Tápanyag-utánpótlás

Ültetvények tápanyagellátásának gyakorlati szempontjai

Agrofórum Online

Az állókultúrák tápanyagellátásában mindig nagyobb a bizonytalanság, mint a szántóföldi kultúrák esetében. A gyümölcsösökben ugyanis nem csak egy év terméseredményét befolyásoljuk a trágyakijuttatás során, ezért fontos, hogy mindezt gyakorlati szempontból végiggondolva tegyük, és ne az éppen aktuálisan felkapott, jó ajánlatnak tűnő műtrágyára voksoljunk.

Milyen fő szempontokat kell tehát néznünk az ültetvények tápanyagellátásának tervezése során?

  • Az ültetvény kora:

Nem mindegy, hogy termő vagy nem termő ültetvényről beszélünk. Alapesetben, ahogyan az ültetvény öregszik, úgy igényel egyre több és más összetételű tápanyagot. A telepítéskor még a foszfortúlsúlyos, gyökeresedést segítő trágyák kijuttatása fontos, később ennek a hatóanyagnak sokkal kevesebb szerep jut. Nem termő korban még kisebb mennyiségekkel, de folyamatosan folytatni kell a tápanyagokkal való feltöltést. Ez az időszak is már több évre előre meghatározza az eredményességet: sokéves álló kultúrával dolgozunk, melynek termesztése a megfelelő tápanyag-utánpótláson áll vagy bukik. A feltöltő trágyázással elért optimális foszfor- és káliumszintet a termőre fordulás után rendszeres trágyázással fenn kell tartani, belekalkulálva a tervezett terméshozamot és a nyesedékkel, lombbal a termőterületről elvitt tápanyagmennyiségeket is.

  • Faj:

A gyümölcs faja nem csak az abból adódó különböző arányú tápanyagigények miatt fontos, hanem a klórérzékenység tekintetében is, hiszen ez alapesetben meghatározza, hogy milyen formában juttathatjuk ki a szükséges tápanyagokat. Mivel a termesztett gyümölcsfajaink a kismértékben klórtűrő vagy a klórérzékeny csoportba tartoznak, ezért az ültetvények tápanyagellátásánál érdemes a klórmentes műtrágyákat előnyben részesíteni.

Ismert az is, hogy gyümölcsfajonként eltérő mennyiségű tápanyagra van szükség a termés képzéséhez.

Egy tonna gyümölcs előállításához átlagosan szükséges tápanyagmennyiség gyümölcsfajonként (N – P – K hatóanyag kg-ban):

– Alma: 1,5 – 0,5 – 2,0

– Körte: 1,5 – 0,5 – 2,0

– Őszibarack: 2,5 – 1,0 – 5,0

– Kajszi: 3,0 – 0,8 – 5,0

– Szilva: 3,0 – 1,0 – 5,0

– Meggy: 4,0 – 1,0 – 4,0

– Cseresznye: 4,0 – 1,0 – 4,0

– Mandula: 10,0 – 1,5 – 12,0

– Dió: 9,0 – 1,5 – 10,0

– Gesztenye: 10,0 – 1,5 – 6,0

  • A talaj:

A talaj, termőhely ismerete már az ültetés előtt a legfontosabb kell, hogy legyen. A telepítés előtti tápanyagfeltöltést talajvizsgálat után célszerű elvégezni, majd a fenntartó trágyázások műtrágya szükségletének kiszámítását is talaj- és növényvizsgálat (levélanalízis) alapján végezzük el.

