Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom
Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Kéntrágyázás: Aktuális hóbort vagy mindennapi szükséglet?

Kéntrágyázás: Aktuális hóbort vagy mindennapi szükséglet?

Nitrogén, a foszfor és a kén azok az ásványi tápanyagok, amelyek a legfontosabb szerepet játszák a növények elsődleges és másodlagos anyagcsere folyamataiban, mint szerkezet-alkotó és funkcionális elemek. Részt vesznek a fehérjék, az örökítő anyagok, az energia tároló és szállító vegyületek, valamint a növények stressztűrő képességét befolyásoló szerves anyagok kialakításában.

A három tápelem közül a kén élettani és szerepével és a kéntrágyázás problematikájával, az elmúlt 15 évben egyre többet foglalkoznak a szakemberek, ezen eredményeket foglaltuk össze a következőkben.

A talajban a kén szerves, vagy szervetlen formában található. A két forma aránya talajtípustól, a talajművelés módjától, a nitrogén és foszfortrágyázás adagjától, a kijuttatás módjától és időpontjától, stb. függ. A szervetlen (ásványi) formák szulfátok, amelyek a kalciummal, káliummal, nátriummal képeznek vízoldható sókat. Ugyancsak a szervetlen kénvegyületek csoportjához tartoznak a vas, vagy alumínium szulfátok, amelyek azonban nem vízoldhatóak.

A talajok kéntartalma általában 0,02-0,2% között változik, ami egy hektár mezőgazdaságilag művelt terület felső 20cm-es rétegében 600-6000 kg elemi ként jelent. Nagyon gyakran azonban ennek a mennyiségnek a 100%-a szervesen kötött formában van, így azt a növények nem tudják hasznosítani. A növények által felvehető vízben oldódó szulfátforma koncentrációja a humid régiókban 10 mg/kg talaj, míg az arid éghajlatú területeken ez az érték az 1000 mg/kg talaj koncentrációt is meghaladhatja.

A szerves kötésben lévő kén ásványosodása, illetve az ásványi kén beépülése, a szerves anyagokban a talaj C:N:S arányától függ. Ha a C:N:S arány a 100:10:1-1,5 értéktől a szén vagy nitrogén javára tér el, az ásványi kén szerves formában lekötődik, míg ha a kén értéke megnő a C:N:S arányon belül, vagy a szén és nitrogén értéke csökken, a szerves formában lévő kén ásványosodik.

A múlt század 70- es 80-as éveiben vizsgálták azt, hogy miképpen változik a felvehető kén-koncentráció különféle csernozjom talajok esetében őszi búza vetemény eseten. Megállapították, hogy a március eleje, április vége közötti időszakban a 15-20ppm közötti értékről 1 ppm alatti értékre csökkent és több mint 1 hónapig ezen a szinten maradt. Ennek valószínű oka, hogy a nitrogén fejtrágya és a növényvédő módosítják a talaj C:N:S arányát, illetve gátolják talajlakó mikroorganizmusok, így a kénbaktériumok aktív tevékenységét és szaporodását.

Ezért a tavaszi gabona, vagy őszi káposztarepce vetések fejtrágyázásával egy menetben, szinte automatikusan javasoljuk a kéntrágyázást, amelynek adagja a nitrogén adagjának 10-15%-a.

A kénhiány a sejt-, és fehérjeanyagcserében játszott szerepe következtében hasonlóan nyilvánul meg, mint a nitrogénhiány, ezért a két hiánytünetet nehéz egymástól megkülönböztetni. Látható különbség a kén-, és nitrogénhiány között, hogy a kénhiány általában először a fiatal levelekben jelentkezik. A kénhiányos levelek kisebbek, az idősebb levelek nem halnak el, mint a nitrogénhiánynál. A kénhiány megjelenését – elsősorban a kénigényes növények esetében – kén tartalmú talaj (VARIO & COMPLEX termékcsalád), vagy levéltrágyák (L.A.T SUPREMO termékcsalád) használatával tudjuk megelőzni.

A kénigényes növények nagyon gyakran fokozott mértékben igénylik egyes mezo-, vagy mikroelemek pótlását, így a kéntrágyázást célszerű összekapcsolni más tápelemek egyidejű adagolásával. Pl. a repce, mustár és a káposztafélék, melyeknél a kénhiány tünetei kisebb, durva szövetű levélben, vékony fás szárban, merev habitusban nyilvánul meg – egyben bórigényesek is (L.A.T SUPREMO bór+mikroelem tartalmú termékek).

További tápanyag utánpótlási kérdéssel, valamint a megfelelő termék kiválasztásához, keresse bizalommal értékesítő kollégáinkat.

Sebestyén Gergely

Borealis L.A.T Hungary Kft.

gergely.sebestyen@borealisgroup.com

Lombtrágyázásról általánosságban és konkrétan!

A cikk elején egy pár olyan általános dolgot szeretnénk kiemelni, amelyeket hajlamosak vagyunk elfelejteni. Ezeknek a tulajdonságoknak egy része minden lombtrágyáról elmondható, mások elsősorban a Yara termékeire jellemzőek:

Műtrágyát a repcének! – de melyiket?

A tavaszi fejtrágyával kijuttatott tápanyagok közül az őszi káposztarepce esetében is elsődleges a nitrogén. Az ammónium-nitrát és a MAS – nitrát-nitrogén tartalmuk miatt - gyors, azonnali hatást biztosítanak; míg a karbamidnak először át kell alakulnia a talajban, amely folyamat az időjárás függvényében akár hetekig is eltarthat.

Új év – változatlan feladatok!

Kipihenve az év végi ünnepeket, lassan mindenki kezdi tervezni az évet. Komplex feladatról van szó, növényvédelmi munkák összeállítása, vetőmag beszerzése, adminisztráció, vetésváltás stb. mellett a tápanyag-utánpótlás kérdéseire is megfelelő válaszokat kell keresni.

Nagyobb figyelmet kell fordítani az okszerű műtrágyázásra - Yara Nap konferencia, 2019

A konferencia egyik témája volt a digitális megoldások kérdése a mezőgazdaságban, különös tekintettel a tápanyagellátási technológiákra, továbbá az előadások a takarmánynövények – fókuszban a kukorica és a szója – tápanyag-gazdálkodási kérdéseit érintették, de szó volt az aktuális műtrágyapiaci trendekről is.

Mi van a szigorúan őrzött kerítés mögött?

A címben feltett költői kérdése egyszerű a válasz: rend, tisztaság és biztonság. A Borealis L.A.T Kft. lőrinci telephelyén jártunk.

2018. június 8. 09:38

Nitrogénműtrágyák és startertrágyák - Tápanyag-gazdálkodási szakmai nap (I. rész)

A különböző nitrogénműtrágya típusok jellemzése, a tápanyag-antagonizmussal kapcsolatos kérdések, a relatív tápanyaghiány okai, a startertrágyák típusai, jellemzői és hatékonysága.

2018. március 13. 16:27

Miért kell a kalászosoknak ősszel is tápanyag?

Kísérleti eredményeink igazolják, hogy kukorica és napraforgó után megtérülő befektetés a magasabb hatóanyag-dózisú őszi alaptrágyázás.

2018. szeptember 21. 12:27

Nitrogént a búzának…, de mikor és mennyit?

A növények nitrogénigénye nem állandó, az a tenyészidőszak során folyamatosan változik. Mikorra is érdemes időzíteni a kijuttatást?

2018. március 19. 09:34