Future Farming Dialog 2017 – a jövő elkezdődött

2017. október 10. 11:40

Csak a képzelet szabhat a jövő mezőgazdasági termelésének helyére, módjára és technológiájára vonatkozó elképzeléseknek határt.

A Netafim technológia a növényvédő szerek célzott kijuttatását teszi lehetővé a csöpögtető öntözőrendszeren keresztül

A Nemzetközi Űrállomáson, a tenger felszíne alatt, az olasz partokhoz közel gömbbe zárt Nemo’s Gardenben már zajlanak a növénytermesztési kísérletek. A Távol-Keleten a megavárosok élelmiszerellátásában a vertikális farmok ma is szerepet játszanak.

Az agrárjövő kérdéseit középpontba állító, Future Farming Dialog 2017 címmel megrendezett programsorozatra várta a Bayer AG a szakma meghatározó véleményvezéreit, szakembereket és a média képviselőit. A háromnapos rendezvény célja a párbeszéd kezdeményezése, a különböző vélemények megvitatása volt annak érdekében, hogy az agrárium egyes szereplőinek (termelők, kormánytisztviselők, kutatók, NGO-k, a közszféra és a magánszektor képviselői) együttműködése révén a világ élelmiszertermelése minél inkább megfeleljen a fenntarthatóság kritériumainak. A téma, amelyet a résztvevők körüljárhattak egyfelől az agrárium jelenlegi legnagyobb kihívásai, másrészről a világ mezőgazdasági termelésének távlati képe volt. A 36 országból érkezett körülbelül kétszáz vendég szeptember második felében a Bayer Élelmezés és Növényvédelem üzletág központjában, a monheimi Bayer Crop Sciece Headquarter területén vett részt a programok színes forgatagában és oszthatta meg gondolatait számos csatornán a közösségi médiában, az online felületeken, nyomtatott sajtóban és élő szóban.


Forgatag a farmshow központi épületében

Fenntarthatóság a jövő záloga

Liam Condon a Bayer AG igazgatósági tagja, az Élelmezés és Növényvédelem üzletág elnöke és Adrian Percy az Élelmezés és Növényvédelem üzletág kutatási és fejlesztési általános igazgatója az Élelmezés és Növényvédelem üzletág stratégiáját, legújabb fejlesztéseit és a közeljövő legfontosabb feladatait elemezte.


Liam Condon a Bayer AG igazgatósági tagja, az Élelmezés és Növényvédelem üzletág elnöke (Fotó: Bayer AG)


Adrian Percy az Élelmezés és Növényvédelem üzletág kutatási és fejlesztési általános igazgatója (Fotó: Bayer AG)

Bő 30 év múlva, 2050-re a Föld népessége a számítások szerint eléri a 10 milliárdot. Az emberiség előtt álló legnagyobb kihívások közé tartozik a növekvő populáció kellő mennyiségű és megfelelő minőségű élelmiszerrel, valamint tiszta ivóvízzel való ellátása, továbbá a klímaváltozás negatív hatásainak tompítása, illetve a folyamat lassítása. Várhatóan 50%-kal több élelmiszer- és takarmányalapanyagot, valamint bioüzemanyagot kell majd előállítani a világ mezőgazdaságának. A húsfogyasztás a fejlődő világban elképesztő módon, mintegy 70%-kal fog nőni. Ezeknek az igényeknek kell megfelelni úgy, hogy az urbanizáció, a mezőgazdasági területek ipari hasznosítása és a talajpusztulási folyamtok következtében világszinten évente 12 millió hektárral csökken a termőterület, illetve a különböző okokra visszavezethető termésveszteség eléri a 17%-ot. Ennek az ellentmondásnak a feloldása az innovációban rejlik. Főbb területei a digitális mezőgazdaság, az agrár és informatikai ismereteket ötvöző precíziós gazdálkodás – amelyet az IoT (Internet of Things) minél szélesebb körű bevonása, a Big Data elemzések növekvő felhasználása, a drónok és a robotika, az automatizáció és a mesterséges intelligencia, valamint a felhő alapú technológia támogat – emellett kiemelt jelentősége van az új génszerkesztési eljárások fejlesztésének, valamint a mikrobiom kutatásoknak is.

