Szőlő-Bor
Szőlő-Bor

Szőlészek, borászok figyelem! Az ágazatot érintő jogszabályi aktualitásokról

Szőlészek, borászok figyelem! Az ágazatot érintő jogszabályi aktualitásokról

Agrofórum Online

A rendezvényen számos aspektusból vizsgálhattuk meg az ágazat életét. A hazánkat illető mennyiségi borteremelés tekintetében drasztikus változásról nem számoltak be a szakértők, és ugyanez az export esetében is elmondható. Érdekesség azonban a belföldi fogyasztási szokások komoly változása.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megbízásából Dr. Szolnoki Gergely, kutatásában a belföldi borpiaci változásokról ír a 2022-23-as periódusra vonatkozóan. Munkájában megállapította, hogy 12%-kal nőtt azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak bort és (bár nézőpont kérdése) nem túl vidám adat, miszerint 6 év leforgása alatt a borfogyasztók száma 1 millió fővel csökkent. Megfigyelhető továbbá, hogy a magasabb jövedelmű társadalmi csoport esetében nőtt a fogyaszás, és itt érzékelhető a magasabb minőségi, ezáltal árkategóriába tartozó borok vásárlása iránti igény és kapacitás.  Sajnálatos módon belátható, hogy a borfogyasztás hagyománya kikopóban van, és ez különösen a fiatalabb korosztályt érinti.

A bor származása szempontjából kiemelhető, hogy az importborok aránya az elmúlt 5-6 évben, 6%-ról 9%-ra nőtt a hazai kereskedelemben. A vörösbor fogyasztása 9%-kal csökkent, miközben a fehérboré 2%-kal nőtt, így összesíthető, hogy a vörösborok arányára nézve hátrányos átrendeződés következett be. Kifejezetten a pandémia idején kezdte szirmait bontani az internetes értékesítés, amely azóta is virágkorát éli: jelentős forgalmat hoz, a személyes, italdiszkontos értékesítések rovására.

Mi alapján dönt a fogyasztó?

Hogy mennyire fontos az íz, a szín, az ár, a borvidék, a fajta, az évjárat, a borvidék, a címke, a reklám, vagy a borversenyeken elért eredmény? A kutatások rámutattak, hogy a címke, a marketingerő, valamint a borász személye és a borversenyen elért eredmények a meghatározók a fogyasztói döntéshozásban.

Frittmann János a HNT soltvadkerti hegyközség elnöke szerint a Kunsági borvidék országos szinten kiemelkedő termelés tekintetében. Magyarországon országosan 76 mázsa a termésátlag. Ennek tükrében elmondható, hogy hazánk egyes borvidékein igen kedvezőtlen helyzetben vannak a szőlészek. Az Európai Unióban nem volt nagy termés: átlagon aluli mennyiséggel zártak a tradicionálisan szőlőtermelő országok. Fritmann János hangsúlyozta a termelésben, borászatban való összefogás jelentőségét.

A borászati vállalkozások átruházása a fiatalabb generációra – napjaink óriási feladata. A generációváltás egy stratégiai pont kell, hogy legyen ebben a szegmensben is, de ennek alap feltétele, mint ahogy gyakran a sikerhez vezető utak esetében, hogy nem a kisebb ellenállás felé visz a jó út.

A soltvadkerti Újbor ünnep alkalmából a szőlészeket és borászokat érintő szabályozásokról hallhattunk
Fritmann János hangsúlyozta a termelésben, borászatban való összefogás jelentőségét
(Fotó: Vermes Tibor)

Kötélen táncoltat a klímaváltozás

A környezeti jelenségeket figyelembe véve elmondható, hogy 10 év alatt, felgyorsult ütemben állnak be olyan változások, amelyek régebben 100 év alatt valósultak meg – emelte ki Fritmann. Ebből levonható a következtetés, miszerint technológiai, versenyképes piaci ismeretek, digitalizáció nélkül nem lehetséges a gazdaságos termelés.

Borjogi szabályozás, támogatások

Milyen szabályozások várhatóak a szőlő-bor ágazatban?

Dr. Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár évértékelő beszédében nagy részletességgel taglalta a borjogi szabályozás, támogatások aktualitásait.