A talajnak nem csak a tápanyagtartalma fontos, tisztában kell lenni a pH szerepével is, a kapott eredményeket ennek tükrében kell értelmeznünk. A talaj pH-ja nagyban befolyásolja a felvehető tápanyagok mennyiségét azáltal, hogy meghatározza a tápanyagok oldhatóságát. Savas talajon az egyes ásványi anyagok (alumínium, vas, mangán, réz) oldhatósága nő, extrém esetben (4-5 közötti pH-n) ez mérgező hatású lehet a növényekre nézve. Az erősen lúgos talajon (8-as pH felett) pedig a növények számára szükséges tápanyagok nem oldódnak, így azokat a növények nem tudják felvenni. Ilyen magas értékeknél a mikroelemek felvétele szinte lehetetlen és a talaj szabad foszforkészletének jelentős része is kötött formába kerül. Vagyis előfordul, hogy a talajlabor eredményéből azt látjuk, hogy elegendő, sőt túl sok a foszfor a talajban, viszont mivel a magas pH miatt nem tud felszívódni/hasznosulni, így a növény foszfor (és egyéb ezzel összefüggő tápanyag) hiányokat mutat.

Bár az optimális pH-érték az adott növényfajtól, sőt fajtától is függ, a legtöbb növény az enyhén savas közeget kedveli.

Hasonlóan fontos a talaj kötöttsége. A kötöttebb talajokon a foszfor és a kálium a beművelés mélységében halmozódik fel. Ez azt is jelenti, hogy a megkötődés miatt a talaj felszínére szórt és/vagy sekélyen beművelt trágyából nagyon kevés jut a fák gyökérzónájához.

  • Szezonális dinamika:

A gyümölcsfák eltérő mértékben, de a teljes vegetációban folyamatosan igénylik a tápanyagfelvételt. Az ültetvények tápanyagfelvételének két kiemelkedő időszaka van:

1. A rügyfakadástól az intenzív hajtásnövekedés, illetve gyümölcs sejtosztódás befejeződéséig tartó időszak (tavasz).

2. A rügydifferenciálódás, szüret utáni tartalékképzés és az intenzív hajszálgyökér fejlődés időszaka (nyár végétől tél elejéig).

A tápanyagellátást az aktuális fenológiai és élettani szakaszok eltérő igényéhez kell tehát alakítani.

Vegyük sorra, hogy mely fő tápelemekre mikor van szüksége a beállt állókultúráknak:

Nitrogén: Utánpótlására az egész vegetációban szükség van, ám ahogyan a fenti tápanyagmennyiség igényekből kiderül, ültetvények esetén nem ez a legnagyobb arányban szükséges makroelem. A folyamatos nitrogéntúlsúlyos műtrágyák, szervestrágyák egyoldalú használata az ültetvények fenntartásához nem elegendő, sőt kifejezetten káros! A nitrogén szerepe a hajtásnövekedésben és a gyümölcsök méretének alakulásában nyilvánul meg, ezért leginkább május-június elején, majd júliusban a rügydifferenciálódáskor, később szüret után a tartalékképzéshez van szükség a jelenlétére. Fontos még, hogy a nitrogén esetén tartalékoló trágyázásról nem beszélhetünk, mert a mineralizálódott nitrogént a talaj alig tudja visszatartani a kimosódással szemben, emiatt a kijuttatása talajon át többszöri adagban javasolt. Ősszel kevesebb, tavasszal több nitrogénre van szükség, célszerű 1/3-2/3 arányban kitenni. Az intenzív növekedés (zöldtömegképzés és termésnövekedés) időszakában a nitrogéntúlsúlyos lombkezelés indokolt.

Foszfor: Legfontosabb érdeme a generatív szervek képzése, ezért virágzástól május végéig, majd július végén van rá fokozott igény. Amennyiben a talaj megfelelő szintre fel van töltve foszforral, úgy a foszfor fenntartó trágyázást elegendő két-három évente elvégezni.

Kálium: A nitrogén mennyiségénél jóval többet igényelnek belőle gyümölcsfáink. Szerepe a szénhidráttermelésben és a vízháztartásban van, ezáltal a termés minőségének alakulásában, az íz-zamat, szín és eltarthatóság tekintetében kiemelkedő. Segít a fagy elleni védekezőképesség növelésében, és a betegségekkel szembeni ellenálló képességet is növeli. A kálium befolyásolja a kalcium, nitrogén és foszfor felvételét is! A káliumműtrágyák javasolt kijuttatási időpontja ősszel, a szüret után van.