A kutatás és fejlesztés a Bayernél stratégiai prioritást élvez, a Crop Science üzletág K+F beruházása éves szinten meghaladja az 1 milliárd eurót, alkalmazottainak száma világszinten 4700 fő. A növényvédelem területén elért legújabb fejlesztések közül a nematocid hatású BioAct-et, az Atlantis Star gyomirtó szert, az Ascra Xpro gombaölő szert és a szívó kártevők ellen hatékonyan felhasználható Sivanto elnevezésű rovarölő szert az Európai, Közel-Keleti és az Afrikai Régióban kínálják a gazdálkodóknak, míg a vetőmagipar legújabb brandjei közül az Arize rizshibrid, az InVigor repcehibrid és a FiberMax gyapotfajta állnak e régióban a termelők rendelkezésére. A farmbemutató keretében az InVigor brand kapcsán az előadó kiemelte, hogy Magyarország élen jár a repce pergési veszteségét csökkentő technológia bevezetésében, amely megakadályozza a becők betakarítás előtti felnyílását.


Az easyFlow technika egy olyan fejlesztés, amely tisztább környezetet, biztonságosabb munkavégzést eredményez. Csak le kell csavarni a folyékony növényvédő szert tartalmazó kanna kupakját, a záró fólia felnyitása a már zárt rendszerben történik

Az innovációk gyakorlatban való megjelenése gyorsabb, ha a termelők és a fogyasztók közötti kapcsolat szoros. A két fél együttműködését párbeszéddel, az adatok átláthatóságának biztosításával lehet elősegíteni. Mindebben a Bayer proaktív szerepet vállal: a tudományos eredmények széleskörű megismerésének és elfogadásának elősegítése érdekében bizonyos adatokhoz nyílt elérést biztosít, illetve mezőgazdasági ismeretek bővítését célzó programok elérését teszi lehetővé, de ide sorolható a Bayer Bee Care Program, a Future of Farming Platform és az AgVocate tudásmegosztó rendszer is.


Tropicarium a monheimi központban. Gyapot terem a minidzsungelben

A jövő év elejére várható annak az akvizíciós folyamatnak lezárása, amelynek végeredményeként a Bayer és a Monsanto közreműködésében egy olyan globális vállalat jön létre, amely vezető szerepet fog játszani a környezet szempontjából fenntartható, emellett jövedelmező és kiváló minőségű termékeket biztosító, a társadalmi felelősségvállalás területét is kiemelten kezelő mezőgazdaság megvalósítása terén – zárta előadását Liam Condon.


Gerd Leonhard futurológus szerint nemsokára az offline lét luxuskategóriába fog tartozni

A stratégiai irányvonalak ismertetése után könnyedebb műfaj képviseltette magát. A neves író és futurológus Gerd Leonhard lépett a színpadra. Véleménye szerint az emberiség történetében a közeljövőben három terület fog gyökeres változást hozni: a robotika, az IoT és a humán génszerkesztés. A következő húsz évben nagyobbat fog fordulni a világ, mint az elmúlt 300 év során. A ránk leselkedő veszélyek nem abban fognak testet ölteni, hogy a gépek az ember ellen fordulnak, hanem abban, hogy az ember kezd el a gépekhez hasonlóvá válni. A változások exponenciális mértékű növekedése miatt a jövő már nem a kiterjesztett jelen lesz, hanem egy számunkra még elképzelhetetlen világot fog jelenteni, amelyben mindent, amit lehet automatizálni fognak.

Az innováció utat tör magának

Az élelmiszertermelés és az élelmiszerlánc szereplői között minél több csatornán zajló információáramlás hozzájárul a termelők, a kereskedők, és a fogyasztók szorosabb együttműködéséhez. Mindezt támogató párbeszédre nyílt lehetőség a programsorozat keretében megrendezett öt panelbeszélgetés során. A témák szerteágazóak voltak, a szervezők az élelmiszerlánc működését, a fenntartható mezőgazdasági termelést, az innováció jelentőségét, szabályozási kérdéseket és a termelést érintő legfontosabb kihívásokat állították középpontba.


Az információcsere számtalan csatornán folyt

Az első panelbeszélgetés középpontjában az élelmiszerlánc szereplőinek kapcsolata, a működés főbb jellegzetességei álltak. A résztvevők – termelő, logisztikus, kereskedő, dietetikus – különböző területeket képviseltek. A szakemberek abban megegyeztek, hogy a fogyasztók egyre többet szeretnének megtudni az élelmiszerek eredetéről, termelési körülményeiről, a feldolgozás módjáról, emellett az állatvédelmi, környezetvédelmi és társadalmi felelősségvállalást érintő kérdésekben is szeretnének tisztábban látni. Mivel az élelmiszertermelést a nagyobb fogyasztói csoportok által kialakított vélemények nagy mértékben befolyásolják, a szereplők tájékoztatása, megfelelő információval való ellátása elengedhetetlen. Csak a „képzett” fogyasztó képes tényeken alapuló, jól megalapozott döntéseket hozni.


