A dFarm mérnökei saját szenzorhálózatot fejlesztettek, de platformjukba emellett mások adatait is képesek integrálni, hogy a gazdák, agronómusok minél jobb döntéseket hozhassanak. Saját erőből indultak, és egyelőre Magyarországon terjeszkednek, de befektetőkkel és külföldi érdeklődőkkel is tárgyalnak már.
Több adatforrás egyetlen platformon
Gazdálkodó családban nőttem fel, illetve nyári munkaként egy mezőgazdasági cégnél dolgoztam. Aztán az egyetemet is elkezdtem, és vezető pozícióba kerültem, így láthattam a napi folyamatokat a mezőgazdaságban. Mivel gazdasági informatikát tanultam, így kapcsolatba kerültem az adatelemzéssel is. Emiatt aztán rengeteg kérdésem fogalmazódott meg a mezőgazdasági szakemberekhez, és láttam, hogy azért nem tudnak adott esetben válaszolni, mert nincsenek olyan információk birtokában, amiket a digitalizációs eszközökkel a kezükbe lehet adni
– meséli a dFarm egyik alapítója, Szép Marcell, hogyan jutott oda, hogy mezőgazdasági startupot indítson.
Marcell először egy drónnal gyűjtött adatokat, készített tematikus térképeket, azon elemzéseket.
Láttam, hogy ez még kevés, és sokkal nagyobb szükség van arra, hogy a gazdák, agromónusok minél több adatforrást tudjanak egy platformon, egy helyen összekapcsolni
– mondja. Arra jutott, hogy érdemes lenne szenzorhálózatot fejleszteni, de emellett is nagyon sok olyan terület van, ahonnan adatot gyűjthetne – ilyenek például a műholdas adatforrások is.
„d” mint…
A dFarm névben lévő „d” betűre több feloldás is létezik: d mint a változás jele; d mint „digital”, d mint „data”.
Jelenleg hatan vannak a csapatban: Marcell mellett három mérnökinformatikus, egy villamosmérnök, és egy növényorvos. Egyelőre mindannyian főállásban dolgoznak valahol, a dFarmot esténként és hétvégente fejlesztik.
Már odáig jutottunk, hogy komplex rendszert tudunk üzemeltetni, és elvállalunk olyan feladatokat, munkákat a mezőgazdaságon belül is, amelyekkel tényleges tudunk segíteni. Viszont ehhez az kellett, hogy összekovácsolódjunk, mert azt is meg kellett tanulnunk, hogy miként dolgozzunk együtt
– meséli Marcell.
Fő termékük egy szántóföldi növénytermesztéshez kialakított döntéstámogató rendszer. A szoftverplatform mellett hardvereket is építettek, rendszerük saját tervezésű. A dFarm jelenleg talajnedvességmérőt és egy időjárásállomást kínál a gazdáknak, amely UV-t, csapadékot, szélerősséget, szélirányt, páratartalmat, hőmérsékletet és legnyomást mér. Ezt egészíti ki egy SIM-kártyás kommunikációs modul, amit nem raknak bele minden eszközbe, csak a központokba. Azzal viszont minden eszköz képes kommunikálni, így spórolni lehet az adatdíjakon és a felhasznált energián is. A rendszer napelemmel működik, gyakorlatilag önfenntartó, egész évben kint lehet hagyni a mezőgazdasági területen. Az eszközöket egyelőre bérbe adják a gazdáknak, de kérésre értékesítik is azokat.
Műholdképek integrálása
A szoftverplatform saját szenzorainak adatain túl az európai Sentinel-2 műholdak képeit is integrálja a rendszerbe, ezek segítségével felülnézetből követhetők egyes területek, létrehozhatók különböző indexek, például növénylefedettségi térképek. Emellett külső időjárási szolgáltatások adatait is megjelenítik.
Mindez mire jó?
