Zöldség

Téli paradicsom- és paprika-palántanevelésekor tapasztalható, tápanyagellátással kapcsolatos gyakoribb hibák II.

Agrofórum Online

A jó minőségű palánta alapvető feltétele a sikeres termesztésnek, különösen korai zöldséghajtatásban, ahol a nagy termesztési érték miatt csak a tökéletes minőségű, egészséges, kiváló kondíciójú növények jöhetnek számításba, amit csak szakszerű tápanyagellátás mellett lehet megnevelni.

A zöldségnövények palántanevelési módja, így a tápanyagellátás is sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, számos új technológiai elem került bevezetésre, nemcsak a nagyüzemekben, de még a kisebb palántanevelőkben is. Ennek ellenére a palántanevelés idején gyakran tapasztalhatók hibák, tévedések, amelyek ismertetését már az előző cikkünkben elkezdtük, most a csírázást követő időszakban tapasztalható hibák felsorolásával folytatjuk.

Szikleveles fejlettségtől a lomblevelek megjelenéséig

Az elvetett mag a csírázás előtt nem érzékeny a közeg kiszáradásra, illetve az oxigénhiányra, szemben a fiatal csíranövénnyel, amelyet egyetlen rövid, átmeneti kiszáradás is rögtön visszavet. Növényvédelmi okok miatt (pl. palántadőlés betegség), és a megnyúlás megakadályozása céljából, ebben a fejlettségi stádiumban kevesebbet kell (szabad) öntözni, valamivel „szárazabban” kell tartani a növényeket, mint csírázáskor. Ilyen vonatkozásban a csíra megjelenésétől a sziklevelek kifejlődéséig terjedő idő nagyon kritikus szakasza a palántanevelésnek, nagy figyelmet kell fordítani a szaporítóföld egyenletes nedvességtartalmára és a mérsékelt, visszafogott öntözésre (1-2. kép)!

1-2. kép: A még fejletlen gyökérzet miatt csak folyamatos, de kisadagú öntözéssel lehet a tápkockaföldet megfelelő nedvességen tartani, ami különösen nagy szaktudást és tapasztalatot igényel a tálcás palántanevelésben

A sziklevelek megjelenésétől már kezdhetjük a növényeket tápoldattal kezelni. Bár a paprika és a paradicsom tápanyagigénye sok vonatkozásba eltér, de általánosságban elmondható, hogy palántakorban mindkettőnek elsősorban nitrogénre és könnyen felvehető formában lévő foszforra van szüksége. Tapasztalatok szerint egyes termesztőknél a foszfor – a többi tápanyaghoz képest – a szükségesnél kisebb mennyiségben, illetve arányban kerül kijuttatásra. Hiánytünete kevésbé feltűnő a növényen, mint a nitrogéné, ebből adódóan szimptómáit (alsó levelek fonáki oldalán előbb haragos zöld, majd később vöröses barna elszíneződés, ami súlyos esetben a levél színén is megmutatkozik) sokszor már későn ismerik fel. A foszfornak a gyökérképződésre, a virágszövetek differenciálódására, de később magára a virágzásra és a terméskötődésre is döntő hatása van. A kiültetett palánta – ha nincs kellő mértékben „feltöltve” – utólag már nehezen kezelhető, mivel a foszfor erősen kötődik a talaj felületéhez, lassan mozog, később adott trágya gyógyító hatása lassan érvényesül.

Lomblevelek megjelenésétől az értékesítésig (kiültetésig)

Szükséges-e lombtrágyázni a palántákat? – a kérdés a bór és a magnézium kapcsán szokott felvetődni. A bór a virágzást, a termések kötődését segíti, a magnézium a zöld részek, a lombozat fejlődésére van elsősorban kedvező hatással. A komplex, tápoldatozó műtrágyák mind a két elemet tartalmazzák, ebből adódóan ilyen műtrágyakészítmények esetén a bór és a magnézium külön lombtrágyázása nem indokolt, hacsak nem valami egyéb (környezeti tényező) miatt a felvételük gátolt (pl. a közeg magas mésztartalma). A bórtrágyázással kapcsolatosan tudni kell, hogy a bór könnyen túladagolható, mérgezést idézhet elő. Néhány növény esetében (ilyen a paprika is) meglehetősen kevés a különbség a még kedvező és a mérgező adag között.

Vannak növényi tápelemek, amelyek megfelelő fényviszonyok mellett nem, de télen, fényhiányos körülmények között toxikus hatásúak lehetnek. Ilyen a klór, ami származhat fertőtlenített vezetékes vízből, de műtrágyából is. A növények számára a klór esszenciális elemnek tekinthető, hiszen ozmotikusan aktív anyagként – főleg nyáron – fontos szerepet játszik az ozmoregulációban és a turgor szabályozásában. Esszenciális volta ellenére, a gyakorlatban inkább káros hatásai miatt esik szó róla, a palánták télen fokozottan érzékenyek rá. Amennyiben a víz klorid tartalma 100 mg/l-nél magasabb, palánták öntözésére ne használjuk. Ugyan ez vonatkozik a klórt is tartalmazó kálium és komplex műtrágyákra.

