Amikor tápelemek sajátosságait, növényre (és egymásra) gyakorolt hatásait szeretnénk megismerni és elemezni, javaslom, hogy minden esetben a talajból induljunk el. Optimista énem és a mindennapos gazdálkodói eszmecserék azt mutatják, hosszú távon gondolkodva, egyre többen ismerjük el azt az alapvetést, hogy a talajjal kezdődik minden. Ha csak jelen írásom címében szereplő két esszenciális elemre gondolok: az a tény, hogy a talaj nitrogéntartalmának 95%-a, kéntartalmának pedig 90-95%-a a talaj szerves anyagában található, már kellő bizonyítéka lehet annak, hogy nem ördögtől való a talajcentrikus és szervesanyag-megőrző gondolkodásmód, ha tápanyaggazdálkodásról beszélünk.
A szigorodó környezetvédelmi szabályozások nyomán ma már az egykori ipari körzetek légköri leülepedése sem éri el a növények által felvett mennyiséget, így (kénutánpótlás nélkül) potenciálisan fokozódó kénhiányra lehet és kell számítani. A talajok kénben való elszegényedéséhez fentieken túl hozzájárul az is, hogy a szulfát-ion, mint a növények által egyedüliként hasznosítható kénforma (csapadékviszonyoktól és talajaink mechanikai összetételétől függő mértékben) lemosódik a mélyebb szintekbe. Liziméteres kísérletek alapján ez középkötött talajon elérheti a 130 S kg/ha/év mennyiséget, homok szövetű talajokon pedig ennél is többet (SO3% tartalomtól függően, naturáliában ez 3-4 db 500 kg-os BB műtrágyát jelent hektáronként…).
Köztudott, hogy kén jelenlétében a kijuttatott N-műtrágyánk hatékonyabban dolgozik, ezért célszerű ezt a két tápelemet egy termékben alkalmaznunk. Kénhiány esetén a nitrát feldúsul a növényben és ezáltal gátolt lesz a nitrogén-metabolizmus. Hiánytünete, a nitrogénnel ellentétben – kisebb mobilitása lévén – nem az idősebb, hanem a fiatal leveleken mutatkozik meg először.
Mindezek tudatában, s annak ismeretében, hogy az őszi búza minden 8,5 egység nitrogén mellé 1 egység ként igényel a fejlődése során (repcénél ez az arány még szűkebb: 4 egység nitrogén és 1 egység kén), nagyon fontos a két elem együttes jelenléte mellett, azok egymáshoz viszonyított aránya is. Hisz egyoldalú nitrogén műtrágyázással tovább nyitjuk ezt a „nitrogén-kén ollót”, s ezzel a fennálló kénhiányt még tovább súlyosbítjuk. Minőségre gyakorolt hatást vizsgálva, repcében az olajképződésben, búzánál a fehérjeszintézisben nélkülözhetetlen a kén szerepe, a cisztein, mint kéntartalmú aminosav a sütőipari minőség alapvető záloga. A repce fajlagos tápanyaigénye kén esetében 12-16 kg/t közt van tonnánként. 3-4 tonnás hektáronkénti termést megcélozva ez azt jelenti, hogy az elemi kén-igény 45-60 kg hektáronként.
Őszi kalászosokban nitrogén és kénigény együttes kielégítéséhez a YaraBela Sulfan (N:24%, SO3:15%) termékünket javasoljuk, mely kiváló fizikai tulajdonságai mellett abban is egyedülálló, hogy a ként nem a leginkább savanyító hatású ammónium-szulfát N-formában (100 kg N hatóanyag pH puffereléséhez 540 kg CaCO3-ra lenne szükség), hanem gipsz, CaSO4 formájában, ammónium-nitrát alapon. N hatóanyagának 50%-a nitrát forma, mely gyors, azonnali felvételt tesz lehetővé, 50%-a pedig ammónium, mely a nitrogénéhség csillapításánál egy folyamatos tartamhatást biztosít.
A fenológiához, tápanyagfelvételi dinamikához, a nitrát- és szulfát-ion természetéhez igazodva mindenképpen a megosztott fejtrágyázást javasoljuk. Csapadékviszonyoktól, talajtípustól, intenzifikációtól és célzott termésátlagtól függően, repcében, tél végén a lehető legkorábban 250-400 kg/ha, majd rejtett zöldbimbós állapotban 200-300 kg/ha adagban. Őszi búzában bokrosodáskor 200-300 kg/ha, szárbainduláskor 120-200 kg/ha, majd kalászhányás idején (minőség!) 70-120 kg/ha a mindenkori évjárat alapján meghatározott dózistartomány.
Technológiába beépítve, kén és nitrogén együttes jelenlétével, és tökéletes arányával, YaraVita lombtrágyacsaládunkból a YaraVita Thiotrac is segít, ha a talajon keresztüli felvétel bármilyen okból akadályozott. Alapesetben búzánál kalászvédelemmel egy menetben, repcében pedig virágzás után 5 liter/ha az ajánlott dózisa. Hatóanyagtartalma: 200 g/liter N és 750 g/liter SO3.
Az ablakon kitekintve, érdekesen indul ez a szezon is… Bár a tavalyihoz képest sokkal jobb alapokkal fordultak át az idei esztendőbe az őszi állományaink, most, 2020. február 1-én, 15 Celsius fokos, napsütéses idő mellett íródnak e sorok. Úgy tűnik, az idei tél érdeklődés hiányában újra elmaradt, pedig december óta, az ünnepeken át mindezidáig vártuk Tél Kapitánytól a hótakaróba bújtatott hideget. A hőmérséklet tartós emelkedésével egyre gyorsabban fogy az ősszel kiadott tápanyag, és egyre több lesz az éhes tábla. Ha ez így marad és nitrátrendeletünk/talajviszonyaink is engedik, nincs mire várni. A műtrágyaszórók vélelmezhetően idén is egyre több helyen, kék-fehér viking hajós minőséggel feltöltve, indulásra készen állnak.
A Yara idén is az Ön partnere, keressük egymást bizalommal!
Sikeres szezont kíván mindenkinek:
Szabari Szabolcs
06-30/964-9513