A platformban lehet idősorosan nézni az adatokat, trendeket. Nemrég megkerestek minket azzal, hogy segítsünk a vetés helyes időpontjának megtalálásában. A talajnak el kell érnie bizonyos hőfokot ahhoz, hogy megkezdődhessen a vetés, hogy ne fagyjon ki a vetőmag, ne kelljen újra venni. A talajhőmérséklet-szenzorral ez idősorosan követhető, és ha a talaj hőmérséklete tartósan eléri azt a pontot, amikor már tényleg nincs olyan hideg se éjszaka, se nappal, akkor meg lehet kezdeni a vetést – például ebben tudunk segíteni
– mondja Marcell.
Bár kérésre drónokkal is dolgoznak, alapból még nem csatornázzák be a drónképeket a platformba: azt látják, hogy ezek egyelőre nagyon szigetszerűen készülnek, és vannak már olyan cégek, akik ebben profik. Kérésre viszont a drónreptetéssel kapcsolatban is tudnak tanácsot adni gazdáknak.
Nem félnek a recessziótól
Egyelőre saját tőkéből működnek, csak a hardverfejlesztéseket kellett megfinanszírozni, a szoftvereket maguk írták – ehhez nem vontak be külső tőkét, de a továbblépéshez már tárgyalnak befektetőkkel. A forrásokat majd a cég felskálázására szeretnék használni.
Marcell egyébként nem tart a közelgő recessziótól sem:
Mindig ilyenkor jönnek a legjobb újítások, mert nagyon kreatívan kell megoldani a dolgokat ilyen helyzetben. Az biztos, hogy először nehéz lesz, viszont a recesszió el tud indítani olyan innovációs hullámot a régióban, ami hozzásegíthet ahhoz, hogy kijöjjünk a válságból.
Szerinte, aki ezt kezdő startupként sikeresen végigviszi, onnan már megerősödve jön ki.
képen bal oldalt Szép Marcell alapító-ügyvezető
A dFarm hosszútávú célja, hogy segítsenek kihasználni a mezőgazdaságban potenciálisan létező óriási adathalmazt. A platformba ugyanis előbb-utóbb be lehet majd csatornázni a különböző gépek adatait ugyanúgy, mint egyéb adatforrásokat, például növények tulajdonságait vagy az egyes növényvédő szerekét. A lényeg, hogy a sok adatból végül a gazdák tudják kiválasztani, amire éppen szükségük van, hiszen például más kell ősszel, mint mondjuk tavasszal.
A gazdák viccesen azt is szokták kérdezni tőlem, hogy esőt tudunk-e csinálni? Azt szoktam mondani, hogy nem, de adatesőt még lehet. Mi ezzel próbálunk segíteni, mert a mezőgazdaság egy olyan dolog a világban, ami létfontosságú. Létfontosságú ahhoz, hogy az emberek hozzájussanak megfelelő mennyiségű élelmiszerhez. Ehhez viszont látni kell az egész folyamatot, a talajok kapacitását, hogy hány növényt ültetnek évente, mennyi műtrágyát szórnak ki rá, milyen a talajok minősége
– sorolja Marcell, hogy mihez is kellenek adatok, mire is lehetnek jók.
Magyarországot szolgálnák ki
2022-ben terv szerint még csak pilotprojekteket futtattak volna, de kiderült, hogy mindenki, akinél pilotoltak, rögtön vásárolni is akart a szolgáltatásból, így már most is bevételt termelnek. 2023-ban viszont már csomagokkal szeretnének piacra jönni, hogy minden gazdálkodó megtalálhassa a szolgálásaik közül azt, amire tényleg szüksége van.
És hogy mi a következő lépés?
Nem azért csináltuk ezt a startupot, vállalkozást, hogy exitáljunk belőle, és akkor valamelyik cég megveszi majd egy ötletünket, hanem mi ezt végig szeretnénk vinni. Szeretnénk egy olyan vállalkozást építeni, ami ki tudja szolgálni Magyarországot. Sőt, a külföldi országokban is látszik, hogy van erre igény
– mondja Marcell. Idén a cél mindenképpen a magyarországi piacszerzés, de már most is vannak külföldi tárgyalásaik is.
