Talajélet

Nehézfémszennyezés a talajban: ólom (Pb)

Agrofórum Online

A városokban a környezet szennyezését elsősorban a gépjárművek kipufogógázaiból, a házak széntüzeléseiből és a gyárak, kohók kéményeiből „kiömlő” füst, valamint például az ólomtartalmú vegyszerek is okozzák. Mára már egyre növekednek a gépparkok is, ha jobban megnézzük, egy családban akár 2, 3, vagy akár 4 autó is megfigyelhető, ezáltal a környezetterhelés is növekszik. A szennyvíziszapok mezőgazdasági kijuttatása terén például szkeptikusak a gazdálkodók, mert tartanak az iszapban lévő ólomtartalomtól is, ami a talaj minőségét ronthatja és toxikussá válhat. A nehézfémszennyezés pedig hosszú távon nem kifizetődő, és hatósági szankciókat vonhat maga után. Nézzük most részletesen, hogy mit okozhat konkrétan az ólom a talajban!

Ólomkoncentráció határértékek:

  • nem szennyezett területen: 2-20 mg/kg (ppm),
  • nagy forgalmú utak mentén: 500-600 mg/kg – 10-15 méteres sávban,
  • ólomfeldolgozó közelében (pl. kohók stb.): 3000 mg/kg.

Mit kell tudni az ólomról?

Az ólom (Pb) a szervetlen szennyező anyagok közé sorolandó. Különböző formában van jelen a talajban, folyadék- és szilád fázisban. Ez azt jelenti, hogy megtalálható hidratált ionként, szerves és szervetlen vegyületek formájában, valamint lebegő kolloidok alkotórészeként is. Szilárd fázisban, pedig oldhatatlan csapadékokban, a szerves és szervetlen kolloidok felületén kicserélhető és specifikusan adszorbeált állapotban, továbbá a szilikátok kristályrácsában fordulnak elő.

Humán- és állategészségügyi szempontból nézve toxikus elem. Belélegezve és táplálékkal a szervezetbe jutva, elsősorban a májban, csontokban és a fogakban halmozódik fel.

A növények számára a talajban levő ólomtartalom általában kevés veszélyt jelent. A szárra és a levélzetre lerakódott Pb-tartalmú porból kevés ólom jut be a növénybe, az állatok szervezetébe azonban a takarmánynövényekkel együtt nagy mennyiségben bekerülhet.

Mit okoz a talajban?

A talajban történő mozgásáról elmondható, hogy a legerősebben lekötött fém, szerves komplexekben, specifikus adszorpciós folyamatok révén kötődik, lemosódása igen kismértékű. Erősen szennyezett talajon, a növényen is speciális toxicitás, a gyökerek és föld feletti részek fejlődési zavarai léphetnek fel.

Oldhatósága és koncentrációja a talajoldatban elsősorban a pH-tól, a kolloidok mennyiségétől és minőségétől függ. Szerves komplexek képződése és specifikus adszorpciós folyamatok révén az ólom a legerősebben lekötött fém. Leginkább a vas- és mangánoxidok adszorbeálják. Nagyon immobil, és ha a pH>5, az oldhatósága elenyészően csekély. A Pb2+ lemosódása ezért csak igen kis mértékű.

Mérsékelten savanyú és bázikus talajokban az összes Pb-tartalom 75-85%-a az oxidokhoz (különösen a gyengén kristályos oxid-hidroxidhoz) kötötten van jelen. Ha a pH 4,5-4 alatt van, megnő a kicserélhető és az oldható Pb mennyisége, de túlsúlyban van a humuszanyagokhoz kötött, nem mobilis forma (fém-szerves komplexek). A 6 pH alatt mindig jelen lévő oldott kelátképzők viszont a mobilizálódást segítik elő.

Nagy ólom- és foszfortartalmú talajokban nehezen oldható ólomfoszfátok, Pb3(PO4)2, Pb4O(PO4)2, meszes talajokban PbCO3, redukciós körülmények között pedig PbS-csapadék keletkezik.

Felhasznált irodalom:

https://www.orvtudert.ro/images/PDF/2007_2/2007_2_15.pdf

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Tudományos érdekességek a növények és a mikrobák kapcsolatáról

2025. március 27. 16:10

Már a magokban is ott vannak a hasznos mikrobák, amik kulcsszerepet játszanak a csírázásban, a tápanyagfelvételben és a stressztűrésben.

A baktériumos talajoltásról

2025. március 4. 08:10

Egyes kutatások szerint a talajbaktériumok száma mintegy ezerszer kevesebb, mint az optimális állapot.

A talajkímélő gazdálkodásról készült hasznos videósorozat, gyakorlati tapasztalatokkal

2025. február 26. 16:10

A fenntartható talajkezelési módszerek segítenek megőrizni a biodiverzitást, csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást és javítani a vízgazdálkodást.

Biogazdálkodás, regeneratív gazdálkodás: ne keverjük a fogalmakat

2025. február 12. 14:40

Nyilvánvalóan minden alternatívnak számító termesztési módozat esetében törekedni kell a termesztés gazdaságosságára.

Talaj párolgása: evaporáció és evapotranspiráció

2023. január 18. 05:37

Evaporáció: a vízfelületek, a növényi test felületi (passzív) és a talaj (felszíni és felszín alatti) párolgásos vízvesztesége, ez az abiotikus párolgás.

Talajdegradációs folyamatok: szikesedés

2022. december 24. 06:36

Magyarországon a szikes talajok kialakulása elsősorban hidrológiai, geológiai és a domborzati viszonyokkal van összefüggésben. A sófelhalmozódás alapvető oka a felszín közeli pangó, sós talajvíz.

Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!

2019. október 9. 08:06

A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.

Megjelent a Helyes Talajvédelmi Gyakorlat című kézikönyv

2019. január 15. 12:47

Célja a gazdálkodók és a szaktanácsadók környezettudatosságának növelése, ezáltal hozzájárulva a hatékony víz- és talajvédelem gyakorlati megvalósításhoz.