17℃ 11℃
április 27. Zita, Mariann, Anasztáz
Zöldség-Gyümölcs

Drónok az ültetvény fölött? Avagy mi az a precíziós gyümölcstermesztés?

Agrofórum Online

A nagy kérdés az, hogy hogyan tudjuk a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket a gyümölcstermesztésben alkalmazni?

Egyre többet hallunk manapság a precíziós gazdálkodásról. Ezt a kifejezést azonban sokan helytelenül használják (esetenként még szakkönyvekben is!), hiszen ez nem azonos a „precíz” gazdálkodással. A precíziós, más néven helyspecifikus gazdálkodás, amely elsősorban a szántóföldi növénytermesztésben hódít egyre nagyobb teret, azt jelenti, hogy műholdas helymeghatározást és korszerű technikai, valamint informatikai eszközöket alkalmazunk a munka során.

Ha ezzel tartósan sikerül a hozamokat és a minőséget javítani, a környezet állapotának rombolása nélkül, akkor megtérül a beruházás és érdemes vele foglalkozni, ha nem, akkor csak egy drága játékszerünk van, amivel lehet dicsekedni. Az Agrofórum korábbi cikkeiből részletesen értesülhettünk a precíziós szántóföldi gazdálkodás kezdeti nehézségeiről, fejlődési tendenciáiról és mai helyzetéről. A nagy kérdés az, hogy hogyan tudjuk a precíziós gazdálkodás nyújtotta lehetőségeket a gyümölcstermesztésben alkalmazni?

Precíziós technika alkalmazása a gyümölcstermesztés egyes munkafolyamataiban

A gyümölcsültetvények sokban különböznek a szántóföldi kultúráktól, nem tudjuk az ott kidolgozott módszereket „egy az egyben” átvenni. Maguk az ültetvények is nagyon sokfélék, és különböző problémákat vetnek föl. Egy kifejlett fákból álló dióültetvényben például a fák koronája alatt haladó traktor nem tudja a GPS jeleket megbízhatóan fogni, míg egy ribiszke vagy szamóca ültetvényben ez nem probléma.

Telepítés előkészítésében

Ültetvényünk akkor hasonlít legjobban a szántóföldre, amikor még nincsenek ott a fák, illetve cserjék. A telepítés előkészítése során tehát jól alkalmazhatjuk a precíziós gazdálkodás eszközeit. A talaj-előkésztés és tápanyagfeltöltés tervezéséhez részletes adatokat gyűjthetünk a terület állapotáról a pilóta nélküli kis repülő szerkezetekkel, a drónokkal, valamint a talaj felszínén haladó, traktorral vontatott eszközökkel. A műholdas helymeghatározással összekötve a területünk pontosan feltérképezhető. Egy előzetes szántás után a talaj színét fotózással, vízállapotát, pH-értékét, legfontosabb paramétereit elektromágneses indukcióval, tápanyagtartalmát infravörös szenzorokkal tudjuk felvételezni. Néhány jellemző pontról kell csak talajmintát venni a laboratóriumi vizsgálathoz a tápanyagtartalom és a talajszerkezet pontosabb meghatározásához. Az adatok alapján pontos képet kapunk arról, hogy az ültetvény különböző részein milyen a talaj szerkezete, minősége, tápanyagtartalma, vízmegtartó képessége.

Gyümölcstermesztők 21 évvel ezelőtt Amerikában használták először a precíziós technikát az almaültetvények telepítése előtt a tápanyagfeltöltés tervezéséhez. Jim Fleming Washington Államban 1994-ben telepítendő ültetvényeinek területére helyenként eltérő mennyiségű és összetételű tápanyagot juttatott ki, amivel elérte, hogy a heterogén területen is egységes volt a fák növekedése és terméshozama. Ehhez persze kiváló minőségű faiskolai anyag is kellett. Ezt a technikát azóta egyre többfelé alkalmazzák. Az ezzel kapcsolatos kutatások is megkezdődtek 1994-ben, elsőként az Oregoni Állami Egyetemen, Dr. Tom Righetti vezetésével, segítve a fejlesztéseket.

