A vezető mezőgazdasági és élelmiszeripari cégek 2030-ra akár az értékük egynegyedét is elveszíthetik, ha nem alkalmazkodnak az új kormányzati politikákhoz és az éghajlatváltozással összefüggő fogyasztói magatartáshoz – állítják az ENSZ-hez kapcsolódó elemzők egy új jelentésben.
A kutatás azt vizsgálta, hogy 40 nagy cég, köztük mezőgazdasági termelők és élelmiszer-kiskereskedők hogyan boldogulnak a kibocsátáscsökkentés kulcsfontosságú forgatókönyvei szerint, például ha a kormányok szén-dioxid-kibocsátási limiteket írnak elő, vagy ha a fogyasztók csökkentik húsfogyasztásukat.
A Reuters által közölt tanulmány szerint a vállalatok értéke átlagosan 7 százalékkal csökkenne 2030-ra, ami körülbelül 150 milliárd dollárnyi befektetői veszteségnek felel meg, ha nem alkalmaznak új gyakorlatokat. Ugyanakkor az olyan üzleti területek, mint a növényi alapú húshelyettesítők termelése és az erdőfelújítás, nagy új lehetőségeket kínálnak ugyanazoknak a cégeknek – áll a jelentésben. Az anyag nem nevez meg konkrét cégeket, így nem tekintik befektetési tanácsnak.
Ezt a Race to Zero, az ENSZ által támogatott kezdeményezés tette közzé az éghajlatváltozás kezelése kapcsán. A kutatók a Vivid Economics, a McKinsey & Co tanácsadó cég adatait használták fel. A jelentést a New York-i Climate Weeken mutatják be, amely rendezvénysorozat a világ vezetőinek összejöveteléhez kötődik a városban.
A támogatók szerint az eredmények azt mutatják, hogy mennyire fontosak a befektetők és a vállalatok korábbi felhívásai az olyan termékekhez kapcsolódó erdőirtás megszüntetésére, mint a szarvasmarha, a pálmaolaj és a szójabab. Tavaly több mint 100 globális vezető ígéretet tett arra, hogy az évtized végéig megállítja és visszafordítja az erdőirtást és a talajrombolást.
„A valóság érdekes és kiélezett helyzetet mutat: a természeti kockázat gyorsan a befektetési kockázat szerves tényezőjévé válik” – mondta Peter Harrison, a Schroders Plc vezérigazgatója a Race to Zero képviselője egy nyilatkozatban.