Mint azt az államtitkár elmondta, Magyarország európai szinten a közepes bortermelő országok közé tartozik. A bortermelés nagysága a sokéves átlagot figyelembe véve 2,7-3,5 millió hektoliter között alakul. A 2023. szüreti évben átlagosan 70%-os lékinyerési arányban kicsivel több mint 2,8 millió hl borászati terméket állíthatnak majd elő a magyar termelők.

Az Európai Unióban az elmúlt évek gazdasági nehézségei miatt komoly értékesítési nehézségek sújtják a bortermelőket, elsősorban a rozé- és a vörösborok esetében. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának kezdeményezésére idén 1,6 milliárd forintos keretösszeggel, legfeljebb 90.000 hektoliter rozé- és vörösbor lepárlását tervezték. Az előzetes számok alapján megközelítőleg 40 ezer hektoliter bor került lepárlásra 2023. október közepéig. A támogatás – a lepárolt bor alkoholtartalmának függvényében – 150-180 Ft között alakult.

Az idei esztendőben a 60.000 ha-nyi szüretelt területről mintegy 4,1 millió q szőlő, ebből 1,9 millió q a Kunsági borvidékről származott. Ez mindösszesen 6%-kal magasabb terméshozam, mint a tavalyi esztendőben.

Az itthon előállíttott bormennyiség jó részét nem határainkon belül fogyasztjuk el. Fémjelzi ezt, hogy 2022-ben több mint 1364 ezer hl terméket hagyta el az országot. A KSH adatai szerint 2022 januárjátóltól augusztusig tartó időszakban a borászati termékek exportja 785 ezer hektolitert tett ki, melynek értéke meghaladta a 71 ezer eurót. Év végére 1378 ezer hektoliter lett az export mennyisége, 136 ezer euró értékben.

Említést érdemel, hogy az Egyesült Királyság irányába mind mennyiségben, mind pedig értékben jelentős exportcsökkenést tapasztalhattunk a 2022-es év folyamán. 2022-ben a kivitel az Egyesült Királyság irányába 44 ezer hektoliter volt mindösszesen, míg 2021-ben 78 ezer hektolitert exportáltunk.

A célországokat illetően átrendeződés észlelhető a tavalyihoz képest. Legjelentősebb célpiacaink (mennyiségi hl) sorrendben 2022-ben: Szlovákia  (435 e hl); Németország (201 e hl); Csehország (183 e hl); Franciaország (73 e hl); Spanyolország (46 e hl); Egyesült Királyság (44 e hl).  

Az Újbor ünnep alkalmából Dr. Feldman Zsolt tartott előadást a szőlészeket borászokat érintő borjogi változásokról előadást
Feldman Zsolt: Törekedni kell a magasabb értékű és minőségű termék előállításra, hiszen az kedvezően hat vissza a szőlőárra is (Fotó: Vermes Tibor)

Csehország és Szlovákia jelentős tételben vásárol fel szőlőt is Magyarországról. Németország a magyar agrárágazat egyik legfontosabb exportpiacának számít: az ide irányuló borexport az elmúlt 5 éves trend alapján továbbra is stabil piacot jelöl.

Törekedni kell a magasabb értékű és minőségű termék előállításra, hiszen az kedvezően hat vissza a szőlőárra is.

Az elmúlt 10 év során összességében jelentősen csökkent a borfogyasztás az EU-ban.

A 2022/2023. borpiaci év adatai alapján az export volumene újra csökkent, viszont értéke továbbra is nőtt (közel 18 milliárd euró). Ezzel a bor a harmadik legfontosabb mezőgazdasági ágazatnak számít az EU-ban. A két legnagyobb partner az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok (mind a mennyiség, mind pedig az ár tekintetében). Az export mennyiségében – bár csökkent 2022-höz képest – értékében növekedett az előző borpiaci évhez képest. A habzóbor esetében az export helyzete éppen fordított. Az Unión belüli bortermelés Olaszország részéről 50 millió hl, Franciaország részéről 45,6 milló hl, Spanyolország esetében ez a mennyiség 35,8 millió hl. Az Európai Unió bortermelése a világ össztermelésének mintegy 58%-át adja, de az EU-ban az idei évben is az 5 éves átlag alatt maradt termésmennyiség (2022: 161 millió hl, 2023: 165 millió hl,  5 éves átlag: 169 millió hl).