Magyarországi körülmények között fokozott jelentősége lehet ennek a technológiának, hiszen rendkívül heterogén területeken is létesülnek ültetvények, van ahol egy 10 hektáros táblában négy talaj főcsoport is megtalálható. Ezeken a területeken kizárólag a talajfoltokhoz alkalmazkodó tápanyag-utánpótlással és öntözéssel lehet megfelelő és egységes minőségű gyümölcsöt előállítani. Ez nemcsak a telepítés előtti tápanyagfeltöltést jelenti, hanem az ültetvény teljes élettartama alatt figyelembe kell vennünk a talajfoltokból adódó eltérő tápanyag- és vízigényt. Tovább bonyolítja a helyzetet, ha általunk nem befolyásolható körülmények miatt nagy különbség van a fáink terméshozamában. Például egy lejtős ültetvényben az alsó részen lévő fák fagykárt szenvednek, a fölső részen pedig nem.

A telepítés során

A telepítés során is nagy segítségünkre lehet a precíziós technika. Nem kell hagyományos eszközökkel kitűzést végezni, hanem az oltványok a műholdas helymeghatározás segítségével kerülhetnek a végleges helyükre. A korszerű technika ma már 2 cm pontosságú helymeghatározást is lehetővé tesz. Nemcsak a fák, hanem a támrendszer és a jéghálók tartóoszlopainak helyét is pontosan és gyorsan meg tudjuk határozni GPS segítségével. Ezt már sok hazai ültetvény létesítésekor használták a szakemberek (1. kép).


1. kép: Ebben a hazai ültetvényben a jégeső elleni hálók tartóoszlopait műholdas helymeghatározással tűzték ki

Mint már utaltunk rá, az ültetvény működése során a precíziós technológia lehetőséget nyújt számunkra a tápanyag-gazdálkodás és az öntözés helyhez kötött alkalmazására a telepítés előtti adatok fölhasználásával, folyamatosan frissítve azokat a drónok és a földfelszíni szenzorok segítségével. Ez különösen ott előnyös, ahol a területünkön nem egységesek a talajadottságok. A legkorszerűbb precíziós szántóföldi gazdálkodásban ezt összekötik a gazdaságossági számításokkal is, és nem feltétlenül a maximális terméshozamra törekszenek, hanem arra, hogy a terület maximális nyereséget biztosítson. A gyümölcstermesztés egy kicsit másképp működik, de az mindenképpen közös a két területen, hogy nekünk sem a maximális termésmennyiségre, inkább a kiváló minőségre kell törekednünk. A precíziós technológia fontosságát hangsúlyozza, hogy a nagyobb ráfordítással előállított, jobb gyümölcsminőség mellett, lehetőségünk van a legjobb termőhelyi adottságú talajfoltokon a csökkentett tápanyag- és vízellátásra, ami nemcsak a költségek csökkentését, de a kisebb környezeti terhelést is lehetővé teszi.

Állományban

Az ültetvény állapotának folyamatos figyelésére és a problémák gyors felderítésére kiváló lehetőséget nyújtanak a drónok. A magasból jól látható, hogy hol vannak rossz kondícióban lévő, vagy rosszul termő részek az ültetvényben, hol jelentek meg eltérő lombszínű foltok, jelezve valamilyen tápanyaghiány vagy stresszhatás tüneteit. A kórokozók és kártevők megjelenésére utaló jelek is észrevehetők a magasból. A drónok természetesen nem helyettesíthetik a szakembert, aki rendszeresen nyitott szemmel jár az ültetvényben. Minden esetre a növényvédelem hatékonyabbá tételében is hasznunkra lehet a precíziós technika. A drónokkal nagyon sok információ gyűjthető, a kérdés az, hogy hogyan tudjuk ezeket fölhasználni ésszerűen és hasznosan. A drónok segíthetnek a termésbecslésben is.

Vannak olyan részei a termesztéstechnológiának, amiket a precíziós technika nem tud megoldani, ne is várjuk tőle. A metszés, a gyümölcsritkítás, az optimális gyümölcsterhelés beállítása, valamint a szüret, mind olyan munkafolyamatok, amelyek során a technika nem helyettesítheti az embert.

Európában a holland gyümölcstermesztők járnak az élen a precíziós technikák alkalmazásában. Magyarországon még csak elvétve és csak egyes elemeit alkalmazzák az ültetvényekben. Ugyanez a helyzet a környező országokban is. Ugyanakkor azt látjuk, hogy ebben a térségben is növekszik az igény a minél magasabb szintű automatizálhatóságra és távirányíthatóságra, különösen az olyan tulajdonosok részéről, akik befektetési céllal több száz hektáros ültetvényblokkokat hoztak létre. (Esetenként ezzel a szakmai alapokat próbálják pótolni, ami persze lehetetlen.)