Öntözéshez használt víz, illetve a tápoldat hőmérséklete megközelítőleg azonos legyen a légtér hőmérsékletével (kb. 20-22 °C). A hideg víz stressz hatást okozhat, nagymértékben visszaveti a növényeket, aminek jól látható tünetei: a levél színe irányába történő levélpödrődés, az érzékenyebb paprikánál a fejlődés és növekedés leállása, a hajszálgyökerek részleges pusztulása. A meleg, 25-260C-os, vagy annál magasabb hőmérsékletű oldatok szintén veszélyt jelenthetnek, ezekből egyes nitrogénvegyületek gáz formában felszabadulnak és perzselhetnek. Ennek veszélye különösen nagy télen, a rosszabb fényviszonyok között fejlődő, lazább szövetű növényre, palántára.

3. kép: Magas koncentrációjú tápoldat perzselése paprikalevélen

A tápoldat magas koncentrációja gyakran okoz perzselést a palánták levelén (3. kép), de veszélyes az ilyen korban különösen érzékeny gyökérzetre is. Lehet jól bevált, saját összeállítású receptek alapján is tápoldatot készíteni, de célszerűbb valamilyen jól oldódó, magas foszfortartalmú komplex műtrágya választani, és annak 0,1-0,2%-os oldatát használni. Télen a megnyúlás ellensúlyozására töményebbet (0,2%), nyáron hígabbat (0,1%) oldatot célszerű adni. A paprika valamivel érzékenyebb a tápoldat töménységére, a tápkocka (cserépföld) sótartalmára, mint a paradicsom!

Amikor a tápoldat töménységéről, azaz az oldatba vitt műtrágya mennyiségéről döntünk, ne feledkezzünk meg a víz minőségéről, mert előfordulhat, hogy magas nátriumtartalma (pl. nátrium-hidrokarbonát) miatt már az EC értéke eleve kritikus (2 EC feletti!). Az ilyen vizet nem szabad palántaneveléshez használni! A tápoldat EC értéke a paprika esetében a 2-2,2 EC-t, a kevésbé érzékeny paradicsomnál a 3-3,5 EC-t ne haladja meg.

A lassított és szabályozott tápanyag-leadású, előre bekevert műtrágyáknál előfordulhat, hogy a tápelemek oldódása nincs összhangban a palánta növekedésével, lassúbb a tápelemek talaj-oldatba kerülése. Ilyen esetben komplex tápoldatozás, vagy a növényvédő szerhez kevert műtrágyával történő lombtrágyázás sokat segíthet.  

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Melyik paprikát mire használjuk? Segítünk választani!

2025. július 22. 11:10

A paprikafajták rendkívül sokfélék, megjelenésükben, ízükben és csípősségükben is jelentősen eltérhetnek egymástól.

Mi okozza az uborka keserűségét, és mit tehet ellene?

2025. július 20. 08:10

Miért lesz keserű az uborka? Mutatjuk a leggyakoribb okokat, és azt is, hogyan előzheti meg ezt az ízhibát a kertben!

Virágzik, de nem terem a cukkini? Segítünk!

2025. július 18. 16:10

Hiába virágzik a cukkini, termés nem fejlődik? Mutatjuk a lehetséges okokat, és hogyan serkentheti kézzel is a beporzást!

Így ismerheti fel, ha a paprika szenved – mentse meg időben!

2025. július 16. 16:10

A kánikula a paprikatermés ellensége: mutatjuk, hogyan ismerheti fel a hőstresszt, és mit tehet, hogy megmentse növényeit!

Miért fontos a palánták kiültetés előtti edzése?

2025. április 25. 04:40

Válaszukat szeretném kérni. Miért fontos a palánták kiültetés előtti edzése?

Érdemes még paradicsommagot vetni?

2025. május 18. 04:40

Paradicsompalántáim tönkrementek, korán kiültettem, sokan ezt tanácsolták. Érdemes még paradicsommagot vetni? Nem késő?

Zöldség-palántanevelés és buktatói (II.)

2019. november 3. 04:36

Kétségtelen, hogy a legtöbb vita a palántanevelés kapcsán a földkeverékek minősége és használhatósága körül zajlik. A fertőzöttség veszélye minden olyan közeg esetében fennáll, amelyet már növénytermesztésre használtak.

A csodálatos ginzeng, amit akár meg is termelhetünk!

2023. március 25. 09:39

Nézzük most meg azt, hogy vajon tudunk-e otthon mi is ginzenget nevelni!