Az élelmiszerlánc panelbeszélgetés résztvevői: A beszélgetés moderátora mellett, Wilbert van Wijjk holland gyümölcstermelő, Andreas Lenz logisztikai szakember, Ben Burgers agronómus Hollandiából és Karen Buch táplálkozástani szakértő, USA

A fenntarthatóság kérdéskörét fókuszba helyező panelbeszélgetésben hangsúlyosan szerepelt a Fair Planet project, amelynek lényege, hogy a fejlődő országok számára – a haszon méltányos elosztásának jegyében – a vetőmagipar szereplői biztosítanak bizonyos mennyiségű jó minőségű vetőmagot, segítve ezzel az adott régió élelmiszertermelését. Emellett a nonprofit szervezet tanfolyamokat is szervez a gazdáknak a modern vetőmagok hagyományos termelési körülmények közötti alkalmazására vonatkozóan.

A precíziós gazdálkodás interdiszciplináris megközelítésmódot igényel – mondta el Hendrik Hamann (IBM) az innováció kérdésével foglalkozó beszélgetésben – majd hozzátette, hogy a mezőgazdaság speciális terület abban a tekintetben, hogy rendkívül nagy adatmennyiséget kell kezelni (ennek egyik oka a soktényezős időjárás). A mezőgazdasági adatok másik fontos jellemzője, hogy sok zajt és hibát tartalmaznak. Nehéz kérdést jelent, hogy miként lehet ezeket az adatokat a gyakorlati alkalmazás szintjére lefordítani. Az innováció kapcsán egy új, a jövőben ígéretesnek tűnő területről, a személyre szabott termelésről is szó esett. Ez azt jelenti, hogy fokozódó igény jelentkezik arra, hogy speciális igényeket (pl. cukorbeteg-diéta, élelmiszer-allergia) kielégítő élelmiszereket állítsanak elő a termelők.

A szabályozási kérdéseket érintő beszélgetésben az ISF (Nemzetközi Vetőmag Szövetség) főtitkára, Michael Keller kijelentette, hogy az egészséges és jó minőségű vetőmag előállítása érdekében megfelelő jogszabályi környezet kialakítását támogatja a szövetség, ennek hiányában önálló szabályrendszert hoznak létre. Hozzátette, hogy a szabályozás, amelynek alapjául mindig a tudománynak kell állni, keretet ad és egyúttal védelmet jelent a fogyasztóknak és garantálja a minőséget.


Panelbeszélgetés a szabályozás témakörében: Chris White, moderátor, Jim Aidala kormányzati tanácsadó, USA, Michael Keller, ISF, Graeme Taylor, ECPA, Dr. Suthad Setboonsarng közgazdász, Ido Verhafen, Access to Seeds Index, Garlich von Essen, EuroSeeds

Az utolsó panelbeszélgetésben Indiából, Ausztráliából, Brazíliából és az USA-ból érkezett gazdálkodók vettek részt. Természetesen a világ különböző pontjain más-más problémákkal kell szembenézni a termelőknek, ami mégis közös pontként szerepelt, az a talajjavítás fontossága. Konklúzióként a beszélgetőpartnerek azt fogalmazták meg, hogy a fejlődő országok bizonyos technológiai lépéseket kihagyva alkalmazzák az újabb technikákat. Nem ugyanazt az utat járják be, mint a fejlett országok – az innováció utat tör magának.

A laboratóriumi kísérletektől a szántóföldi gyakorlatig

A Bayer AG monheimi kampuszán a 65 hektár nagyságú területen, az Élelmezés és Növényvédelem, valamint az Állatgyógyászati üzletág központja található, ahol 10 intézetben 20 nemzetiséghez tartozó 2200 munkatárs dolgozik különböző szakterületeken. A rendezvénysorozat keretében három intézet meglátogatására nyílt lehetőség.

A fenntartható gazdálkodás fontos alapeleme a természetes erőforrásokkal való felelős gazdálkodás és a környezet értékeinek a megőrzése. Ezek közé tartoznak a beporzó szervezetek is. A Bayer kiemelt figyelmet szentel a méhek és az egyéb beporzásban szerepet játszó állatok védelmének. Ennek érdekében hozta létre Európa és Észak-Amerika területén a Bee Care Centereket, amelyek közül a monheimi 2012-ben nyitotta meg kapuit. A rovarok közül a mézelő méhek és a vadméhek játszák a legfontosabb szerepet a növények beporzásában.


