A repce (Brassica napus) az egyik legfontosabb olajnövényünk. A káposztarepce a keresztesvirágúak családjába tartozó növény. Két formáját ismerjük: az őszi káposztarepcét és a tavaszi káposztarepcét. Hazánkban az előbbi terjedt el a magasabb terméshozam miatt.
Régebben elsősorban kenőanyagként vagy világítóolajként használták fel, manapság élelmiszeripari célokra is hasznosítható; étkezési olajat készítenek belőle. Étkezési célokra csak az alacsony erukasav tartalmú olajat lehet felhasználni. Nemesítési programok következményeként a erukasav tartalmat sikerült 40%-ról 0%-ra csökkenteni, miközben a többszörösen telítettlen zsírsavak (linolsav, linolénsav) az összes zsírsavat tekintve 15%-ról 20%-ra, illetve 8%-ról 12%-ra növekedtek. Más olajos növényekkel összehasonlítva a repcében a legalacsonyabb a telített zsírsav (6-8%) a teljes zsírsavprofil tekintetében, és emellett igen gazdag növényi szterolokban.
Érzékeny a kén hiányára és a talaj kémhatására. Fontos növény a vetésforgóban. A káposztarepce a búzához hasonlóan a közepesen nehéz, és semleges pH-értékű talajokat kedveli. Erős főgyökerének köszönhetően sok termőhelyen termeszthető, még a szárazabb és könnyebb talajokon is. Az optimális hozamhoz a káposztarepce 500-600 mm csapadékot és kb. 2600 °C hőösszeget igényel. A megfelelő mennyiségű kálium őszi kijuttatása javítja a fagytűrést.
Napjainkban újabb felhasználási területe a biodízel-előállítás, a dízelüzemű gépjárművek tudják hasznosítani a repceolajat, ezáltal környezetkímélőbbé tehető a gépjármű. Használják még a festékiparban, valamint szappangyártáshoz is.
A repce kitűnő elővetemény. Gyommentesen hagyja a talajt, korán lekerül a területről, javítja a talaj szerkezetét, termékenységét, kedvező a szármaradványok C/N-aránya, ráadásul a növényben lévő glükozinolát mérgező hatású a rovarokra, fonálférgekre és gombákra, azaz növényegészségügyi szempontból is előnyös. Emellett a repce számára kijuttatott nagy mennyiségű nitrogénműtrágyából a következő növény is profitálhat.
A nagy termés alapvető feltétele, hogy a vetésforgóban a lehető legkevesebbszer szerepeljen a repce, mivel a gyakori vetéssel megnő a betegségek, rovarkárok előfordulása. A betegségeknek ellenálló hibridek és az intenzív növényvédelem előnyeit érdemes kihasználni, de ajánlott betartani a szükséges korlátokat. A legjobb megoldás, ha 3 év szünetet tartanak, mielőtt újravetik a repcét az adott területen.
Forrás:
https://www.yara.hu/tapanyagellatas/oszi-kaposztarepce/repce-fajtak/