Borjogi újdonságok, a jelölés kérdésköre

Az új EU-s borjelölési szabályokat nem szükséges alkalmazni a 2023.12.08. előtt elkészített borászati terméktételekre. A magyar hatóságok értelmezése szerint: „jelölési szempontból előállítottnak tekintendő az a borászati termék, amely alkoholos erjedése befejeződött és rendelkezik származási bizonyítvánnyal, vagy származási bizonyítványának kiadását már kérelmezték a hegybírótól.”

A címkeillusztrációban jelzett információk az alábbiakat tükrözik (jobb): a terméken a borász a Kunság oltalom alatt álló eredetmegjelölést szerette volna feltüntetni, és a termék meg is felelt a Kunság földrajzi jelzés termékleírásának. A terméket egy ütemben töltötték le, így a FHA is lehet tételazonosító. A terméket egy olyan borászat hozza forgalomba, amelyik évente több, mint 5000 palackot értékesít. Az energiatartalmat a bor analitikája alapján számolták ki. Fontos pont: a QR-kód csak egy lehetséges megoldás, nem kötelezően alkalmazandó. Az elektronikus címkéhez vezető útnak közvetlenül az adott borászati termékhez kapcsolódó (és csak ahhoz kapcsolódó) elektronikus jelölési felülethez kell vezetnie. Ez nem tartalmazhat semmi más információt (pl. pincészet bemutatása, promóció stb.) (Forrás: AM)

DRS szabályok

Az új jelölési előírások közül a DRS-hez kapcsolódó előírások kizárólag azokat a borászatokat érintik, akik évente legalább 5000 palackot értékesítenek. Fontos információ továbbá, hogy azokra a borászati termékekre kell alkalmazni az új címkézési szabályokat, amelyekre az első borszármazási bizonyítványt 2023. december 7-ét követően állítják ki!

Néhány hasznos kérdés és válasz

Mely termékekre kell alkalmazni az új EU-s jelölési szabályokat?

A december 8. vagy az után elkészült borászati termékeken kell jelölni az összetevőket és a tápértéket.

Mi számít december 8. előtt elkészültnek?

Az a termék, ami december 8. előtt már teljesíti a termékkategóriájànak az EU-s szabályait

2023-as seprős újbor elkészültnek számít?

Igen, ha december 8-án már legalább 9% vol volt a tényleges alkoholtartalma.

Akkor is, ha csak két év múlva házasítom majd?

Igen, akkor is.

És a pezsgő?

Ha megfelel a pezsgő definíciónak, vagyis, ha megvan a 3 bar túlnyomás.

Akkor valójában nem is az évjárat számít, jól értem?

Így van, valójában nem is az évjárat számít. De pont úgy jönnek össze a dátumok, hogy a 2023-as borok még kivételt élveznek.

A kisüzemi borpárlatokról

A jövedéki törvény életbe lépett módosítása lehetővé teszi a bortermelők számára a kistermelői borpárlat készítését és forgalmazását. A kedvezményes párlatra vonatkozó fogalom-meghatározás alapján a kisüzemi bortermelő, vagy az egyszerűsített adóraktári engedéllyel rendelkező borpárlatát kizárólag saját termelésű szőlőből készült borból készíttetheti el. A borpárlat az új szabályozás alapján továbbra is csak adóraktárban készíthető, így a bortermelő maga nem párolhatja le saját borát, azt csak az erre engedéllyel rendelkező lepárló végezheti el. A lepárlónál történhet meg a kész párlat érlelése, palackozása, zárjeggyel történő ellátása is. A bortermelő a kész párlatot palackozva, a jövedéki adó megfizetését követően szállíthatja el borászati üzemébe, pincéjébe.

Egy bortermelő egy borpiaci évben hektáronként legfeljebb 0,7 hektoliter tiszta szesz, de összesen legfeljebb 1,5 hektoliter tiszta szesz mennyiségű kedvezményes párlatot vehet át és tárolhat a pincéjében. Az új szabályozás szerint a termelőnek nem szükséges a kiskereskedelmi egység működéséhez szükséges feltételeket teljesítenie a kisüzemi borpárlat értékesítéséhez, ehhez elegendő a jelenlegi kisüzemi borászati termékek során is alkalmazott feltételek betartása. A borpárlat kóstoltatása is a saját borászati termékeihez hasonlóan valósulhat meg.

Könnyítés a hivatalos zár alkalmazásában

A jövedéki törvény korábban hivatalos zár használatát írta elő a borászati termékek szállításakor abban az esetben, ha a bortétel kiszerelése meghaladta a 2 litert. A jövedéki törvény módosításával ez a mennyiség 2 literről 60 literre módosul, jelentősen megkönnyítve az ilyen termékek szállítását és értékesítését végző borászatok adminisztratív terheit.

Soltvadkert, a Kunsági borvidék szívében (Fotó: Vermes Tibor)

Alkoholmentesített, részlegesen alkoholmentesített borok készítése

Az új uniós jogszabályok lehetőséget biztosítanak arra, hogy a borászati termék alkoholtartalmát részben, vagy teljesen kivonják. A módosítás keretében a jövedékiség tekintetében is meghatározzuk az alkoholmentesítés fogalmát, annak elvégzésének kereteit, ezen termékek szállítására vonatkozó részletszabályokat.

Kistermelői pezsgő előállítása bérgyártásban

A jövedéki törvény módosításával a továbbiakban kistermelői pezsgő éves, 1000 hl-es mennyiségig bérgyártásban is előállítható lesz, ami nagyban segíti a fogyasztók körében egyre népszerűbb kistermelői pezsgő kínálatának bővülését.

A mustsűrítés ellenőrzése, a szőlővíz szabályozása

A sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény előállítása során a szőlőmustból vagy a sűrített szőlőmustból folyadékot vonnak ki, amelyet szőlővíznek neveznek. Ez a szőlővíz jogellenesen a borászati termék hígítására használható fel, megkárosítva ezzel a fogyasztókat. A borászati termékek hamisítása elleni megelőző intézkedés keretében előírásra került, hogy a borászati üzemengedélyes a borászati üzemben keletkező szőlőviz elkészülte előtt milyen bejelentéseket kell tennie, milyen feltételek mellett tárolhatja, illetve milyen módon semmisítheti meg.

A mulasztási bírság minimális összegének csökkentése egyes adminisztratív hibák esetén

A hegybíró által kiszabható és egy ügyféllel szemben alkalmazható bírságok együttes vagy végösszegének megállapításakor a hegybírónak minden esetben figyelembe kell vennie a Hegyközségekről szóló törvény elsődleges céljait, így a bírság összege semmiképpen nem lehet olyan összegű, amely az érintett termelő működését veszélyeztetné, vagy azt ellehetetlenítené, az ugyanis ellentétes lenne a szőlő-bor ágazati szabályozás elsődleges céljaival.

A fentieknek megfelelően a tervezet 5 000-től 500.000 Ft-ig terjedő intervallumban határozná meg a kiszabható mulasztási bírság összegét az alábbi esetekben:

  • a gazdasági aktára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
  • az adatszolgáltatás, a nyilvántartási kötelezettség hiányos vagy valótlan adattartalommal való teljesítése,
  • a bejelentési vagy adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása,
  • a bejelentésköteles tevékenység bejelentés nélkül történő végzése, vagy
  • kísérőokmány nélküli vagy nem megfelelő adattartalmú kísérőokmánnyal való szállítása.

EPR szabályozás

Magyarország EU-s irányelv végrehajtása keretében bevezette a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert, amelyben a gyártóknak díjat kell fizetniük a termékeik hulladékkezelésével kapcsolatos költségek megtérítésére. A borászok kérését figyelembe véve az eredetileg meghatározotthoz képest a Kormány csökkentette a borosüvegek után a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) keretében fizetendő díjtétel mértékét. Ennek értemében az EPR mértéke nem jelent nagyobb anyagi terhet az ágazat szereplői számára az eddigi termékdíjnál.

Fotó: Vermes Tibor
(Fotó: Vermes Tibor)

Reprezentációs adó megszüntetése

Az egész európai borpiacot érintő értékesítési nehézségek hazai piaci szereplők általi leküzdése, ennek érdekében a minőségi borok értékesítésének növelése érdekében a kormány döntése alapján 2023. november 16-tól az üzleti célú reprezentációra és üzleti ajándéknak megvásárolt oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek mentesülnek a reprezentációs adó megfizetése alól abban az esetben, ha a terméket közvetlenül az azt megtermelő borászattól vásárolják meg. Rókusfalvy Pál, nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos irányítása mellett a Magyar Bormarketing Ügynökség hamarosan indítja vásárlásösztönző kampányát, élve a rendelet biztosította könnyebbséggel.

 A www.boraszat.kormany.hu/eloadasok oldalon a fentiekkel kapcsolatos részletes információk hozzáférhetők.

Támogatási aktualitások

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatása Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta az ágazat legfontosabb uniós forrása. Az ágazati uniós támogatások körülbelül 70%-a ezen jogcímen keresztül jut el az ágazatba. A jogcím fontosságát az ágazatban jól mutatja, hogy a hazai szőlőtelepítések illetve szőlőültetvény-korszerűsítések 90-95%-a ezen támogatás segítségével valósul meg. A 2024-2027 között 71,1 millió eurós keretösszeget különítettek el erre a célra.

A szőlőültetvények szerkezetátalakítási és átállítási támogatás jogcímének fontosságát szem előtt tartva a támogatás felhasználását – az előző évek tapasztalatai alapján, valamint az érintett szakmai szervezetekkel egyeztetve – célzottabbá tették. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a támogatás szolgálja az ágazat biológiai alapjainak megújítását, másrészt igazodjon a valós költségekhez, így az elérhető támogatási összeg kellően ösztönözze a szőlőtermesztőket.

A támogatás mértéke a rendelet alapján elismerhető költségek 75%-a a világörökségi területen (pl. Tokaji borvidék), 60%-a valamely szerkezetátalakítási tervnek való megfelelés esetén, míg minden más esetben az elismerhető költségek 50%-a.  A támogatás mértéke emelkedett a korábban hatályos támogatáshoz képest, hiszen a szőlőtermelők bevételkieséséért járó kompenzációs összege megduplázódott. Ezzel összességében minden támogatási kérelmet benyújtó esetében a korábbiaknál magasabb támogatás érhető el.

Az idei év kivételével a támogatási kérelem minden év november 2-a és 30-a között nyújtható be. Az idei pénzügyi évben december 11 – január 8. között lehet majd támogatási kérelmet benyújtani, a MÁK a kérelmeket pedig 2024. március 31-ig bírálja el.

A szőlőültetvényük megújítását vagy újratelepítését tervező szőlőtermelők esetében az új rendelet kedvezőbb feltételeket teremt azzal, hogy a minimális támogatható területnagyság a felére csökken az I. kataszteri osztályba tartozó, nagyobb lejtésű területek (hegyvidéki szőlőterületek) esetében.

A támogatás hasznos és az ágazat szempontjából eredményesebb felhasználását szolgálja, hogy új elsőbbségi kritériumok jelennek meg, amelyek elsősorban a támogatás igénylőjének versenyképességét hivatottak mérni. Figyelemmel a borpiaci helyzetre, a korábbinál kevésbé csökkenti a támogatással eltelepített szőlőültetvények termésével kapcsolatos piaci kockázatokat, ha a támogatást saját szőlőterülettel rendelkező borászat kapja.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsától érkezett javaslatok alapján rugalmasabbá tették a támogatással érintett ültetvények esetében a fenntartási kötelezettségek teljesítését, valamint a megvalósítással kapcsolatos egyes kérdéseket (pl. az új oltványok/dugványok rögzítése).

Összességében elmondható, hogy az új rendelettel a támogatási kérelmet benyújtók a korábbiakhoz képest kedvezőbb feltételekkel, magasabb támogatási összeggel valósíthatnak meg új telepítéseket. Az új rendelet által meghatározott feltételek alapján a támogatás felhasználása célzottabbá válik, jobban szolgálva ezzel az ágazat versenyképességét, exportlehetőségeit.

Beruházási támogatás (EMGA)

Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból a borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez 2024-től igényelhető támogatásról szóló AM rendelet várhatóan 2024 elején lép hatályba. Az intézkedés célja, hogy támogatást nyújtson azon borászati termelők számára, akik üzemeiket korszerűsítenék borászati feldolgozásra, illetve tárolásra alkalmas berendezésekkel. A beavatkozás keretében évente mintegy 7 millió euró támogatást biztosít a KAP Stratégiai Terv a borászati gépek és technológiai berendezések beszerzésére. A támogatás 2024 és 2027 között vehető igénybe a támogatási keret erejéig. A beavatkozás keretében megvalósíthatók a megújuló energiát hasznosító technológiákba történő beruházások is.

Szerződések és Termelői Integrációs Szervezet (TISZ)

Magyarország szőlőtermelőinek többsége viszonylag kis volumenben dolgozik és egymástól elkülönülten végzi tevékenységét. A gazdaságok termékeiket legtöbbször jóval jelentősebb piaci súllyal rendelkező vállalkozások számára egyedileg értékesítik. Ez a méretbeli különbség gyakran egyoldalú kiszolgáltatottságot jelent a gazdák számára a termékeik értékesítése érdekében folytatott tárgyalások során.

Az eladási lehetőségek erősítésének új eszközeként, az agrárminiszter elismeri azokat a termelői integrációs szervezeteket (TISZ), amelyek akkora tagsággal és termelési volumennel rendelkeznek, hogy eredményesen léphetnek fel a piaci alkufolyamatokban. A TISZ anélkül tárgyalhat a kereskedőkkel vagy feldolgozókkal a termékek közös értékesítéséről vagy egységes árról, hogy az egyes termelők áruja a TISZ tulajdonába kerülne. Az államilag elismert TISZ ráadásul felmentést kap egyes uniós szinten szabályozott versenyjogi előírások alól. A TISZ ezen felül segítséget nyújthat tagjainak a megtermelt áruk közös szállításában, tárolásában, raktározásában, de akár az ehhez kapcsolódó marketingben, minőségbiztosításban és informatikában is.

A 24/2020. (VI. 22.) AM rendelet (TISZ rendelet) legutóbbi módosítása az elmúlt időszak tapasztalatait felhasználva jelentősen megkönnyíti a szőlőtermelők TISZ-einek megalakulását. Ezt egyrészről a minimálisan elérendő méret csökkentésével érjük el, másrészről szőlőtermelők számára ezután nem szükséges új szervezetet létrehozni: a már létező és működő hegyközségek szőlészeti szekciója is kérelmezheti a TISZ-ként történő elismerést.

A módosítás után a borász TISZ-ek számára is könnyebb a megalakulás. A minimális méretét a módosítás immár földrajzi árujelzői alapon határozza meg. Ezen kívül – hasonlóan a szőlészekhez – a borász TISZ is létre jöhet a hegyközség borász szekciójából. Ezáltal helyi szinten meghatározó kereskedelmi erővel rendelkező szervezetek jöhetnek létre, amelyek tevékenysége hozzájárul egy-egy borrégió, borvidék fejlődéséhez. Ehhez a borász TISZ-nek az adott borvidék vagy borrégió termelőivel összhangban kell működnie.

Versenyjogi kivétel (összehangolt magatartás, ártárgyalás)

Az államilag elismert TISZ felmentést kap egyes uniós szinten szabályozott versenyjogi előírások alól – például nem minősülnek kartellezésnek az ártárgyalásai.

Kiterjesztés (regionális szinten, előállítás 2/3-a, termelők 50%-a)

A TISZ-en belül alkalmazott közös megállapodások, döntések vagy összehangolt magatartások kötelezővé tehetők az érintett régióban  tevékenykedő egyéb termelőkre is, akik nem tagjai a TISZ-nek. A szabályokat a TISZ kérésére, és a szükséges feltételek teljesülése esetén az agráminiszter terjesztheti ki.

Pénzügyi hozzájárulás

Ha a kiterjesztett intézkedés az ágazatban dolgozó szereplők gazdasági érdekeit általánosan szolgálja, akkor a TISZ-en kívüli szereplők is kötelezhetők arra, hogy a megvalósítás költségeit részben vagy egészben befizessék a szervezet számára. Így mindenki, aki élvezi a kiterjesztett intézkedés előnyeit, viseli annak költségeit is

Szőlőfelvásárlás szabályozása

A HNT piacszervezési intézkedésének célja a szőlészeti termelő és a borászati felvásárló közötti szabályozott, kölcsönösen előnyös együttműködés elősegítése.

 A 2021. évi szürettől a 10 tonna vagy ennél több borszőlőt értékesítő termelő illetve az ezen mennyiséget felvásárló borászati felvásárló csak szerződéskötéssel, ajánlattételi felhívás útján, vagy a borvidéki döntésekkel jóváhagyott szőlőár-előrejelzés alapján megadott áron vásárolhat borszőlőt.