Látogatás a Bee Care Centerben

Élettevékenységüket számos tényező befolyásolja, ezek között szerepelnek a különböző betegségek és paraziták is, így a Varroa atka is. Ez az ízeltlábú világszerte komoly méhegészségügyi problémát okoz. Jelentőségét közvetlen kártétele mellett vírusvektor szerepe is fokozza. Az általa terjesztett legveszedelmesebb kórokozó Európában a méhek röpképtelenné válását okozó szárnytorzulás vírus. A Varroa atka terjedésének visszaszorítása érdekében kifejlesztett Bayer újdonság az ún. Varroa kapu. Ez egy olyan műanyag lap, amelyen a méhek átjutását biztosító röpnyílások vannak. Ezt a kaptár bejáratára kell felszerelni, így a rovarok csak ezen keresztül tudnak bejutni. A nyílások belső felületén atkaölő szer található, ami a kaptárba belépő méhekre kenődik. A hatóanyag így a kaptár belsejébe is bejut a dolgozó méhek közvetítésével.


Christian Maus ismerteti a Varroa kapu működését

A következő állomás a Logisztikai Központ volt. A Bayer laboratóriumokból és külső forrásokból ide érkező vegyületeket a kutatóhelyek igényeinek megfelelően adagolják, látják el vonalkóddal és szervezik meg a szállítást a megadott címre. Ezek a vegyületek lesznek a hatóanyag-fejlesztés alapanyagai. A központ működése automatizált, a raktárból a 3 és fél millió, egyedi kóddal ellátott, különböző összetételű vegyi anyagot a robotok szállítják és állítják össze a megrendelői igények szerint.

A Logisztikai Központból a Rovartani Kutató Intézetbe sétáltunk át. A bemutató teremben megismerkedhettünk azzal a munkafolyamattal, amelynek során tesztelik az egyes kémiai anyagok hatását a rovarok életműködésére. A vizsgálatok egészen miniatürizált szintről indulnak, majd a levélkorong-vizsgálatokon át az üvegházi és szabadföldi kísérletekig folynak. A laboratóriumban a hatóanyag-fejlesztés során végzett permetezés teljesen automatizált, egy robot végzi. E veszélyes munkafolyamat már közvetlen emberi beavatkozás nélkül, biztonságosan végrehajtható.


A Laacher Hof-i bemutatóra érkező vendégek

Az új Bayer innovációk gyakorlati bemutatására a monheimi központ szomszédságában fekvő, a Rajna közelében elhelyezkedő Laacher Hof adott lehetőséget. A nagymúltú gazdaság napjainkban különböző vizsgálatoknak és kísérleteknek – amelyek főként a digitális mezőgazdaság és alkalmazástechnika témakörébe tartoznak – biztosít helyszínt. A károsítók elleni védekezés is a fenntarthatóságot támogató okos technológiák irányába mozdul. A digitális technológia alkalmazására példaként szerepelt a farmshow keretében egy mobil applikáció. Csak egy okostelefonra van szükség és már működhet is a WEEDSCOUT. A képfelismerő algoritmus a gyomnövényről készített fotó alapján határozza meg az ismeretlen fajt. A gyomok elleni küzdelemben alkalmazott precíziós megoldások révén kevesebb herbicidre van szükség, ami a gazda számára megtakarítást jelent, az agroökoszisztéma szempontjából környezetbarát eljárás, tehát ökonómiai és ökológiai hasznot is eredményez. A FIELD MANAGER alkalmazásával folyamatosan képben lehet a termelő a terület gyomviszonyait illetően. A bemutatón arra láttunk példát, hogy a zónaspecifikus adatok alapján a permetezőgép fúvókái csak akkor juttattak ki herbicidet, ha olyan területre értek, ahol a gyomnövény előfordult. A drón által rögzített térkép alapján a gyomirtó szer dózisának meghatározásában is segítséget nyújt a FIELD MANAGER.


Működésben a FIELD MANAGER


Poszterkiállítás Monheimben, ahol az érdeklődők a virtuális szemüveget is kipróbálhatták, és az új, friss, ropogós snack uborkafajtát is megkóstolhatták
 

A háromnapos programsorozat részeként poszterkiállításon is gyarapíthatták tudásukat a résztvevők és egy mobil kiállítás keretében tovább mélyíthették ismereteiket a legújabb Bayer innovációkról.

(Polgárné Balogh Eszter - Agrofórum Online)

Témakör: