A közvetlen támogatások új rendszerét alkalmazzák majd, amely a jelenleginél összetettebb lesz, tartalmazni fog kötelező és önkéntes elemeket is.
Mintegy 2500 milliárd forint jut összesen 2015-2020-között a magyar mezőgazdaságban közvetlen kifizetésekre uniós forrásból – közölte a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára szerdán Budapesten az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottságában.
Czerván György elmondta, hogy a közvetlen támogatások új rendszerét alkalmazzák majd, amely a jelenleginél összetettebb lesz, tartalmazni fog kötelező és önkéntes elemeket is.
Ennek alapján például az alaptámogatás (a SAPS, az egyszerűsített területalapú támogatás), valamint a „zöldítés” várható együttes összege 226 euró – mintegy 68 ezer forint – lesz hektáronként. (Ez gyakorlatilag megegyezik a mostani egyszerűsített területalapú támogatás összegével.) A fiatal gazdálkodók kiegészítő támogatása pedig előreláthatólag 67,5 eurót – 20 250 forintot tesz ki hektáronként – tájékoztatott az államtitkár.
Czerván György kifejtette: a közvetlen kifizetések uniós forrásból származó teljes összegét, több mint 1,3 milliárd eurót, (mintegy 417 milliárd forintot) két forrás adja. Az egyik a 2015-2020 közötti évek egyes pillérjének évenkénti mintegy 1,27 milliárd eurója (mintegy 394 milliárd forint), a másik a kettes pillérből az uniós szabályozás alapján az ország számára biztosított vidékfejlesztési forrásból a maximális 15 százalékos átcsoportosítási lehetőség, évente mintegy 74 millió euró (mintegy 23 milliárd forint).
A közvetlen támogatások új rendszeréről az államtitkár kiemelte: a köztelező elemek között szerepel az alaptámogatás (SAPS), a „zöld” komponens – ez a közvetlen kifizetési nemzeti keretösszeg 30 százalékát teszi ki -, valamint a fiatal gazdálkodóknak jutatott támogatás. Az önkéntes elem a termeléshez kötött támogatás. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy a gazdálkodó betartsa a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó intézkedéseket. Erre a támogatásra vonatkozik még a közvetlen kifizetések csökkentésének (degresszivitás) elve is. Ez az alaptámogatás 150 ezer euró (mintegy 45 millió forint) feletti összegére vonatkozik.
A gazdák választhatnak egy másik támogatási formát is, ez a kisgazdaságok számára kialakított egyszerűsített támogatási rendszer – jelezte Czerván György, hozzátéve: ennek alkalmazása az uniós tagállam számára kötelező, míg a gazdálkodók számára választható. Erre a jogcímre a közvetlen támogatási keretösszeg maximum 10 százaléka fordítható. Ez a támogatás minden közvetlen kifizetést helyettesít, egyösszegű támogatás, amelynek éves mértéke minimum 500 euró (mintegy 150 ezer forint), maximuma pedig 1250 euró (mintegy 375 ezer forint).
Az államtitkár jelezte: a közvetlen támogatás mellett vannak termeléshez kötött támogatások is – például az állattartáshoz és a növénytermeléshez adott pénzügyi segítség. Ez utóbbi támogatás évente ágazattól és teljesítménytől függően összesen évi 301,9 millió euró (60,57 milliárd forint).
Czerván György felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti forrásból finanszírozott folyó kiadások és jövedelemtámogatások jövő évi keretösszege emelkedik: az idén mintegy 46,6 milliárd forint, míg jövőre 77,7 milliárd forintra rúg. Jelezte: a „Több munkahelyet a mezőgazdaságba” elnevezésű programra – amely a munkaigényes mezőgazdasági ágazatok támogatását célozza, 2020-ig összesen 212 milliárd forintot kívánnak fordítani, amelyből 180 milliárd nemzeti forrás.
Az államtitkár kitért arra, hogy Nagy István, az FM parlamenti államtitkára korábbi ismertetésének megfelelően a minisztérium nem támogatja semmilyen földadó kivetését. Ezt annak kapcsán erősítette meg, hogy a bizottság – Font Sándor (Fidesz) bizottsági elnök javaslatára – nem vette napirendre Legény Zsolt (MSZP) indítványát, amely az önkormányzati adókivetés kérdését tűzte volna napirendre, tekintettel a földadó kivetésének lehetőségére.
(MTI)