Összefoglalva a mai helyzetet, a szkepticizmustól, de a túlzott lelkesedéstől is szeretnénk óvni a gyümölcstermesztőket, ha a precíziós gazdálkodásról van szó. Hajlamosak vagyunk ugyanis arra, hogy azt mondjuk, ez nálunk úgysem fog működni. Meg kell találni az új technikai eszközök alkalmazásának azt a módját, ami ésszerűen segíti munkánkat és hozzájárul a gazdaságos, fenntartható gyümölcstermesztés minél jobb megvalósításához. Az eszközöket folyamatosan fejlesztik, figyelembe véve az ültetvények specialitásait is, így egyre jobban tudjuk majd ezeket használni. Ugyanakkor a technika öncélú alkalmazása nem biztos, hogy minden esetben segíti céljainak megvalósítását.

A kutatás és fejlesztés nemcsak az eszközök területén folyik, hanem a gyümölcstermesztés oldalán is. Amerikai kutatók most azt vizsgálják, hogy a vegyszeres gyümölcsritkítás, a metszés, a termőfelület-szabályozás és más technológiai műveletek során hogyan lehetne felhasználni a precíziós gazdálkodás eszköztárát. Ebben a munkában a Washingtoni Állami Egyetem jár az élen Dr. Stefano Musacchi és Dr. Jingjin Zhang vezetésével. A fák fényáteresztését, fényhasznosítását, a korona egyes részeinek fényellátottságát vizsgálják különböző fajoknál és művelési rendszerekben, a terméshozási és gyümölcsminőségi jellemzőkkel összefüggésben. Kutatásaik eredményeit várhatóan 8-10 éven belül lehet majd a gyakorlatban is hasznosítani.

Dr. Szalay László, Szentpéteri Tamás
BCE Gyümölcstermő Növények Tanszék, Fruttamas Kft.

A cikk az Agrofórum Szaklap februári számában olvasható! Fizessen elő nyomtatott vagy digitális formában!
Részletek >>>

(Agrofórum Oline)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Torma: a húsvéti asztal elengedhetetlen kísérője

2025. április 20. 16:10

Magyarország a tormatermesztés egyik európai nagyhatalma. Évente mintegy 10-11 ezer tonna tormát takarítanak be közel 1250 hektárról​.

DélKerTÉSZ: klímavédelem technológiai fejlesztésekkel

2025. április 4. 11:10

A klímaváltozás hatása már közvetlenül érezhető a magyar zöldségtermesztésben, derül ki a DélKerTÉSZ 2024-es beszámolójából.

Március 25. – Magyar gyümölcs tájfajták napja

2025. március 21. 12:00

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe alkalmából a hazai őshonos gyümölcsfajták megőrzésének fontosságárára hívják fel a figyelmet.

Kilónként 72 forint a sárgarépa termelői ára Hollandiában

2025. február 28. 11:10

A domináns termelői árszint 17-18 eurócent körül van, és ez a szint az elmúlt hetekben meglehetősen stabil maradt.

5 ok, amiért érdemes a szenzoros technológiát előnyben részesíteni

2023. április 3. 13:41

Az intelligens mezőgazdasági piac gyorsan fejlődik, mivel a növénytermesztés egyre automatizáltabbá válik, és ennek szerves részét képezi az érzékelő- és adatvezérelt technológia.

Precíziós gazdálkodás nélkül nem megy!

2020. február 11. 11:02

A termelési, a feldolgozási és az értékesítési lánc digitalizációjával egy paradicsomról is lehet majd tudni, hogy hol, hogyan termesztették, hogyan jutott el a fogyasztóhoz.

Léptesse be a XXI. századba használt vetőgépét!

2020. május 8. 09:41

A komplex helyspecifikus gazdálkodás egyik legfontosabb eleme a precíziós vetés.

Gépészet Videó

Ötödik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozó - szerb kollégáival tárgyalt Nagy István agrárminiszter

2019. április 21. 09:18

A tárgyalás legfontosabb témái az állat- és növényegészségügyi hatósági együttműködés, az agrár-élelmiszergazdaságra, az agrárdigitalizációra és a precíziós gazdálkodásra, valamint a GMO-mentes mezőgazdaságra vonatkozó együttműködés voltak.