Tápanyag-utánpótlás
Fizetett tartalom

Lehet, vagy szükséges másképpen csinálni?

Yara Hungária Kft.

A változó éghajlati, gazdasági tényezők, feltételek egyre inkább megkövetelik a növénytermesztési technológiák hatékonyságának növelését. A jövedelem szinten tartása, esetleg emelése szükségessé teszi, hogy keressük azokat az agrotechnikai eljárásokat, módszereket, amelyekkel növelhetjük a ráfordítások hatékonyságát.

Tehát ebben a változó környezetben, egyre nehezebb körülmények között egészen biztos, hogy sok mindent másképpen kell csinálni, így a tápanyag-visszapótlás területén is. Ma már nem elég, hogy műtrágyázzunk, sokkal nagyobb tudatossággal kell a termékeket megválasztani és a felhasználásuk módját, idejét okszerűen meghatározni. Ennek jegyében egészítettük ki portfoliónkat a YaraMilaTM Actyva kálium-klorid alapú, magas nitrogéntartalmú termékkel.

A YaraMilaTM Actyva összetétele 18-11-13 + 1,7% MgO, 6,5% SO3, 0,02% B. A benne található nitrogén hatóanyag 7%-a nitrát, 11%-a pedig ammónium.

Ezzel a készítménnyel tovább bővült azon termékek köre, mellyel az őszi vetések, akár a kalászosok, akár a repce elmaradt alaptrágyázását hatékonyan pótolni tudjuk. Felhasználása ilyen esetben mindig a lehető legkorábban történjen, amit jogszabály és az időjárás még megenged. Felhasználható továbbá olyan esetekben is, amikor az ősszel kijuttatott mennyiséget kevésnek ítéljük és kiegészítésre szorul.

Használatával elkerülhetjük az esetenkénti, tavasszal jelentkező foszfor és kén hiánytüneteket. Ezek a hiánytünetek sok esetben vizuálisan nem, vagy alig látható formában jelentkeznek, de negatív hatásuk a termés mennyiségére és minőségére egyaránt később nagyon is észrevehető. A korai relatív foszfor- és kénhiány annak tulajdonítható be, hogy nagymértékben eltolódik a kiadott nitrogén hatóanyag miatt az optimális felvehető hatóanyag arány. A növények 4-5 C-on már beindulnak, ismert, hogy ilyen körülmények között a foszfor felvétele erősen korlátozott, valamint a kén mineralizációja sem jelentős.  A frissen kiadott műtrágyának ilyenkor kiemelkedő szerepe lehet. Magasabb terméshozam-elvárás esetén mindenképp elgondolkodtató az ilyen időszakban történő foszfor- és kénpótlás, a YaraMilaTM Actyva erre tökéletesen alkalmas.

Az esetleges kényszermegoldások mellett tervszerűen, tudatosan is választhatjuk ezt a műtrágyázási módot. Egyrészt pénzügyi szempontból lehet hasznos, hiszen nem kell fél évvel korábban megvásárolni a kijuttatandó hatóanyag mennyiség egészét, vagy egy részét pont abban az időszakban, amikor még bevételek alig vannak. Másrészt jobban igazodik a búza foszforfelvételi időszakához (1. ábra). Az ábrán jól látható, hogy a búza a foszfor szükségletének több mint kétharmadát március és április hónapokban veszi fel.

1.ábra A búza foszforfelvétel dinamikája

Hazánk szántóterületének több, mint 70%-a nitrát érzékeny terület. Ezeken a területeken esetenként az évenkénti  kijuttatható nitrogén mennyisége terméslimitáló tényező lehet. Továbbá mintegy 2,5 millió hektárra tehető a savanyú területek nagysága. Tehát minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, amelyekkel a kijuttatható nitrogén hatóanyag hasznosulását javítani lehet, illetve olyan termékeket használni, amelyek savanyító hatása mérsékelt.

Összefoglalva: A változó világ változó körülményei között nemcsak lehet, de szükséges is alkalmazni azokat a lehetőségeket, eljárásokat, melyekkel a jövedelmet stabilizálni, növelni lehet a fenntarthatóság mellett.

Térmeg János szaktanácsadó
+36 30 349 8084

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A nitrogén-műtrágyázás hatása a szója hozamára és táplálóanyag-tartalmára

2024. november 15. 14:40

Számos kísérlet igazolja, hogy a szója terméshozama – csakúgy, mint a termés fehérje- és olajtartalma – nem mutat összefüggést a N-műtrágyázással. Ugyanakkor hasonló számban találkozhatunk olyan kutatási eredményekkel, amelyek a N-műtrágyázás eredményességét bizonyították.

Hektáronként több mint 800 adat precíziós talajszkenneléssel a megfelelő tápanyagellátásért

2024. november 7. 11:10

Az elmúlt évtizedekben sokat romlott a talaj szerkezete, ami talajvesztéshez - deflációhoz és erózióhoz - vezethetett, és csökkent vízmegtartó képessége is.

A giliszták: a talaj elfeledett ápolói

2024. november 5. 17:10

Sokan óckodnak a gilisztáktól, jóllehet a talajélet fenntartásában betöltött szerepük, élettevékenységük nyomán hátramaradó anyagcsere-termékeik a talaj szervesanyag-tartalmát gazdagítva a sikeres növénytermesztés ,,alapköveivé" kellene, hogy emeljék őket.

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024. október 31. 09:40

Fontos, hogy a mintavétel szakszerű legyen. Hiszen a helytelenül kivitelezett talajmintavételből származó adatok felhasználása nem eredményezhet helyes döntést.

Műtrágyával csaltak el 1,3 milliárd forintot

2020. február 19. 15:02

Az elkövetői kör külföldről vásárolt lengyel, litván és holland eredetű műtrágyát. A beszerzett árut magyarországi székhelyű fiktív vásárlókon, erre a célra létrehozott "bukó cégeken" keresztül értékesítették a tényleges belföldi beszerzőknek, akik így a fizetendő áfájukat csökkenteni tudták.

A műtrágyagyártó-óriás növeli hamuzsírtermelését

2022. június 12. 08:36

A hamuzsír ára megugrott, amióta a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen Moszkva ukrajnai inváziója miatt, ami az amúgy is szűk műtrágyapiacot is erősen érintette.

Krízis: kapacitáshiány és drágulás a műtrágyapiacon

2020. március 17. 12:00

Őszre nem lesz elég műtrágya, az elérhető készlet pedig jelentősen megdrágul – véli Dávid Tamás, a Keleti Agrár Kft. ügyvezetője. A szakember szerint az európai gyárak félgőzzel üzemelnek vagy leállnak, az orosz, afrikai, amerikai gyártók pedig örülnek, ha a saját térségüket el tudják majd látni.

Növénytáplálás digitális alapokon?

2021. január 13. 09:08

A tápanyag-utánpótlás - különösen a komplex (NPK) műtrágyák szempontjából - nem korlátozódik egyetlen termelési évre. Ráadásul az egyes parcellákon, és a gazdaság egész területén is sokféle növény szerepel a vetésforgóban. Ezen növények tápanyagigénye nagyban különbözik, különösen a K és P esetében azonban több éven át lehet utánpótlást tervezni, hiszen a talaj pufferkapacitása és tápanyag szolgáltató képessége ezen elemek tekintetében számításba vehető.