Növényvédelem

Változás Európa szántóföldjeinek gyomflórájában

Agrofórum Online

A legtöbb ritkává vált szántóföldi növényfaj nem spontán módon fog visszatérni a korábbi, az intenzív gazdálkodást megelőző élőhelyére, mert az ilyen jellegű helyi és regionális fajkészletek nagyon elszegényedtek.

Európa területének 40 %-át szántóföld borítja, a kontinens legnagyobb életközösségét az agrárterületek hálózata alkotja. Az első növénytermesztők 5000 évvel ezelőtt jelentek meg a területen, azóta igen gazdag, őshonos és betelepült fajokból álló szántóföldi flóra alakult ki.

A második világháború óta Európa szántóföldi növénytermesztésében hatalmas változások következtek be, melyek a gyomflórát sem hagyták érintetlenül. Megemelkedett a műtrágya- és a növényvédőszer-használat, számos növény esetében a vetési idő tavaszról az őszi időszakra tolódott át, új fajok, fajták kerültek termesztésbe, míg számos hagyományos faj és fajta gyakorlatilag eltűnt a szántóföldekről. A vetőmagtisztítás technológiájának fejlesztése következtében sokkal kevesebb gyommag került ki a földekre a vetéssel egy menetben. Egyes országokban a birtokszerkezetben is jelentős változások történtek. Az iparszerű mezőgazdasági termelés eredményeképpen a hozamok folyamatos növekedést mutattak, ezzel párhuzamosan viszont az agrár-élőhelyek elszegényedése következett be. A szántóföld életteret jelent sok vadon élő növényfaj számára is, azonban e sokrétű folyamat oda vezetett, hogy számos olyan szántóföldi növényfaj, mely a tradicionális gazdálkodási körülményekhez alkalmazkodott, mára veszélyeztetetté vált (összesen 582 ilyen fajról van szó). Ezekre a növényekre a késői virágzási idő, a nagy magméret, magas fény- és mérsékelt tápanyagigény jellemző. A modern gazdálkodási gyakorlathoz alkalmazkodott fajok jól tűrik a talaj magas tápanyagszintjét és a herbicid-használatot.

A Weed Research (Vol.55./1.) 2015. februári számában, a témában megjelent szakirodalmi adatok alapján készült metaanalízis eredményei ismerhetők meg. Az elmúlt hetven év szántóföldi gyomnövényekkel foglalkozó témájú közleményeiből készült összegző elemzés a nagyobb trendekre, az egész európai szántóföldi hálózatot jellemző folyamatokra világít rá a fajgazdagság alakulásának tekintetében, illetve a gyomfajok jellemző tulajdonságainak változására vonatkozóan.

Összesen 32 publikáció 53 adatsorát (melyek egyenként átlagosan 252 kísérleti terület adatait tartalmazták) dolgozták fel a tanulmány készítői. Az adathalmaz feldolgozása során azt állapították meg, hogy átlagosan 20 %-kal csökkent a fellelhető gyomnövényfajok száma a második világháború óta a szántóföldeken. Ezzel egyidejűleg azonban azt is kiemelték, hogy 12 adatsorban viszont emelkedés volt megfigyelhető. Minden ilyen esetben 1980 utáni felmérésről volt szó. Azok az egyszikű, neofita gyomnövényfajok, melyek kedvelik a tápanyagdús talajt a nyolcvanas évektől átlagosan nagyobb egyedszámban fordulnak elő Európa szántóföldjein. Az emelkedést mutató 12 adatsor vizsgálatából azonban az is kitűnik, hogy a régebben jellegzetesen előforduló, illetve veszélyeztetett státuszú szántóföldi gyomfajok száma ezekben az esetekben is folyamatos csökkenést mutat. Ezek az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a nyolcvanas években történhettek – a gyomflórát lényegesen átalakító – a növénytermesztés gyakorlatában alapvető változások.

