Tápoldatozás, mint a legkorszerűbb trágyázási eljárás a kertészetekben II.

Megvalósítás és gyakran elkövetett hibák

Általában a gazdaságok ilyen nagyságú folyadéktárolókkal nem rendelkeznek. Saját célra termelő gazdaságokban, házikertekben 100-200 literig elképzelhető a tápoldat készre keverése, és a bekeverést követően, hígítás nélkül, közvetlen a növényekre történő kijuttatása, de nagyüzemekben, nagyobb felületen nem oldható meg!

Törzsoldat és készítése

Nagyobb terület tápoldatozásához első lépésként, úgynevezett törzsoldatot kell készíteni. A törzsoldat egy tömény (10-15%-os) műtrágya oldat, amit további hígítás után juttatunk ki a növényeknek. Készítésével kapcsolatban az alábbi fontos szabályokat kell figyelembe venni:

• Törzsoldat csak jó minőségű, lágy, alacsony sótartalmú vízből készíthető.
• Célszerű a törzsoldatot töménységét úgy beállítani, hogy felhasználáskor 100 x-ra kelljen hígítani. Ezzel jelentősen megkönnyítjük a tápoldat-töménységének és a kijuttatott műtrágya mennyiségének számítását. (Pl.: Ha 0,1%-os oldatot tervezek kijuttatni, akkor érdemes 10%-os törzsoldat készítése, ami 100 liter víz hígításával adható.)
• 30-50 tömeg %-nál több a legjobban oldódó műtrágyákból sem oldható fel vízben! Ezt a bekeverő tartályok méretezésénél kell figyelembe venni.
• Csak annyi törzsoldatot készítsünk, amennyi egy-két nap alatt elfogy, ugyanis egyes komponensek idővel kicsapódhatnak.
• A törzsoldathoz növényvédő szert, növekedés szabályzó anyagokat nem szabad keverni.
• A törzsoldatot zárt, fénytől védett helyen kell tartani.

Egy- és többtartályos módszer

Több műtrágyából készülő törzsoldatok esetén, a töménységéből adódóan, nagy a veszélye annak, hogy oldhatatlan sók képződnek, csapadék válik ki. Ezek az öntözőrendszerben súlyos károkat, a szűrők és a szórófejek, a csepegtetőtestek eldugulását okozzák. Ezért bizonyos vegyületeket (műtrágyákat) nem szabad együtt oldani, külön tartályban kell belőlük törzsoldatot készíteni. Legkritikusabb a kalcium és a szulfát ionokat tartalmazó műtrágyák összekeverése, ezekből viszonylag rövid idő alatt kalciumszulfát, azaz vízoldhatatlan gipsz képződik. Ezért két tartály lehetősége esetén az alábbiak szerint célszerű összeállítani a törzsoldatot, és csak hígítás után, közvetlen a kijuttatáskor engedjük keveredni őket:

–          „A” oldat: Ca/NO₃/₂; salétromsav;  KNO₃;  NH₄NO₃; vas

–          „B” oldat: foszforsav; K₂SO₄; MgSO₄ és mikroelemek

Abban az esetben, ha három tartály is rendelkezésre áll (például vízkultúrás rendszerek esetén), úgy a tápoldat pH szabályozásához szükséges savakat (salétromsav, foszforsav) a harmadik, úgynevezett „C” vagy savtartályba keverjük.

Tekintette arra, hogy a műtrágyák és vegyszerek oldódása nagymértékben függ a víz minőségétől, érdemes a kicsapódást próbakeverés útján előre ellenőrizni.

