Sokféle lehetőséget és opciót kínál az új, 2023 és 2027 közötti uniós támogatási időszakban a Közös Agrárpolitika (KAP) a magyar gazdák számára - fogalmazta meg az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára pénteken Keszthelyen.
Feldman Zsolt a Zala Megyei Gazdakörök Szövetségének agrárfórumán kifejtette: az EU részéről csökkenő támogatási összeg ellenére a Magyarországon pályázható támogatások összege nem csökken. A két pillérből álló KAP forrásainak első elemére 2485 milliárd forint jut, a másodikra 2891 milliárd, amelynek 20 százaléka a brüsszeli forrás, a kormány ehhez 80 százalékos nemzeti kiegészítést nyújt.
A 2027-ig tartó időszakban a KAP legfontosabb újdonsága a zöld alapfeltételek erőteljesebb figyelembevétele. A helyes mezőgazdasági és környezeti állapot előírásai közé tartozik az állandó gyepterület fenntartási aránya, a vizes élőhelyek állapotának megőrzése, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, de új feltételek vonatkoznak a lejtős területeken zajló gazdálkodásra is a talajerózió megakadályozására – mondta.
Ugyancsak az újdonságok között említette a talajvédelmi és növényegészségügyi érdekből a betakarítások után a minimálisan megkövetelt talajborítás előírását, illetve a 10 hektárnál nagyobb gazdaságok esetében az évenkénti kötelező vetésforgó szabályozását. A pihentetett földterületekre vonatkozó minimális elvárásokat és az inváziós gyomok elleni védekezés erősítését előíró szabályozást ugyancsak a friss előírások közé sorolta.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke az 5300 milliárd forintnyi vidékfejlesztési uniós forrásról úgy ítélte meg, hogy „nem brüsszeli ingyen kenyérről van szó”, az EU ugyanis olyan elvárásokat támaszt a mezőgazdasággal szemben, amelyeket kompenzálni kell a gazdálkodók számára. A KAP második pillérébe tartozó támogatási lehetőségekről kifejtette: annak minden negyedik forintját a magyar kormány biztosítja, márpedig az EU történetében még nem volt példa hasonló nagységrendű támogatásra egyik tagállam részéről sem.
A mintegy 2891 milliárd forintnyi összeg 52 százalékát gazdaságfejlesztésre szánják, 38 százalékát agrárkörnyezetvédelmi intézkedésekre fordítják, 8 százalékot az ökológiai gazdálkodás fejlesztésére, 5 százalékot pedig a Natura 2000-es területek védelmére. Kiemelten kezelik a fiatal gazdákat és a kistermelőket, 100 milliárd forint jut a támogatásukra – sorolta Győrffy Balázs.
Azzal folytatta, hogy 50 milliárd forintot biztosítanak annak a 10-20 ezer termelőnek, aki kézműves termékek előállítására, értékesítésére állna át. A mezőgazdasági üzemek fejlesztésére pályázatonként 15 millió forintot nyerhetnek a jelentkezők, de az energiafüggőség csökkentésére szolgáló zöldberuházásokat is támogatják legfeljebb 15 millió eurós összegig.