Zöldség
Zöldség

Cink, mint nélkülözhetetlen növényi tápanyag

Cink, mint nélkülözhetetlen növényi tápanyag

Agrofórum Online

A növény több mint 20 elemből épül fel, ezek közül van, amiből többet (makroelemek), másokból kevesebbet (mezo- és mikroelemek) használ fel táplálkozása során. Ez utóbbiakhoz tartozik a cink, amelyről tudjuk, hogy számos fontos funkciója van a növény életében.

A cinkhiány következtében zavar keletkezhet a szénhidrátszintézisben, ami fokozott mértékű fagyérzékenységet eredményez a gyümölcsfák esetében (téli ágpusztulás), de a zöldségféléknél is rontja a termésbiztonságot (megtermékenyülésben fontos szerepe van, mint a bórnak, meghatározza a pollenek életképességét, fokozza a mikorrhiza kapcsolatot, ami következtében a nehezebben felvehető tápanyagokat mobilizálja, segíti a vízfelvételt, védi a káros szabad gyökök felszámolásával az asszimiláló felületet, stb.).

A cinkhiány jelensége nem mondható nagyon gyakorinak és általánosnak a növénytermesztésben, de egyes fajok, növénycsoportok esetében rendszeresen megfigyelhető. A megjelenés gyakorisága alapján a szakirodalom négy csoportot különböztet meg:

  • nagyon érzékenyek: kukorica, bab, szója, komló, len, szőlő, a gyógynövények közül a ricinus, továbbá a citrusfélék,
  • közepesen érzékenyek: burgonya, cukorrépa, lucerna, hagymafélék, paradicsom, vörös here, gyümölcsfák (alma és körte),
  • kismértékben érzékenyek: zab, árpa, búza, rozs, mustár, borsó, sárgarépa, spárga és több gyógynövény, mint például a menta,
  • nem érzékenyek: többi termesztett növény.

A cinkhiány megjelenési formája nagyon változó, fajonként eltérő, más tápelemhez hasonlóan általános szimptómákat nehéz megállapítani. A szakirodalom szerint a hiánytünetek négy típusba sorolhatók:

  • aprólevelűség, ami a levelek törpenövekedéséből adódik,
  • levélfodrosodás (pl. komlón),
  • ecsetágúság, ami a rövid internódiumok, törpe hajtások képződésének következménye (gyümölcsfákon gyakori tünet) és
  • idősebb és fiatalabb leveleken, a levélerek között megjelenő klorotikus foltok (zöldségfélék).

A levélfoltosodás a növény korától és a hiány mértékétől függően lehet világos, barnás vagy bronz árnyalatú. A kukorica esetében egészen világos, fehérszínűek a legfelső levelek, a búzánál sárgás barna, és az alsóbb leveleken mutatkozik korábban. A főér, súlyos hiány esetén is zöld marad. Levelek elszáradását, lehullását többnyire csak tápanyaghiány-kísérletekben figyelték meg. A cink a fiatalabb levelekben jól mozog, az idősebb levelekből az átépülése lényegesen lassúbb, ebből adódóan a fiatalabb növényi részeken figyelhető meg gyakrabban. A cinkhiányos növény fokozottan érzékeny az intenzív fényre, ebből adódóan a fás szárú növényeknél a tünetek mindig a fa napos oldalán alakulnak ki először, lágyszárú növények esetében gyakoribb a napégés jelenség.

A talajok cinktartalma általában elegendő a növény egészséges fejlődéséhez, hogy mégis előfordul cinkhiány, az inkább az alábbi okokra vezethető vissza:

  • magas talaj pH,
  • savas talajon helytelenül végzett meszezés,
  • 5% feletti talaj-mésztartalom,
  • foszfortúltrágyázás,
  • magas, nehezen bomló szerves anyag tartalom esetén (palántanevelésnél és cserepes dísznövénykultúrákban tőzeg-alapanyagú közeg használata során) és
  • rossz szerkezetű, rögös talajon.

(De! A kukorica intenzív termesztése során, rendszeres, nagy termésátlagok esetén, idővel csökken a talaj cink készlete, ami abszolút hiányhoz is vezethet, mint ahogy megtörténhet intenzív dísznövény- és zöldségkultúrákban, rosszul összeállított tápoldat használata során is.)

A tápanyag-utánpótlási technológiákban alapvetően a gyökéren keresztüli tápanyag-hasznosulással számolunk. Ugyanakkor vannak esetek, amikor a levélen keresztüli növénytáplálás hatékonyabbnak bizonyul, vagy egyetlen megoldásnak tűnik bizonyos tápanyag-ellátási zavarok, így a cinkhiány megelőzésére, illetve megszüntetésére is. Ilyen eset az, amikor a gyökérzet a cinket a fenti okok miatt nem vagy csak nehezen tudja hasznosítani (relatív tápanyaghiány), a talajon keresztüli felvétele nincs biztosítva.

A legegyszerűbb cink vegyületek, amelyek a vízben is jól oldódnak, mind számításba jöhetnek a lombtrágyázás során, ezek közül a legismertebb és legtöbbet alkalmazott a cink–szulfát. Ára is kedvező más cinkvegyületekhez (lombtrágyákhoz) képest, vízben jól oldódik, a legtöbb permetezőszerrel keverhető.

Itt a sütőtökszezon

2019. december 12. 08:18

Az idei sütőtökszezon az előző évhez képest később kezdődött. Ez nagyrészt az enyhe, hosszúra nyúló ősznek is köszönhető, hiszen ahogy a régi magyar mondás is tartja „a tök akkor szedhető, ha megcsípte a dér”.

Minden évben nagy a kereslet a korai burgonya iránt!

2019. november 12. 04:36

Úgy tűnik, hogy a korai burgonya termesztői oldalról is egy ígéretes, gazdaságos vállalkozás, noha a szabadföldön és hajtatásban is csak előnövényként, korszerűtlen, kisebb légterű fóliák alatt termesztik.

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

Világméretekben a zöldségágazat húzónövénye: a paradicsom

2019. november 2. 11:58

Világméretekben napjaink legdinamikusabban fejlődő agrárágazata a zöldségtermesztés, húzónövénye a paradicsom. Ma már világviszonylatban közel 180 millió tonnát állítanak elő belőle, ez a világ összes zöldségtermelésének 17%-a.

Kényes, de meghálálja a törődést a burgonya

2019. április 27. 05:36

A sikeres növénytermesztés minden esetben a jól megfontolt fajtaválasztással indul. Nincs ez másképp a burgonyánál sem.

Az öntözés és hatása a talajra

2018. december 1. 05:36

A fejlett növénytermesztési termesztéstechnológiának ma már része a víz pótlása is. Az öntözést és tápoldatozást tervszerűen be kell építeni a technológiába, melynek kivitelezése során figyelembe kell venni az öntözés talajra gyakorolt hasznos és káros hatásait egyaránt.

Fontos a talaj egészségesen tartása

2019. április 30. 06:47

A termőtalajban háromszor több szén van, mint a légkörben, az erdők kivágása és a helytelen gazdálkodás hatására azonban felszabadul ez a szén is, ami táplálja a klímaváltozást.

Fontos a termőföld termőképességének megtartása

2018. október 31. 07:46

Nem véletlen az, hogy Nyugat-Európában 30-40 százalékkal magasabb termésátlagot tudnak elérni egyes termelők, és ez nemcsak az alkalmazott műtrágya mennyiségén múlik, hanem a talaj termőképességének megőrzésén.