Napjainkban a mezőgazdaság számos kihívással néz szembe. Ezek közül csak egy az éghajlatváltozás, ami már hazánkban is jól érezhető hatásokat gyakorol. 2022-ben több százezer gazda a saját bőrén érezhette, mivel jár egy történelmi, hosszan elnyúló aszályos időszak. Azonban az agrárium azon szereplői, akikben megvan a nyitottság a folyamatos innovációra, jobb esélyekkel vészelhetik át a nehezebb időszakokat. Ebből kifolyólag most összegyűjtöttünk 5 olyan esetet, amikor hasznos lehet a monitoring drónok alkalmazása.
Az RGB és a multispektrális kamerák működési elvéről
Első sorban fontos egy kis betekintést nyerni, hogy milyen technológiával is állunk szemben. A körülöttünk lévő anyagok mindegyike, így a növények is a fényt elnyelik vagy visszaverik. Azonban az emberi szem a napból érkező elektromágneses sugárzás csak egy kis részét képes az agyunk által feldolgozhatóvá tenni, azaz színekként érzékelni. A hagyományos RGB kamerák ezt a színtartományt érzékelik. Ezzel szemben a multispektrális kamerarendszerekben lévő 5 (+1 RGB) lencse és fényszenzor mindegyike a fény egy adott, szűk hullámhosszát képes megkülönböztetni.
Ezen eszközök képesek megjeleníteni az olyan távoli, valamint közeli infravörös tartományokat is, amik szabad szemmel nem láthatóak
– emelte ki dr. Gerda Anikó növényorvos, a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője.
Abból, hogy a fotoszintézisben kulcsszerepet betöltő klorofillmolekulák a fény közeli infravörös tartományát (NIR) milyen erősen verik vissza vagy nyelik el, következtethetünk az adott növényállomány kondíciójára, és betekintést kaphatunk a növényélettani folyamatokba.
A multispektrális felvételek felhasználási lehetőségei a növénytermesztés során
A drónokkal történő adatgyűjtéskor a tábla különböző pontjairól jellemzően több ezer különálló fotó készül. Ezeket szoftveresen összefűzve egy úgynevezett ortomozaikot kapunk, azaz jelen esetben egy térképet a táblánkról. Ez pedig több esetben is jól hasznosítható.
1. Területmérés
Egy adott terület oldalhosszai centiméteres pontossággal meghatározhatóak, ami például egy ültetvénytelepítést megelőzően hasznos információkkal szolgálhat a tervezés során. Ugyanilyen pontossággal felmérhető a táblák tényleges területei is.
2. Növényállomány felmérés
A gazdálkodó már a termelési ciklus egy korai fázisban képet kaphat arról, hogy a felvételezés időpontjáig milyen károk érték. A vadkár, az agrotechnikai hiba, valamint a kelési hiányosságok mind felderíthetőek és számszerűsíthetőek ezáltal.
3. Tápanyagellátottság felmérés
A felmérést követően egy térképet kapunk, amin vizuálisan egyben látható a táblán lévő növények kondíciója. Ezután következik a zónák lehatárolása annak érdekében, hogy precízen juttassuk ki a tápanyagokat. Nagy arányú kelési veszteségek esetén az is megtörténhet, hogy egy adott területrészre nem juttatunk ki tápanyagot.
A növények állapotából következtethetünk a tápanyagellátottságra, azonban fontos leszögezni, hogy ez a módszer csak részben helyettesíti a talajvizsgálatokat. Ugyanakkor gyors és költséghatékony alternatívát nyújthat azoknak a gazdáknak, akik szeretnék kiaknázni a precíziós munkagépeikben rejlő lehetőségeket
– mondta dr. Gerda Anikó növényorvos.
4. Differenciált fejtrágya kijuttatási terv
A zónák lehatárolását követően megfelelő formátumú (shp. vagy kml.) fájlokat generálhatunk, amely során a terv már átvihető a kijuttatórendszerre is, ezen esetben a műtrágyaszóróra.
Ezt elsősorban azoknak a gazdáknak ajánljuk, akiknek rendelkezésére áll olyan műtrágyaszóró, amivel differenciáltan juttatható ki műtrágya
– hangsúlyozta a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője.
5. Differenciált növényvédelmi kijuttatási tervek
A gyomfoltok felderítésében szintén nagy segítségünkre lehetnek a multispektrális felmérések. Egy gyomnövény más fotoszintetikus aktivitással rendelkezik, mint egy kultúrnövény. Így a georeferált térképeken a gyomok élesen elkülönülnek.
Azok a gazdák, akik rendelkeznek például differenciált kijuttatásra alkalmas permetezőgépekkel, képesek lesznek foltszerű kezeléseket alkalmazni a tábláikon. Ezzel pedig jelentős mértékben spórolni az inputanyagok költségén
– fogalmazott a növényorvos.
Egy másik terület, ahol mindenképpen létjogosultsága lehet a technológiának, az állományszárítás. Sokszor előfordul, hogy egy adott táblán a domborzati, vagy talajviszonyok heterogenitása miatt az állományok nem egyforma ütemben adják le a vizet. A multispektrális felvételezéssel lehetőségünk nyílik elkülöníteni azokat a táblarészeket, ahol indokolt a deszikkálás és a fentebb említett módszerekkel foltszerűen beavatkozni.
Összefoglalva elmondható tehát, hogy a drónnal történő monitoring számos hasznos információhoz tudja hozzásegíteni a gazdálkodókat a termelés során.
Fontosnak tartom leszögezni, hogy az adatgyűjtést és a kiértékelést követően, a következtetések levonása minden esetben a gazdálkodóval együtt kell, hogy történjen. Hiszen ők azok, akik évek, sőt évtizedek óta termelnek az adott területen
– emelte ki dr. Gerda Anikó növényorvos, a Nyír-Chem Kft. ügyvezetője, aki hozzátette: a náluk újonnan indult multispektrális monitoring szolgáltatás számos területen segítheti a már meglévő és jövőbeni partnereiket a növényállományok állapotának nyomon követésében, illetve az információ alapú döntéshozásban.
A Nyír-Chem Kft.-ről:
A Nyír-Chem Kft. Északkelet-Magyarország meghatározó mezőgazdasági inputanyag kereskedése. Ügyvezetője dr. Gerda Anikó növényorvos. Portfóliójukba beletartozik növényvédőszerek, műtrágyák, vetőmagok, valamint kertészeti termékek kis- és nagykereskedelme, amelyet talajtani és növényvédelmi szaktanácsadással kiegészítve kínálnak ügyfeleiknek.