(https://www.hnt.hu/borvideki-dontesekkel-jovahagyott-szoloar-elorejelzes-2021/)

A HNT már több éve szakmaközi döntéssel segíti elő a szőlőfelvásárlást, amellyel így a kereslet-kínálat minden piaci szereplő számára átláthatóbbá vált.

A soltvadkeri Újbor ünnep alkalmával Dr. Feldman Zsolt a szőlő és bor ágazat helyzetével kapcsolatos jogszabályi változásokról tájékoztatott
(Fotó: Vermes Tibor)

Közös Agrárpolitika Stratégiai Terv lehetőségei

Az agro-ökológiai programban 62.075 termelő nyújtotta be igényét 4.072.055 hektáron, ebből szántó 3,49 millió hektár, 247,6 ezer hektár nem Natura2000-es gyep, 240,4 ezer hektár Natura2000 gyep és 94,1 ezer hektár ültetvény került számszerűsítésre.

Ültetvények esetében a legnépszerűbb gyakorlatok az ültetvények talajtakarása évelő kultúrák fenntartásával vagy gyepesítéssel, a mikrobiológiai készítmények alkalmazása ültetvényekben és a méhekre veszélyes szerek használati tilalmának vállalása volt 2023-ban.

AÖP eredeti szabályai szerint, ha egy termelő nem teljesíti a vállalásait, akkor a teljes támogatástól elesik. Sikerült elérni azonban, hogy az AÖP-t lehessen részlegesen teljesíteni, azaz sávos szankciórendszert vezettek be: 

  • A mezőgazdasági termelő minden földhasználati kategóriában teljesíti az összes választott gyakorlatot – 100%-os kifizetés.
  • A mezőgazdasági termelő csak egy földhasználati kategóriában nem teljesíti a választott gyakorlatokat, de a gazdaság teljes területének legalább 70%-án teljesíti – 50%-os kifizetés.
  • A mezőgazdasági termelő csak egy földhasználati kategóriában nem teljesíti a gyakorlatokat, de a gazdaság teljes területének legalább 50%-án teljesíti – 30%-os kifizetés.
  • A gazdálkodó nem teljesíti a választott gyakorlatokat egynél több földhasználati kategóriában vagy a gazdaság teljes területének több mint 50%-án – NINCS kifizetés.

A fenti sávos szankciórendszer bevezetésére már az idei, 2023. évi támogatások esetében is lehetőség nyílt.

EMGA támogatás meghirdetési menetrend 2024-ben

A szőlészet-borászat ágazati program keretében az elkövetkezendő időszakban az alábbi konstrukciók folytatását, bevezetését tervezik:

  • Szerkezetátalakítás (2023. december)
  • Borászati beruházások (2024 tavasza)
  • Melléktermék-lepárlás (2024 tavasza)
  • Külpiaci promóció (2024 nyara)
  • Belpiaci promóció (2024 nyara)
  • Innováció (2024 nyara)

KAP Stratégiai Terv  – új bor ágazati beavatkozás

InnovWine – innováció a borágazatban

Olyan új, vagy Magyarországon még nem alkalmazott technológiák, eljárások bevezetésének támogatása válik lehetővé, amelynek révén az ágazat szereplői új piacokat, fogyasztókat érnek el (pl. alkoholcsökkentett és az alkoholmentesített borászati termékek előállítása), tudják hatékonyságukat növelni vagy képesek megfelelni az egyre növekvő környezeti igényeknek.

A beavatkozás teljes összhangban van a Nemzeti Bormarketing Stratégiával, így annak megvalósulását is segíti.

A vidékfejlesztési pályázati menetrend alapvetően az alábbi szempontok figyelembe vételével készült:

  • a pályázati szakmai tartalmak kialakításához, az ehhez szükséges szakmai előkészítő egyeztetések lefolytatásához szükséges idő;
  • a minél gyorsabb elbírálás és ügyintézés érdekében a meglévő intézményi kapacitások ütemezett biztosíthatósága;
  • a Vidékfejlesztési Programban már korábban meghirdetett és fenntartani kívánt támogatási konstrukciók megszakítás nélküli folytatásának biztosítása (példaként említhetőek egyes erdészeti támogatások, az agrár-környezetgazdálkodási program vagy a 2022-ben elindított állatjóléti programok).
  • a Vidékfejlesztési Program keretei között 2021-2022-ben meghirdetett beruházási felhívások nyertes pályázatainak megvalósítási helyzetére. 

A menetrend egyes egyedi részelemeiben a külső körülmények okán kis mértékben módosulhat, de egyértelműen zsinórmértékként szolgál az Agrárminisztérium következő egy éves támogatáspolitikai munkájában.

  • A meghirdetés tervezett időpontja azt jelenti, hogy ekkor tervezik nyilvánosságra hozni az elkészült pályázati felhívás vagy támogatási jogszabály tervezetét, majd annak társadalmasítása lezárása után kezdődhet meg a támogatási kérelmek beadása (ez pályázati felhívások esetén 30 napot jelent).
  • Valamennyi támogatási konstrukció esetében széleskörű szakmai egyeztetést folytatnak, mely során kikérik valamennyi érintett szakmai szervezet és intézmény javaslatait, véleményét, valamint be fogják vonni őket az elmúlt évek gyakorlata alapján a pályázati felhívások és támogatási konstrukciók előkészítésébe. Az érdek azt diktálja, hogy az Európai Unió szabályozási keretében és a Stratégiai Terv elfogadása során szabott feltételei között a lehető leginkább a magyar szakmai prioritások érvényesüljenek.
  • Építenek a 2021-2022. évek pályázati csomagjainak megvalósítása során szerzett tapasztalatokra és visszajelzésekre.
  • A meghirdetésre kerülő pályázatok lehetőséget biztosítanak majd a kis-, közepes- és nagygazdaságok számára egyaránt, hogy az elmúlt két év gazdasági-piaci változásaira reagálva, a termelésüket hatékonyabbá tegyék vagy akár a több lábon állás irányába nyithassanak.
Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Nem minden bor vegán? Nem bizony!

2024. március 26. 09:10

Az emberekből gyakran meglepődést vált ki, amikor egy borra azt mondjuk, hogy vegán, hiszen alapvetően szőlőből készül.

Peronoszpóra- és lisztharmat-toleráns hibrid szőlőfajtát nemesítettek idehaza

2024. március 18. 12:10

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Georgikon Campusa és a MATE Tangazdaság Nonprofit Kft. ismét teltház előtt tartotta Szőlészeti és Borászati Szakmai Napját.

Gyors felszívódással az aktív belső védelemért

2024. március 15. 05:40

A peronoszpóra károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár alakulhat ki, ezért a hazánkban köztermesztésben levő szőlőfajták többségét tekintve, peronoszpóra elleni rendszeres védekezés nélkül, minőségi szőlőtermesztés nem folytatható.

Elindult a Kwizda digitális Szőlő Permetezési Tervező!

2024. március 6. 09:10

A Kwizda Agro Hungary egy új eszköz segítségével szeretné támogatni a szőlőtermelők döntését a növényvédelmi technológia megtervezésében, szakmai iránymutatásuk segítségével.

ID DAVID életérzés a szőlőkbe, gyümölcsösökbe kizárólag a Vektor kínálatából! - Egy termékcsalád, melyért hálásak lesznek növényei!

2019. augusztus 12. 10:42

Az Industrias David egy spanyol vállalkozás, akik évtizedek óta gépeket gyártanak szőlőkbe és gyümölcsösökbe. Felmerül a kérdés, hogy ebben mi a különleges, hisz ezt sok más gyártó vállalat is megteszi?

Már kapható a hazai csemegeszőlő

2018. augusztus 17. 09:04

A csemegeszőlő-fogyasztás alapvetően augusztus végére és az őszre jellemző, de idén várhatóan előbbre tolódik a szezon.

Az ültetvényes gépesítési piac speciális megoldásai

2021. szeptember 8. 11:11

A gyümölcsösöknek idén sem kedvezett eddig az időjárás. Ez leginkább a barack és más hasonlóan korai virágzású fajokat érintheti, de vannak más problémák is, amik megoldásra szorulnak az ültetvényes ágazatokban.

AM: a borászati ágazat munkáját segítő új intézkedéscsomag született

2022. szeptember 1. 14:26

Az elmúlt években visszatalálunk a régiek örökségéhez, a pezsgőkészítés hagyományaihoz, ebben a folyamatban pedig nagy szerepe van a mindig új utakat és technológiákat kereső magyar borászoknak - jelentette ki Nagy István agrárminiszter a IV. Pezsgőkonferencián, Etyeken, csütörtökön.