A nyolcvanas évekre nyilvánvalóvá váltak az intenzív gazdálkodás negatív következményei. Ennek ellensúlyozására a biológiai sokféleség megőrzését célzó agrár-környezetvédelmi és természetvédelmi, valamint integrált termesztési intézkedések meghozták a kívánt eredményt: ismét fajgazdagabbakká váltak Európa szántóföldjei. A mérsékeltebb mennyiségű kemikália alkalmazása a szántóföldi gyomflórát jellemző fajszámcsökkenést lassította, azonban ez nem vonatkozott a korábban előforduló, tradicionális gazdálkodást jellemző, illetve veszélyeztetett státuszú fajokra. Ahhoz, hogy ez utóbbi növénycsoportoknál is kedvező változások következzenek be, olyan körültekintő technológiai változtatásokra van szükség, melyek a kifejezetten nagy kárt okozó, napjainkra elszaporodott gyomfajok további terjedését nem segítik elő. A nyolcvanas éveket meghatározó, az agrárkörnyezettel kapcsolatos felelősségteljesebb gondolkodást jellemző intézkedésekből sajnos a nagyobb hasznot az intenzív gazdálkodáshoz jól alkalmazkodó, agresszív gyomfajok húzták. A legtöbb ritkává vált szántóföldi növényfaj nem spontán módon fog visszatérni a korábbi, az intenzív gazdálkodást megelőző élőhelyére, mert az ilyen jellegű helyi és regionális fajkészletek nagyon elszegényedtek.

Összeállította és fordította: Polgárné Balogh Eszter

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fel kell készülni a japán cserebogarak támadására!

2025. január 8. 14:40

Svájcban már megjelent a japán cserebogár. A kártevő a gyümölcsösök, szőlő, dísznövények gyökerét rágja meg, óriási pusztítást okozva.

Óriási károkozásra képesek a szúfélék

2025. január 1. 16:10

Itthon a néhány száz hektáron növő lucfenyőkben már nem tesznek számottevő kárt, de például Ausztriában 2024-ben is fertőztek a betűzőszúk.

Növényvédő szerek: két hatóanyagot betilthat az Európai Unió

2024. december 12. 09:10

Az Európai Bizottság visszavonhatja két hatóanyag, a flufenacet és a flutolanil növényvédelmi engedélyét. Egyelőre javaslattervezetekről van szó.

Ha enyhe lesz a tél, megint küzdhetünk a mezei pockokkal

2024. november 26. 13:10

Most érdemes körülnézni a szántóföldön és környékén és felmérni, hogy milyen a pocokhelyzet. A legjobb védekezés ebben az esetben is a megelőzés.

Őszi kalászos gyomirtás? A válasz: Reliance + Silwet Star + Tonivit csomag!

2024. szeptember 6. 05:40

Az, hogy miért lett fontos a gabonafélék őszi gyomirtása, többtényezős, egyre hosszabb történet.

Új hatóanyag kalászosok tavaszi gyomirtására

2021. március 30. 16:54

A benszulfuron-metil története régi időkre nyúlik vissza: a szulfonil-urea hatóanyagok közül a második volt a sorban. Alapvetően a rizsben található kétszikű gyomok irtására fejlesztették. Kalászosokban történő használatát 2009 óta vizsgálják. A hatásspektrum bővítéséhez a fejlesztők egy kombinációs partnerrel egészítették ki a készítményt, amely – számos vizsgálat alapján – a metszulfuron-metil lett.

Mit lehet tenni a mocskospajorok ellen a kertben?

2023. április 1. 04:39

Ültetés közben több hernyót is találtam közvetlenül a talaj felszíne alatt. Ezek mocskospajor lárvák lennének? Mit lehet tenni ellenük?

Szójatermesztés: stratégiák a tenyészidőszakra kiterjedő gyomirtásra

2023. november 18. 15:10

A gyomirtás nem egzakt tudomány, különösen akkor, amikor az anyatermészet a vegetációs időszak során a termesztőket folyamatosan sújtja váratlan helyzetekkel.