Fentieken kívül fontos szerepe van a kalciumnak, a magnéziumnak és a bórnak. A kalciumnak alapvetően a termés megfelelő hússzerkezetének és héjvastagságának kialakulásában van szerepe. Befolyásolja a tárolhatóságot, kiemelten fontos ebből a szempontból almatermésűek esetén. A magnézium a klorofill alkotóeleme, tehát a növekedésben meghatározó tápelem. Az intenzív hajtásnövekedés időszakában van a legnagyobb jelentősége. A bór nagyon fontos szerepet tölt be több élettani folyamatban is, részt vesz a nukleinsavak szintézisében, a szénhidrát anyagcserében, a tenyészőcsúcsi sejtek differenciálódásában, a sejtfalak szerkezetének kialakításában és a megtermékenyülési folyamatokban. Virágzáskor, valamint a rügydifferenciálódás idején kell a pótlására figyelmet fordítani. Ezeket a legcélszerűbb egy megfelelően kidolgozott lombtrágyázási technológia során kijuttatni!

Összefoglalva tehát elmondható, hogy az ültetvények esetén a megfelelő tápanyag-utánpótlás precíz tervezést igényel, az állókultúrák termesztésének sikere nagyban múlik ezen. Itt sosem egy évre tervezünk, több év folyamatos, szakszerű „befektetése” lesz a sikeres termesztésünk kulcsa.

 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Nyári szárbontás: hatékony tápanyag-utánpótlás a szántóföldeken

2025. július 24. 16:10

Mikor célszerű nyáron szármaradványok bontását végezni, és mikor nem?

Táplálja a talajt – ne pazarolja a műtrágyát!

2025. július 9. 16:10

A talaj nem igényel állandó műtrágyázást. Okos tápanyag-utánpótlással egyszerre lehet kertje szép és a környezet is hálás érte.

A földnek ára, a termőtalajnak értéke van

2025. június 23. 14:10

A szármaradványok tudatos talajba forgatása értékes tápanyagot és jobb vízháztartást biztosít a következő kultúrák számára.

A kukorica életútja a tápanyagigény függvényében

2025. június 11. 14:10

A kukorica tápanyagigénye kritikus pontokon változik. A TIMAC AGRO célzott megoldásokkal segíti a stresszhelyzetek kezelését.

Az innovatív tárolóládák jelentősége az agráriumban

2020. február 24. 08:35

A Schoeller Allibert vállalat olyan műanyag ládákat gyárt, melyek időtállók, megóvják még a kényes ömlesztett árucikkeket is, ráadásul környezetkímélők is.

Gyümölcsöző volt az idei év? - évértékelés dr. Apáti Ferenccel, a FruitVeb alelnökével

2018. október 25. 03:48

Magyarországon a 2018. évi gyümölcstermés fajonként változóan, de mennyiségileg összességében jól alakult: a jelentősebb gyümölcsfajok közül jó vagy kifejezetten jó termést realizáltunk a cseresznye, meggy, szilva, bodza, alma és körte esetében

Három folyó ölelésében: Panyolium Manufaktúra

2023. július 16. 09:40

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy térség, ahol három folyó ölelésében bőséges termést adtak az ártéri dzsungelgyümölcsösök. Nemtudom szilva, cigánymeggy, vilmoskörte, milotai dió adták a zamatosabbnál zamatosabb ízű gyümölcsöt, csakhogy hiába. Azt ugyanis értékesíteni évről-évre nehezebben tudták az itt élők, köztük Móruczék is. Látta ezt István, a család legifjabb tagja, és úgy döntött, hogy lesz, ahogy lesz, de ő ezen változtatni fog. Jó szerencséjére társra is lelt a hatalmas feladathoz, aki a nagyvárost hátra hagyva költözött ide, Panyolára.

Méltatlanul elfeledett régi almafajták

2019. február 12. 04:47

Mára a régen sokak által kedvelt almafajták termesztése kezd háttérbe szorulni, helyüket átveszik a modern fajták. Vannak azonban olyan gazdálkodók, akik nem feltétlenül csak a profitot nézik, hanem feltett szándékuk a régi almafajták megőrzése.