A facélia a hazai termesztésének fellendülését a vetőmag iránti külföldi érdeklődésnek köszönhette a ’70-es évektől. A hazai termesztés Mosonmagyaróvár térségében kezdődött, és jelenleg is ez a legjelentősebb termesztési körzet. 2016-ban már a 6000 hektárt is meghaladta a vetőmag-előállítás területe Győr-Moson-Sopron megyében.
A technológia fejlesztése napjainkban is szükséges, mivel kivonásra kerülnek az engedélyezett körből a leggyakrabban alkalmazott herbicidek, amik megoldást jelentettek a vetőmagtisztítást is nehezítő apró magvú gyomnövények visszaszorítására. A facélia emellett herbicidérzékeny. Ezért szükséges olyan termesztéstechnológia alkalmazása, ami mechanikai gyomszabályozáson alapul, és az optimális termésszint is fenntartható.
A korábbi 300-400 kg/ha közötti termésszinteket ma már a termelők meg szeretnék haladni, és ehhez gyommentes, kellőképen fejlett állomány szükséges. A magtisztítás szempontjából veszélyes gyommagoktól (vadrepce, keserűfű, libatop) a szántóföldön védhető meg leginkább a vetőmag.
A facélia szárazságtűrő, jelentős kártevője, kórokozója sincs, és ha a herbicid használatot csökkenteni vagy mellőzni lehet, a fenntartható, a környezetkímélő növénytermesztés, sőt az ökogazdálkodás számára is ideális növényfaj, és mind a magtermesztés, mind a zöldtrágyanövényként való alkalmazása a szántóföldi diverzifikációban is jelentős szerephez juthat. A méhek betelepítésével pedig nem csak a termésbiztonság növelhető, hanem a gazdaságosság is. A mag tonnánkénti ára 800-900 ezer forint is lehet, a termés pedig precíz technológiával az 1 tonnát is elérheti, alacsony költségszint mellett.
A facélia termesztéstechnológiai kísérletek eredményei
Az Agrárminisztérium Innovációs operatív csoportok létrehozására vonatkozó pályázata keretében megvalósuló a „A Facélia gyomirtószer mentes termesztéstechnológiájának kidolgozása a Kisalföld termőtájon” című kutatási projektben három facélia termesztő gazdaságban, Mosonudvarban (Szűcs Bt.), Mosonszolnokon (Pribánszki Kft.), és Pusztasomorján (Szemes művek Kft.) állítottak be az ÖMKi on-farm módszerével üzemi méretű kísérleti parcellákat. Ez utóbbi gazdaságban méz minőséggel kapcsolatos kutatásokat végeztek, amiben külön publikációban számolnak be a kutatók.
A cél az volt, hogy megvizsgálhassák, hogyan befolyásolja a gyomosodást és a gyomszabályozás hatékonyságát az állománysűrűség, a sortávolság, és az alkalmazott gyomszabályozási technológia. Három vetőmagnormát (5, 8, 12 kg), két sortávolságot (G=12,5, TG=37,5 cm), és 3 gyomszabályozási technikát (Q: gyomszabályozás nélküli, F: gyomfésű, FK: gyomfésű + kultivátor) teszteltek.
Hónap | III. | IV. | V. | VI. | VII. | Átlag/Össz. | Sokévi átlag | Diff. |
Átlaghőmérséklet °C | 6,9 | 11,9 | 14 | 19 | 21,5 | 14,66 | 14,18 | 0,48 |
Csapadék mm | 39,5 | 3 | 39,8 | 92,2 | 27,4 | 201,9 | 259,6 | -57,7 |
A rendkívül hideg és száraz tavaszi időjárást csapadékosabb június és száraz július követte, összességében kevesebb csapadék hullott a tenyészidőszakban a többéves átlagnál.
elővetemény | 2017: durumbúza, 2018: tavaszi árpa, 2019: hibrid kukorica |
talajművelés | -rövidtárcsa: 2019 X. 15., -lazító: 2019 X. 30., kompaktor: 2020. III. 11. |
vetés | -III. 16. SULKY SPI SOLO 6 vetőgép, Angélia fajta |
vetésmélység (cm) | 3-4 |
öntözés (mm) | 35 |
betakarítás | VII. 16. NEW HOLLAND kombájn |
1. parcella /G182Q3 | 2. parcella/G12Q | 3. parcella/G8F4 | 4. parcella/TG55F+K6 | |
sortávolság (cm) | 12,5 | 12,5 | 12,5 | 37,5 |
vetőmag kg/ha | 8 | 12 | 8 | 5 |
gyomszabályozás | – | – | -gyomfésű: V. 25. | -gyomfésű: V. 20.-kultivátor: V. 26. |
1G=gabonasortáv (12,5 cm), 2n: vetőmagnorma kg/ha, 3Q: gyomszabályozás nélkül, 4F: gyomfésű, 5TG: triplagabona-sortáv, 6K: kultivátor
A facélia vetése 2020 március közepén megtörtént, forgatás nélkül művelt parcellákon, kompaktorral előkészített magágyba. Az 1. és 2. parcellán gabonasortávra történt a vetés, két különböző vetőmagnormával. Ezeken a parcellákon gyomszabályozás nem történt. A 2. parcellán csak gyomfésű, míg a 4. parcellán a szélesebb sorközből adódóan gyomfésű és kamera-vezérelt kultivátor is alkalmazásra került.
