A tengervizet leginkább elviselő haszonnövénynek a burgonyát találták.
A globális klímaváltozás egyik negatív hatása a tenger vízszintjének, ezzel együtt az édesvízkészletek sótartalmának emelkedése. Mivel a magas sótartalmú víz nem alkalmas öntözésre, a tengerpartokhoz közeli mezőgazdasági termelők elveszthetik megélhetési forrásukat.
Hollandia különösen érintett e tekintetben. Marc Van Rijsselberghe, az ország északnyugati területén található Texel szigetének egyik gazdálkodója nem adja fel, kísérletbe kezdett. Sós vízzel öntözve a növényeit, arra volt kíváncsi, hogy melyek pusztulnak ki, esetleg melyek maradnak életben.
Az Amszterdami Szabad Egyetemmel együttműködésben a kísérleti területet nyolc részre osztották. A parcellákba – melyeket elválasztott öntözőberendezésekkel láttak el – különböző zöldségfajok és fajták kerültek. Az öntözőcsövekbe, a számítógép által vezérelt elosztó központból a tengervíz és az édesvíz eltérő arányú keverékeit juttatták.
Amikor elindították a kísérletet meg voltak győződve arról, hogy az összes növény el fog pusztulni a tengervíztől, azonban a legtöbb parcellán akadt betakarítható zöldség. Igaz kisebbek voltak a normál körülmények között termetteknél, viszont az ízük jobb volt, mert a magas sótartalmú öntözővíz hatásának ellensúlyozására több cukrot állítottak elő.
Kérdés az, hogy az e farmon termett zöldségek elfogyasztása nem jelent-e túlzott sóbevitelt. Az esetek 90 %-ában a só főként a növények levelében halmozódik fel. A sótűrő burgonyából sok-sok kiló elfogyasztása jelentene túlzott sóbevitelt. Természetesen az innen származó levélzöldségeket módjával érdemes az étrendbe iktatni.
Van Rijsselberghe csodával határosnak tartja ezeket az eredményeket, mert a szakirodalomban elérhető adatok alapján a zöldségeinek el kellett volna pusztulni. A kísérlet során sikerrel szerepelt a sárgarépa, a fejes káposzta, a hagyma és a cékla. A tengervizet leginkább elviselő haszonnövénynek a burgonyát találták. Négy sótűrő fajtát útjára is indítottak Pakisztán felé, ahol már több ezer hektár nagyságú elszikesedett területet készítettek elő a holland vetőgumók fogadására – olvasható a http://www.voanews.com és a http://www.theguardian.com honlapokon.
Hollandia speciális helyzetben lévő ország. Területének nagy részét a tengertől hódította el, így a szikes, sós talajok aránya nagy. A Texel szigeti, nemzetközi érdeklődést kiváltó eredmények Marc Van Rijsselberghe szerint arra világítanak rá, hogy Hollandiának újra kell gondolni a tengerhez fűződő viszonyát. Gátakat és csatornákat építettek, a belső területekről folyamatosan szivattyúzzák ki a tengervizet. A biztonságot jelentő gáton belül van a farmerek világa, azon kívül pedig a halászoké. A gátnak ezentúl nem elválasztani, hanem összekötni kell a két ágazatot. A tengervíz – bizonyos arányban és meghatározott növényfajoknál/fajtáknál –felhasználható az öntözésre, a belső sós tavak pedig alkalmasak például garnélarák tenyésztésére.
Források:
http://www.theguardian.com/science/2014/oct/18/humble-potato-poised-to-launch-food-revolution
http://www.voanews.com/content/farming-with-salty-water-is-possible/2510044.html
Fordította: Polgárné Balogh Eszter
(Agrofórum Online)