Táplálkozási értéke, ami a C-vitamin- (20-30 mg/100 g) és fehérjetartalmát (2,5%) illeti, közepes, de gazdag karotinban és ásványi anyagokban. Igazán nagy értékét könnyű emészthetősége, étvágyfokozó hatása, sokoldalú felhasználhatósága mellett a rendkívül gyors fejlődése jelenti, 50-60 nap után szedhető. Nem véletlen, hogy a gyorsan növekvő lakosságú Ázsiában több mint egy millió hektáron művelik, termesztése az elmúlt évtizedben jelentős mértékben bővült.

Nálunk a kínai kellel az 1970-es években kezdtek foglalkozni, de néhány évtizedig eltartott, mire a hazai fogyasztók elfogadták, megszerették. Az élelmiszerboltok zöldségespolcain állandó jelleggel megtalálható, más zöldségekhez képest olcsón beszerezhető. Tavasszal mint exportnövényt hajtatják, a nyár végén ültetett és ősszel betakarított kínai kelt frissen is fogyasztják, de tárolják is, amit tél folyamán, tavasz elején értékesítenek.

Közvetlen rokona a fejes és a kelkáposztának, a káposztafélék családjába (Brassiceae) tartozik, tudományos neve is Kínára utal (Brassica pekinensis).

Egyéves növény. A tömör, henger alakú vagy enyhén csúcsosodó hajtását (fejet) rövid nappalok mellett képezi, hosszú nappalok és hideg hatásra gyorsan jarovizálódik.

Termesztésének feltételei

Környezettel szembeni követelmények tekintetében is sok vonatkozásban hasonlít a többi káposztaféléhez, kifejezetten hidegtűrőnek számít, de hőmérséklet igényét két részre szükséges osztani. A tenyészidő elején (fajtától függően kb. 4-5 hétig) meleget, 15 ^oC feletti hőmérsékletet igényel, ilyenkor nagy a felmagzási hajlama, de később, fejesedés stádiumában a fagyokat (–4 és –5 ^oC) is elviseli.

Vízigénye nagy, gyors fejlődése folyamatos öntözést tesz szükségessé. Sekélyen elhelyezkedő gyökerei miatt gyakori, de kis adagú vízellátással javasolt termeszteni.

Mint minden más káposztaféle, a kínai kel is a humuszban gazdag, jó szerkezetű, középkötött (homokos vályog) talajokat igényli, ennek megfelelően célszerű szerves trágyázott területre, vetésforgóban a szerves trágyázott szakaszban elhelyezni. Savanyú talajon a gyakran tapasztalható élettani betegségének, a mészhiánynak a megjelenése várható. Meszes talajt igényel, sok esetben még ott is jelentkezik a belső levelek barnulása, ami ellen kalcium tartalmú lombtrágyázással (pl. kalcium-nitrát, kalcium-klorid) lehet védekezni.

Gyors növekedéséből adódóan rövid idő alatt sok tápanyagot, mindenekelőtt nitrogént vesz fel a talajból, fajlagos tápanyagigénye:

• nitrogén (N):        3,7 kg/t,
• foszfor (P₂O₅):     1,1 kg/t,
• kálium (K₂O):      5,2 kg/t. 

Termesztése

Másodnövénynek jól termeszthető szántóföldön a lekerülő gabonák, kertekben a rövid tenyészidejű zöldségfajok után (pl. fejes saláta, spenót, korai gyökérzöldségek, korai burgonya, csemegekukorica). Korai káposztafélék után közös betegségek és kártevők miatt nem javasolt a termesztése.

Sekély forgatást követően, tarlóhántás után a vetéshez a területet be kell öntözni. Rövid tenyészidejére való tekintettel a műtrágyákat (NPK) ezzel egy időben kell kijuttatni, legfeljebb laza talajon nitrogénfejtrágyával kiegészíteni. 

Őszi szabadföldi termesztéséhez helyre is lehet vetni, palántanevelése csak a tavaszi hajtatáshoz szükséges. Árutermelő kertészek sok esetben ősszel is ragaszkodnak a drága hibridmagok miatt a biztosabb keléssel járó palántaneveléshez és ültetéshez.

Helyre vetés esetén 50 cm-es sortávolság mellett folyóméterenként 6-8 szem magot tanácsos elvetni és kelést követően, két lombleveles állapotban 2,5-3 db/fm-re kiritkítani, ezzel a végleges tőszámot beállítani. Sekélyen vessük (2-3 cm), a kelesztő öntözést követően a kelésig – annak ellenére, hogy gyorsan kel – a talajt a nedvesség megőrzése érdekében használt fóliával takarjuk le.

Őszi termesztéshez a palántanevelés szabadban is lehetséges, kisebb tápkockának megfelelő lyukméretű tálcákba vethető, tűzdelése és a szálas palántáról történő szaporítás a rossz eredése miatt nem javasolt.

Gyomirtáson (kapáláson) és öntözésen kívül egyéb ápolási munkát nem igényel.

Betakarítása

Betakarítása különböző fejlettségi állapotban lehetséges, ha friss fogyasztásra vagy értékesítésre szánjuk, már szedhető abban az esetben, ha a növény felső harmada környékén a fejek kemény tapintásúak. Viszont tárolásra csak teljesen bekeményedett fejeket szabad vágni, még ezek esetében is jelentős az apadási veszteség.

A kínai kelt mindig levelestől takarítjuk be, közetlen értékestés, friss fogyasztás esetén a külső levelektől egyúttal megtisztítjuk. Várható termés 4-5 kg/m².

Az egészséges kínai kel levelekkel együtt, ládákba elhelyezve, tárolókban 4-5 ^oC-on, magas páratartalom mellett sokáig megőrizhető. Kitárolás alkalmával az értékesítéshez a külső leveleitől gondosan meg kell tisztítani, ami jelentős veszteséggel is jár. Megközelítőleg 10% az apadási veszteség, 10-20% a külső levelektől történő megtisztítással járó kiesés és további 10-20% romlásból, betegségekből adódó veszteséggel is kell számolni, ami a tárolási körülményektől függően több, de kevesebb is lehet.

Fotó: Pixabay