A mezőgazdasági munkák során is számos megoldással lehet védeni a biodiverzitást, a beporzókat vagy éppen az apróvad-állományt – legyen szó mezei nyúlról, fogolyról vagy éppen fácánról. A magas növényzetben megbúvó állatokra azonban különösen nagy veszélyt jelent az első, tavaszi kaszálás.
A helyes, környezetkímélő megoldások alkalmazásával, például egy helyesen elhelyezett vadriasztó lánc használatával, vagy kiszorítókaszálással eleve sokat tehet a gazdálkodó az élővilágért. Ám egyre több a modern, még hatékonyabb vadvédelmi módszer, amelyek adott esetben komoly költséget sem jelentenek. Várkeszőn például néhány tízezer forintból vásároltak ultrahangos vadriasztót, hogy védjék a környék apróvad-állományát.
„Ez az ultrahangos készülék egy egyszerű mozdulattal, mágnes segítségével le és feltehető a traktorra. Van hozzá egy 5 méteres kábel, amit az erőgép hátulján található pótkocsi csatlakozóba kell bedugni, ennek segítségével működtethető. Az elindításához csak a helyzetjelzőt kell bekapcsolni” – kezdte a könnyen kezelhető, rendkívül egyszerű eszköz bemutatását Milus Zoltán várkeszői gazdálkodó.
A Veszprém megyei termelő az Agrofórum Zöldítő rovatának olvasói számára nem ismeretlen, hiszen többek között legutóbbi lapszámunkban is bemutattunk egy apróvad-védelmi megoldást, amit AKG-s tábláján alkalmaz. A tábla szegélyébe vetett vadföld-növénykeverék ugyanakkor csak egyetlen eleme annak a rendszernek, aminek kiépítése a gyakorlatban is zajlik a biodiverzitás megóvása érdekében.
Ha jobban belegondolunk, világossá válik, hogy nem véletlen a megoldások sokszínűsége, hiszen kárba is menne a szegélyekbe fektetett munka, ha a kaszálás során veszélyeztetve lenne a másik helyszínen óvott apróvad.
Megmentett nyulak és fácánok
Milus Zoltán ennek érdekében folyamatosan azon dolgozik, hogy a lehető leghatékonyabb módszereket alkalmazhassa területein. Bár a kaszákra felhelyezhető lánc is több mint a semmi, a szakember szerint nem elég hatékony, ráadásul olcsónak sem lehet mondani. Ahhoz képest ár-érték arányban és hatékonyságban is többnek ígérkezett az Ausztriából beszerzett, néhány tízezer forintért megrendelt ultrahangos vadriasztó. Az első tapasztalatokról pedig már várkeszői látogatásomkor be tudott számolni. „Több éve kaszálok már, de én még olyat nem láttam, hogy a fácántyúk ott hagyta volna a tojásait, elrepült volna. Amióta viszont ezt a vadriasztót használom, számtalan példa volt erre.”
De ugyancsak menekülésre sarkallható a mezei nyúl is, Milus Zoltán büszkén mutatta nekem a fotóit egy megmentett nyúlfiról is. Bár a madarak esetében a tojások az ultrahangos vadriasztó használatával is megsemmisülhetnek, a fácántyúkok túlélésével van lehetőség sarjúköltésre, ami már zavartalan lehet. Így az adott évi egy fészekalj túlélése biztosított – legalábbis a mezőgazdasági munkálatok szempontjából. A ragadozó-gazdálkodás vagy éppen a táplálékforrás megőrzése ugyanis legalább ennyire lényeges. A Veszprém megyei szakember is tudja, hogy a vadvédelem önmagában, de még a kaszálás során sem az egyedek védelménél kezdődik, hanem az élőhely- és a táplálékforrás megóvásánál.
„Ez egy viszonylag új kasza, amin találhatunk egy elülső ponyvát. Ennek segítségével a területen élő rovarok nem magával a kaszával kerülnek közvetlen kapcsolatba, hanem ezzel a védelmet biztosító anyaggal. A ponyván fel tudnak mászni, és a gép tetejéről elrepülhetnek, vagy hátul lepottyannak. Ezzel az aprósággal nagyon sok rovar megmenekül a kasza roncsoló hatása elől, ami számos állat számára jelent táplálékot, nemcsak a vadfajoknak” – hangsúlyozta Milus Zoltán. Ezekkel a rovarokkal ugyanis több hüllő és kétéltű, valamint védett madárfaj is táplálkozik.
Nem tökéletes, de így is hatékony
Az ultrahangos vadriasztó hátránya, hogy csak a menekülésre képes állatokat tudja megvédeni, a helyüket semmilyen körülmények között meg nem változtató őzgidák számára ez sem jelenti feltétlenül a túlélést. Arra a rendkívül sok energiát és időt igénylő előzetes, kutyás vadkeresés lehet megoldás, illetve, ahogy erről legutóbbi lapszámunkban már beszámoltunk, 2022-től hazánkban is elérhetővé válik a Pöttinger SENSOSAFE vadvédelmi rendszere.
Ez egy vizuális szenzor segítségével kaszálás közben észleli a vadat, és annak jelenlétéről vagy figyelmezteti a traktor kezelőjét, vagy automatikusan felemeli a kaszát, megkímélve ezzel az állatok életét. A módszer ezzel tisztább, minőségibb takarmányt is eredményez, csökkentve az állategészségügyi kockázatokat is.
Tisztább takarmány, kisebb kockázat
„Fontos szempont az ultrahangos vadriasztó használata kapcsán, hogy a technológia nemcsak az apróvadat, de a haszonállatokat is védi, hiszen alkalmazásával kevesebb szennyeződés kerülhet a takarmányba, ezzel pedig jelentősen csökkenhetnek az állategészségügyi kockázatok” – hívta fel a figyelmet erre a gazdasági oldalról is lényeges szempontra a várkeszői termelő, aki röviden az is elmesélte beszélgetésünk során, hogy hagyományosan miként is zajlik a kaszálás a területein. „Vadvédelmi szempontból önmagában is kiemelt jelentőségű, hogy a táblát először középen átvágjuk. Ez most egy kisebb terület, ebben az esetben ez elég is. Egy nagyobb parcella esetén természetesen több nyiladékot készítünk. Ezektől aztán kifelé, a tábla széle felé kaszálunk, hogy a vad is kifelé szoruljon, végül pedig elmenekülhessen”.
A biodiverzitás hatékony védelme tehát komplex feladat, amire időt és energiát kell szánni – legyen az bármilyen munkafolyamat a mezőgazdaságban. Mindez azonban a jövő generációinak érdekében megéri. A kaszálás kapcsán egyre több és egyre kiforrottabb technológiai és technikai megoldások állnak a gazdálkodók rendelkezésére, amelyekkel tényleg eredményesen lehet óvni a környezetünket. Ez pedig évről-évre egyre kiemeltebb szempont lesz az agráriumban.
Gribek Dániel