Tápoldatozás gyakorlata

 Noha a tápoldatozási receptek általános kémiai és fiziológiai törvényekre alapozva növényfajokra készülnek, pontos és egységes tápelem-összetételük van, talajos, de még vízkultúrás termesztés esetében is figyelembe kell venni a helyi adottságokat, nem utolsó sorban a fajták eltérő igényét. Ebből adódóan szükséges az összetételüket, töménységüket és mennyiségüket a helyi feltételektől függően változtatni. Minél nagyobbak termésmennyiség és termésminőség vonatkozásában az elvárások, annál inkább szükséges a helyi viszonyoknak megfelelő adaptációt elvégezni. A tápoldatozást befolyásoló fontosabbak tényezők:

• talajviszonyok talajos termesztésnél,
• öntözővíz összetétele,
• termesztéstechnológia,
• öntözéstechnikai lehetőségek,
• klímaviszonyok (besugárzás, hőmérséklet, stb.),
• fajtaigény,
• növény fejlettség, fenológiai fázis, vegetatív-generatív jelleg,
• termesztési cél, piaci igény.

A tápoldat-koncentrációjára növényfajonként tesznek javaslatot a receptek, kevésbé pontosan százalékban kifejezve adják meg, általában 0,1-0,2%, de bizonyos esetekben, bizonyos körülmények között 0,5% értékeket is szerepeltetnek. Pontosabb, ha EC értékben van kifejezve, mivel ebben az esetben a víz minősége is beszámítódik, általánosan 1,5 és 3 mS/cm-es töménységet javasolnak. A tápoldat töménységének változtatásával lehetőségünk van a növény fejlődését szabályozni, így például a lombképződést, vagy a virágzást, de ezzel a termesztést a környezeti viszonyokhoz, mindenekelőtt a klímafeltételekhez is jobban tudjuk igazítani. A tápoldat töménységének és összetételének változtatása során ügyeljünk a fokozatosságra!

A tápoldatozás gyakoriságára vonatkozóan pontos receptet a helyi adottságok (talajviszonyok, hőmérséklet, növényfejlődés, stb.) ismerete nélkül nehéz adni, nagymértékben függ a termesztési módtól, mindenekelőtt az öntözőrendszertől. Szabadföldön, azaz talajos termesztésnél heti, kétheti, intenzív zöldségkultúrák esetében (pl. támrendszeres uborka, alagutas dinnye) gyakran heti kétszeri-háromszori fejtrágyázás is lehetséges. Fedett termesztő berendezésekben (fóliák alatt és üvegházakban) napi, sőt napi 5-6-szori tápoldatozás is megvalósításra kerül.

 Tápoldatozás során gyakran elkövetett hibák

Abból adódóan, hogy sokszor kellő ismeretek nélkül fognak a tápoldatozáshoz, továbbá, hogy a helyi adottságokat nem veszik kellő mértékben figyelembe, valamint gyakran más gazdaságokban alkalmazott módszereket kritika nélkül átveszik, számos termesztési hiba következik. Ezek közül a leggyakoribbak a következők:

• Nem oldódik fel jól a műtrágya:
  • rossz minőségű a víz (pl. magas pH, magas EC érték),
  • rosszminőségű, nem tápoldatozó műtrágya lett használva,
  • több komponens esetén egy tartályban lett feloldva a szulfát és a kalciumtartalmú műtrágya és
  • túl tömény oldat készült.
• Egyenetlen a növényállomány fejlettsége, mert a csepegtető testek eldugultak.
• Nagy lombot fejlesztenek a növények, a virágokat és a terméskezdeményeket elrúgják:
  • túl híg a tápoldatot,
  • korán kezdődött a fejtrágyázás és
  • sok a nitrogén a tápoldatban a káliumhoz képest.
• Haragos zöldek a növények:
  • túl tömény a tápoldat,
  • többet kell öntözni és
  • rossz az öntözővíz összetétele, magas az EC értéke.
• Növények alsó levelei sárgák: nitrogén, kálium, magnézium tápanyagok hiánya.
• Növények hajtása sárga: mikroelemek hiánya (mangán, cink, vas, bór).
• Terméselrúgás, leáll vagy lassul a növény fejlődése, hervadás: hirtelen lett megváltoztatva a tápoldat összetétele vagy a töménysége.
• Szórófejes tápoldatozás esetén a leveleken perzselési foltok mutatkoznak:
  • tömény volt a növényekre juttatott tápoldat vagy
  • nagy melegben történt a tápoldatozás.