1. parcellaG8Q | 2. parcellaG12Q | 3. parcellaG8F | 4. parcellaTG5F+K6 | |
Gyomborítottság | 22,1% | 9,6% | 27,2% | 8,5% |
Fő gyomfajok(% a faj-összetételben) | fehér libatop 5%zöld muhar 4%kakaslábfű 3%aprószulák 3% | fehér libatop2 %zöld muhar1%kakaslábfű1%aprószulák1% | fehér libatop 5% | pokolvar libatop 40%fehér libatop 4%zöld muhar 5% |
Kártevők | – | – | – | – |
Kórokozók | – | – | – | – |
Facéliaborítottság 1 | 80% | 75% | 90% | 85% |
Virágzás kezdete | V. 25. | V. 25. | V. 25. | V. 25. |
Technikai érettség | VII. 16. | VII. 16. | VII. 16. | VII. 16. |
Termés kg/ha | 960 | 826 | 840 | 680 |
1kelés után 30. napon
A facélia borítottság az enyhén megemelt vetőmagnorma és gyomfésűzés (G8F) során volt a legnagyobb a vetést követő 30. napon. A szélesebb levelű pokolvar libatop és a muharfélék sem tudtak dominálni. A szélesebb sorközben a gyomborítottság zömét viszont ez a két gyomfaj adta.
elővetemény | 2017 őszi árpa, 2018 facélia, 2019 őszi árpa |
talajművelés | 2019.XI. 20. szántás (25cm), 2020.II. 25. kompaktor |
tápanyagellátás | 2020 II. 22. műtrágyázás Komplex (15:15:15) 200 kg/ha |
vetés | -III. 18. SULKY SPI SOLO 6 vetőgép, Lilla fajta |
vetésmélység (cm) | 3-4 |
állománykezelés | 2020.05.18. lombtrágyázás Plantál Boron 2l/ha |
öntözés (mm) | – |
gyomszabályozás | – |
betakarítás -rendrevágás -cséplés | VII. 06. NEW HOLLAND kombájnVII. 20. |
5. parcella /G8Q | 6. parcella /G12Q | 7. parcella /G9V | |
sortávolság (cm) | 12,5 | 12,5 | 12,5 |
vetőmag kg/ha | 8 | 12 | 9 |
gyomszabályozás | – | – | Klopiralid 120 g/ha |
A vetés optimális vetésidőben, március közepén megtörtént, gabona sortávra, különböző vetőmagnormákkal. A kísérleti tábla tápanyagellátása alap- és lombtrágyával valósult meg. Az 5. és 6. parcellán sem kémiai sem mechanikai gyomszabályozás nem volt, a 7. parcellán egyszeri posztemergens kezelés történt.
5. parcellaG8Q | 6. parcellaG12Q | 7. parcellaG9V | |
Gyomborítottság | 31,2% | 7,5% | 5,5% |
Fő gyomfajok(% a faj-összetételben) | fehér libatop 8%egynyári tisztesfű 15%szulák keserűfű 5%aprószulák 3% | fehér libatop 3 %egynyári tisztesfű 2 %szulák keserűfű 0,5%aprószulák 1% | fehér libatop 0,5%egynyári tisztesfű 2%szulák keserűfű 0,5% |
Kártevők | – | – | – |
Kórokozók | – | – | – |
Facélia borítottság (%)1 | 90% | 95% | 85% |
Virágzás kezdete | V. 27. | V. 27 | V. 27. |
Technikai érettség | VII. 06. | VII. 06. | VII. 06. |
Termés kg/ha | 500 | 500 | 500 |
1kelés után 30. napon
Az alacsonyabb vetőmagnorma ellenére a facélia borítottság az 5. parcellán is elérte a 90%-ot a vetést követő 30. napon. A gyomborítottság azonban megerősödött, a fehér libatop és a tisztesfű borítottsága volt a legnagyobb. A megemelt vetőmagnormával vetett táblán, és a vegyszeres táblán a gyomborítottság 10% alatt maradt.
A különböző művelési módok hatása a gyomosodásra
A gyomszabályozás nélküli parcellákon a közepesen sűrű vetésű (8 kg/ha vetőmagnorma), parcellán kaptuk nagyobb gyomborítottsági értékeket (G8Q), a sűrű vetésnél (12 kg/ha) pedig kisebb értékeket (G12Q).
A szélesebb, tripla-gabona sortávnál a gyomfésű + kultivátor műveléssel az 5 kg-os vetőmagnorma is 10% alatti gyomosodást eredményezett (TG5F+K).
Diagram: Gyomborítottság a különböző művelési módok mellett 2020-ban. Kattints a nagyobb méretért!
A vizsgálatainkat tovább folytatjuk 2021-ben is, melynek során a gyomfajok változásait is részletesen elemezzük a különböző művelési módok mellett.
Szerzők:
Borbélyné Dr. Hunyadi Éva – ÖMKi Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Budapest
Dr. Pinke Gyula, Dunai Éva – Széchenyi István Egyetem Víz- és Környezettudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár