Szőlő-Bor

Foglalkozása: Borász, „zsebsommelier”

Agrofórum Online

Hausel Dóra Éva – ahogyan azt ő is megfogalmazza – beleszületett a borászatba. Kisgyermek korától fogva vitték a szülei a tállyai dűlök közé, ahol a korához mérten feladatai is voltak. Ezek után, mit is gondolhatnánk más, mint, hogy nyílegyenes út vezetett el ahhoz, ahogy most él: több borászatban is dolgozik, mindeközben pedig útját keresve, kísérletezik, saját arculatát építi. Ez azonban korántsem volt egy hétköznapi út.

Dóra, édesapjának némi ösztönzésére a középiskolai éveit Hegyaljától távol, Budapesten töltötte, egész pontosan, a Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskola tanulójaként, majd technikusi végzettséget is itt szerzett. Ezt követően annak rendje-módja szerint hazatért és dolgozni kezdett. Innentől kezdve azonban a történet korántsem a megszokott forgatókönyv alapján folytatódik:

Hazajöttem, de akkor még azt éreztem, hogy ez nem az én életem, így amikor erre lehetőség nyílt, Németországba mentem, ahol duális képzés keretein belül lehetőségem volt egymást követően két borászatnál is dolgozni. A helyzetet némileg nehezítette, hogy akkor még nem beszéltem németül, az ott töltött idő alatt sajátítottam el a nyelvet.

A borászatok és az ehhez kapcsolódó feladatok kapcsán Dóra elmondja, hogy két igen különböző méretű és szerkezetű pincészetnél sikerült tapasztalatokat szerezni. Az első egy 15 hektáros családi borászat volt, ahol, annak tagjaival együtt közösen végzett minden tevékenységet, a szőlőműveléstől a palackozásig. A második állomás sem volt felesleges, hiszen itt a logisztikával, csomagolással és az értékesítéssel kapcsolatos ismereteit bővítette.

Ha azt gondolnánk, hogy ezt követően az út visszakanyarodott Tállyára, nagyobbat nem is tévedhetnénk, ugyanis Dóra és akkori barátja úgy döntött, hogy utazni kellene, körülnézni a világban egy kicsit, vagy nem is olyan kicsit…

Grúzia, kvevri, narancsbor

A legolcsóbb jegy Thaiföldre szólt. Interjúkat készítettünk emberekkel, weboldalt készítettem, online marketingből fedeztük a költségeinket. Összességében, ilyen módon két évet tudtam eltölteni Dél-kelet Ázsiában.

A hazaérkezés azonban még váratott magára, Dóra életét ugyanis Grúziában folytatta:

Gyakorlatilag semmit sem tudtam erről az országról, de rendkívüli módon megszerettem. Itt idegenvezetőként dolgoztam, de lehetőségem volt helyi borokat kóstolni, borászatokat felkeresni. Itt éreztem először azt, hogy haza kellene mennem, hogy mint borász, a saját elképzeléseimet megvalósítsam.

Mielőtt tovább haladnánk, lassítsunk egy kicsit: Grúzia, illetve az ottani borkészítés bőven ad erre okot. A grúz legenda szerint, a teremtés után Isten szétosztotta a különböző népek között a Földet, a grúzok azonban átmulatták ezt az időt. Megkésve jelentkeztek a jussukért, így az Úr -jobb híján- a saját magának szánt legszebb földekből volt kénytelen adni nekik… Így teremtődött hát Grúzia. Az pedig egy ilyen eredettörténet után teljességgel érthető, hogy a földdarab lakói azonnal szőlőültetésbe és borkészítésbe kezdtek. És innentől ez már nem legenda, hiszen a jelenlegi ismeretek szerint övék a történelem legősibb bora, mellyel többezer éves múltra tekinthetnek vissza.  A latin vino szó is a grúz ghvino-ból származik. Amíg hazánkban és a világ más tájain is a fahordós érlelés, borkészítés az ismert, addig itt agyagedényekben, kvevri-ben készítik a bort, amelyeket földbe süllyesztenek. A leszüretelt szőlőt teknőben megtapossák, majd a kipréselt levet a szőlő héjával együtt helyezik ezekbe az agyagedényekbe. A must spontán erjed, melyet a kezdeti szakaszban igen gyakran megkavarnak. Ezután a bort átfejtik egy újabb kvevribe, amelyben akár évekig tárolják fogyasztás előtt. Az eredmény, az ún. narancsbor, mely nevét a jellegzetes arany színéről kapta, derítést és szűrést mellőzve palackoznak.

Azt nem lehet tudni, hogy Dóra mennyi időt töltött volna még Grúziában, ha nem jön a Covid, de az – mint mindannyian jól tudjuk – jött:

Itt ért a járvány, nem maradt okom tovább itt maradni, úgy döntöttem, haza jövök, ami így elmondva egyszerűnek tűnik, de nem volt az. A zöldmunkákra érkeztem meg, és azonnal becsatlakoztam. Átvettem pár területet az édesapám cégétől, igazán nem kell nagyra gondolni, hiszen az egész birtokméret összességében 3 hektár, az enyém ebből 1,2 hektár. Érthető hát, hogy nincs saját pincészetem, részt veszek a családi borászat munkájában, emellett dolgozom Disznókőn, illetve a Patríciusnál is. Mindemellett elkészíttetem első két saját palackomat, azóta is folytatom az útkeresést, a kísérletezést. 

Dévabor

Dóra borai a „Dévabor” név alatt elérhetőek. A névválasztás egyben öndefiníció is, hiszen Déva a szankszrit istenségre utal, és egyben játék is a keresztnevekkel, hiszen Dóra második neve Éva. Tehát ezen a néven találhatóak azok a dűlőszelektált borok, amelyek beszélgetőtársam kezei közül kerülnek ki. És a ’keze közül’ ebben az esetben szó szerint értendő, hiszen mindent saját maga csinál. A területek, amelyekről a szőlő a pincészethez érkezik az Ősz-hegy és a Mulató. A tőkék harminc évesek, ezeket fiatalíja a nemrég telepített sárga muskotály. Mivel, ahogy Dóra megfogalmazza az össze-vissza telepítés közel sem volt errefelé szokatlan, ezért nem egyszerű a dolga:

A célom az, hogy minden egyes fajtát külön szedjek le, jó lenne ezeket aztán dűlőként is tovább szelektálni, ez azonban igen hosszú folyamat. Két éve dolgozom, ez nem túl hosszú idő, keresem a hangom, azt, hogy megtaláljam, ezek a dűlök mire képesek ezekkel a fajtákkal. Próbálok a lehető leginkább környezettudatosan művelni, réz, kén, narancsolaj, ezeket szoktam alkalmazni. Nagy időt, energiát fektetek a megfelelő zöldmunkára. A grúz hatások nem múltak el nyomtalanul. Idehaza is sokan elkezdtek amforákat, agyagedényeket használni a borkészítéshez. Én mindenképpen szeretném a Grúziában látottakat a gyakorlatban is kipróbálni, alkalmazni. Ennek az ideje, azonban még nem jött el, nem egyszerű ugyanis a szükséges eszközök beszerzése onnan, én pedig azokkal akarok dolgozni. Így hát jelenleg Kalina hordót használok, amelyet Tállyáról szereztem be. Nekem a hordós tétel jobban ízlik, mint a tartályos, így igyekszem minden évben egy-egy újabb hordót vásárolni.

Jelenleg Dórának a 2020 száraz Furmintja, és a 2019 félédes Furmint & Hárslevelű házasítása érhető el.

A száraz Furmint borom 1/3 részét új fahordóban erjesztettem, míg a fennmaradó részét acéltartályban, spontán. Május végén házasítottam össze a két tételt. Körtés, zöldalmás jegyekkel kitűnő választás húsokhoz, salátákhoz. A házasítást tartályban spontán erjesztett furminttal és hárslevelűvel végeztem, elég későn, október vége felé szedtük le az ehhez a borhoz megfelelő fürtöket. A palackszám tükrözi a birtokméretet: 1000-1500. Vannak területeink, amelyek nincsenek még betelepítve, ezeket még rendbe kell rakni. Most úgy látom, számomra 5-6 hektár az ideális birtokméret, ezzel tudok majd boldogulni.

„Tanulj a borokról…”

Dóra nevével a borain túl a blogja illetve podcastjai kapcsán is találkozhatunk:

Nagyon sokszor tapasztaltam azt, hogy az emberek a legalapvetőbb borászati fogalmakkal sincsenek tisztában, és ezzel a ’nemtudással’ minősítenek, ítélkeznek egy borász több éves munkája felett. Mivel a korábbi években számos tapasztalatot szereztem az online területen, ezért úgy döntöttem, hogy ’Tanulj a borokról’ címmel elindítom ezt a sorozatot. Ha úgy tetszik, így én tulajdonképpen egyfajta ’zsebsommelier” vagyok, aki segít akár abban, hogy milyen bort vigyenek a hallgatóim vendégségbe, vagy házibuliba, illetve, hogy milyen ételhez milyen bort válasszanak. Szóval, közérthetővé és használhatóvá igyekszem tenni a borhoz kapcsolódó ismereteket. Ezenkívül, azt gondolom, hogy nem kell ezt magyarázni, a Tokaj-Hegyaljai borvidékkel is foglalkozom, termőterületekkel, adottságokkal, borászatokkal. Ha időm engedi, akkor szívesen keresek fel más borvidékek borászatait is, és ha ott vagyok, szívesen beszélek róluk és boraikról is.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szőlőlisztharmat előrejelzésének fejlesztése a Szekszárdi borvidéken

2024. november 12. 12:10

A szőlőlisztharmat előrejelzése napjainkra sokat fejlődött, s mára a legjobban prognosztizálható szőlőbetegségként számolunk vele.

Borászkodás egy fiatal magyar vulkánon

2024. november 9. 16:10

A turisták közül, akik ellátogatnak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyébe, igen kevesen folytatják útjukat a szatmári látványosságokon túl ide, a Beregbe.

A fiatalok egyértelműen a „szörpi” rozé felé fordultak, de ez nem kihívás Villánynak

2024. augusztus 21. 16:10

A borvidék borai, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírása szerint super premium, premium, classicus és táj/asztalibor kategóriában elérhetőek.

Nyári teendők a szőlőben

2024. július 10. 07:40

A gyors növekedés időszakában a szőlő érzékenyebb a különböző betegségekre, mint például a lisztharmatra és a peronoszpórára.

Vesszőérés és jelentősége a szőlő-szaporítóanyag termesztésben

2018. október 2. 10:56

A szőlőtőkén fejlődő hajtások jó beérése vesszővé, minden évben kétszeresen fontos, hiszen a vesszők a téli rügyeket hordozzák és táplálják, továbbá maguk a vesszők a tőke ivartalan szaporító képletei.

Így védjük szőlőnket lisztharmat és peronoszpóra ellen - a Bayer növényvédelmi technológiája borszőlőben

2021. június 1. 04:56

A peronoszpóra és lisztharmat a két legfontosabb szőlő kórokozó, melyek minden ültetvényben előfordulnak, ellenük rendszeresen kell védekezni! A klímaváltozásnak köszönhetően az elmúlt évtizedben mindkét gombás betegség gyakran járványos méreteket öltött Magyarországon – akár egy tenyészidőszakon belül is többször –, ami megnehezítette a hatékony védekezést. Mindkét kórokozó már virágzás előtt megjelenthet, készen állva a virágok megfertőzésére, így támadásuk már a tenyészidőszak elején nagy termésveszteségekhez vezethet. A bogyók később is megfertőződhetnek, egészen a zsendülés kezdetéig.

Talajmunkák gépesítési lehetőségei

2020. április 17. 08:15

Az utóbbi években egyre nagyobb szerepe van a talajerő gazdálkodásnak. A csökkenő csapadékmennyiség és a talaj tápanyagvesztesége igazi kihívás elé állítja a termelőket. Télen a szőlészeti munkák egyik legfontosabb lépése a talaj megfelelő előkészítése a következő szezonra.

Nem lesz tokaji bora a Varga Pincészetnek

2018. október 25. 08:51

Mintegy 14,7 millió palack bort értékesít Magyarországon a Varga Pincészet Kft. az idén, ami gyakorlatilag megegyezik a tavalyival. Jövőre a palackozó kapacitását 40 százalékkal, óránként 10 ezerről 14 ezer palackra emeli - közölte a pincészet egyik tulajdonosa.