszforellátottság mellett is hideg vagy száraz talajokon gyakori a foszforhiányt jelző liluló levélzet (1. kép).
1. kép: Lehűlés hatása startertrágyázott és startertrágya nélküli kukoricavetésben
Erre jelent megoldást a startertrágyázás. Bár a gyökérfelület még kicsi a kezdeti intenzív növekedést, valamint az esetleges hidegbetörések miatti foszforhiányt (gyenge feltáródási intenzitás) kezelhetjük jó vízoldékonyságú mikrogranulált starter készítményekkel.
A kukorica alá érdemes megosztani a nitrogénadagot, különösen laza talajokon, illetve, ha meghaladja a 120-140 kg/ha mennyiséget. A kijuttatandó nitrogén mennyiségét, valamint a műtrágyaválasztást a talaj humusztartalma, pH-értéke és a tervezett termés mennyisége (a termesztés intenzitása) alapvetően befolyásolja. Komoly kérdést jelent a nitrogénforma megválasztása is, ezért a 2016-ban kísérletet állítottunk be karbamid MAS (Pétisó) műtrágyákkal, valamint ezek kombinációjával Szarvason, mélyben karbonátos csernozjom réti talajon (pH 5,6; a kukorica szempontjából igen jó foszfor- és káliumellátottság mellett). Az évjárat kedvezett a kukoricának, az országos termésátlag meghaladta a 8,6 t/ha-t. A tápanyag-gazdálkodási szaktanács alapján a terület kompaktált N/P/K 4/17/30 került ki 300 kg/ha dózissal. A kijuttatott N hatóanyag mennyisége 140 kg volt hektáronként. A szórás megosztva történt, a nitrogén első részlete tavaszi alaptrágyaként került kijuttatásra, a második pedig tápkultivátorral került bedolgozásra.
A terméseredmények alapján látható, hogy a választott műtrágyakészítmény a kukorica számára kedvező évjáratban is befolyásolta a termésmennyiség alakulását (1. ábra). A legnagyobb termést a MAS (Pétisó) kijuttatásával értük el, mely dolomittartalma révén a gyengén savanyú talajokra jó választás. Granulált MAS (Pétisó) kétszeri kijuttatásával a növény nitrogénigénye a kezdeti fejlődéstől folyamatosan biztosítható volt, ami megjelent a termésmennyiségben is.
1. ábra: A karbamid és a MAS (Pétisó) műtrágyázás hatása a termés mennyiségére (Szarvas, 2016), (t/ha)
A kukorica levéltrágyázása során a nitrogén és a cink szokta a legnagyobb figyelmet kapni. A tavalyi év során kukoricában különböző műtrágyadózisokban vizsgáltuk a levéltrágyázás hatékonyságát kilúgozott csernozjom talajon (Kaposvári Egyetem, Takarmánytermesztési Kutatóintézet Iregszemcse). Többen vélekednek úgy, hogy egy jó évjáratban a levéltrágyázás nem hozza meg a kívánt hatékonyságot. Saját kísérleteinkben azt tapasztaltuk, hogy talajtrágyázástól függően a két menetben kijuttatott nitrogén és kelatizált cink (6 leveles), valamint cink monofémkelát (10 leveles) nagyobb adagú műtrágyázás mellett 0,7-1 t/ha-ral növelte a termés mennyiségét (2. kép).
2. kép: Kukoricakísérlet Iregszemcsén
Más mikroelemekkel is végeztünk levéltrágyázási kísérleteket Iregszemcsén, mint vas és magnézium, vagy a bór (1. táblázat).
| Megnevezés | 1. kezelés | 2. kezelés | Kezeletlen kontroll | ||
| Levéltrágya termékek | Mikromix A Fe- Mg+Zn | Pétibór Extra | Mikromix A cink+Mn | Pétibór Extra | Levéltrágyázatlan kontroll |
| Fenofázis | 6 levél | 10 levél | 6 levél | 10 levél | – |
| Mennyiség (l/ha) | 3 + 3 | 3 | 3 + 3 | 3 | – |
| 1. táblázat: A kijuttatott levéltrágya-készítmények és dózisaik (Iregszemcse, 2016) | |||||
A terméseredmények alapján elmondható, hogy a kukorica jól reagált a kijuttatott levéltrágyákra (2. ábra). A hozamnövekedés 1,5-1,7 t/ha volt. A bór kijuttatása a kukoricában is növeli a termésmennyiséget, ezért levéltrágyaként történő alkalmazása mindenképpen perspektivikus.
2. ábra: A levéltrágyázás hatása a termésmennyiségre (Iregszemcse, 2016), (t/ha)
Dr. Hoffmann Richárd
KE Agrár- és Környezettudományi Kar, Növénytudományi Intézet
Karika András, Dr. Varga Csaba
Nitrogénművek Zrt., Pétfürdő
