Az idei PREGA (Precíziós Gazdálkodási Konferencia) ismét, és a jól megszokott módon a mezőgazdasági digitalizációs megoldások, aktualitások sokszínű palettáját tárta az érdeklődők elé. Mielőtt a tenger elnyelt volna, meglovagolva a téma jelentőségét, a tavalyihoz hasonlóan idén is rápillantottam a magyar mezőgazdasági drónhelyzetre, amelyre a kiállítás remek és színvonalas lehetőséget kínált. Álljon itt egy rövidebb összefoglaló, a hazai dróntechnológiát képviselő cégek véleményével egyetemben.
2021-ben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) honlapján még azt olvashattuk, hogy a drónok mezőgazdasági célú alkalmazása új jelenség, bár a szemfülesebb kísérletező hajlamúak ebben az időszakban is (már, mondhatni rég) ki-kinek nagy örömére/kárára fellelték a gyakorlatozási (szolgáltatási?) lehetőségeket… Azóta eltelt két év, és nagymértékű változásokat tapasztalhatunk a technológiai fejlesztések, a jogszabályi, képzési környezet változásában egyaránt, ugyanakkor a mezőgazdasági dróntechnológiában rejlő potenciál teljes kiaknázását érintő kérdésekre bőven születőben vannak még a válaszok. Az kétségtelen, hogy a drónos permetezés által támogatható precíziós gazdálkodási megközelítések létjogosultsága megkérdőjelezhetetlen, és ez kellőképpen belesimíthatja az európai zöld megállapodással kapcsolatos célkitűzések megvalósításába a technológiát.
Mi kell ahhoz, hogy megfeleljünk a jogszabályoknak?
A PREGA első napján a szántóföldi szekcióban hallhattuk Keczer Mátét, az ABZ Drone Kft. UAS Műveleti Igazgatóját, aki a permeteződrónokkal kapcsolatos repülésbiztonság, a légi, valamint földi kockázatok kapcsán osztotta meg tapasztalatait.
Ezek alapján kiderült, hogy a permetező drón kettős jogállású eszköz: növényvédelmi jellegéből kifolyólag betartandók a növényvédelmi előírások, másrészt repülési jogszabályok tekintetében a nemzetközi jogszabályokkal összhangba hozandó a légi tevékenység – utóbbiak többnyire már beintegrálódtak a hazai jogalkotásba.
Az előadásból kiderült, hogy három műveleti kategóriát különböztethetünk meg: ,,nyílt”, ,,speciális” és ,,engedélyköteles műveleti” kategóriákat. Ezek hierarchikusan következnek egymás után, vagyis az ,,alacsonyabb” szintű kategóriában támasztott követelmények teljesítése után következhet a ,,magasabb” kategória követelményrendszerének való megfelelés (vagyis az összes nyílt kockázatra vonatkozó előírás tejesítése után jöhet a speciális kategóriának megfelelő követelmények teljesítése. Ezek teljesülése esetén üzemeltethető az eszköz).
A 2022-es év produktív volt a várva várt ,,drónos” jogi környezet kialakítása szempontjából. A 4/2022 (II.8.) AM rendelet meghatározza, hogy ki, és milyen típusminősítéssel rendelkező drónnal végezhet növényvédelmi tevékenységet. Fontos kiemelni, hogy kizárólag olyan növényvédő szereket használhatunk, amelyek drónos kijuttatási engedéllyel rendelkeznek. Arról nem is beszélve, hogy hivatalosan csak növényvédelmi drónpilóta képzés, a pilóta nélküli légijármű irányítói igazolvány birtokában végezhet valaki ,,röptetést”.
A drónhasználat gyakorlati tapasztalatai, annak alternatív felhasználhatósága és gazdasági vonatkozásai kapcsán Gyovai Szabolcsot, a PlantaDrone Kft. ügyvezető igazgatóját hallhattuk. A differenciált foltkezelés valójában annyit jelent, hogy csak oda, és annyi készítményt juttatunk ki, amennyi szükséges – a már említett módon összhangban az európai zöld megállapodásban megfogalmazott szerhasználat-csökkentési törekvésekkel. Összehasonlító kísérletek eredményei alátámasztották, hogy egy megfelelően beállított hidas traktoros permetezés esetében 40-60% a permetlé talajra jutási aránya (42,87%), míg drón esetében 10,42% (1 ha-on talajra hulló mennyiség l/ha 1l=1kg, százalékosítva), ami 32,45%-os, jelentős különbséget mutat.
A foltokban megjelenő gyomnövények (pl. Cirsium arvense) esetében a repülési, valamint növényvédelmi jogszabályok, az előírásnak megfelelő dózis betartása elengedhetetlen, vagyis utóbbi esetében mindig az engedélyokiratnak megfelelően kell eljárni, hogy ne alakulhasson ki rezisztencia.
Hol van még a drónoknak helye?
A drónbevetésnek nem csak a mezőgazdasági anyagkijuttatás adhat teret. A pocokkártétel gyérítése, az erdészet (pl. vadszedresek, akácosok) számos területén is sorolhatjuk a bevetési lehetőségeket. Sajnos az egykori kísérletezőkedv sokakban az ,,elsodródás egyenlő drón” ekvivalenciát szülte, de nyilvánvaló, hogy egy jól beállított eszköz, megfelelő környezeti feltételek, és szakértelemmel kivitelezett repülés mellett ennek valószínűsége csekély.
Biológiai növényvédelem
A PlantaDrone Kft. a Biocont Magyarország Kft.-vel karöltve, Magyarországon először olyan kísérleti együttműködést foganatosítottak a Trichogramma petefürkész darazsak kijuttatására, amely példa értékű (a fürkészek kirepülés után a kártevő lepkék (pl. kukoricamoly) tojásait keresik, és azok burkát átfúrva saját tojásaikat helyezik el benne, ezzel megakadályozzák a kártevő lárva kikelését, és ezzel a kártételt is). Csehországban jelenleg 30-40 ezer ha-on tökéletesen működik a drónos kijuttatás. Folytak kísérletek szabad anyagos szórással is, azonban a kapszulás megoldás sokkal kedvezőbb eredményeket hozott, mivel javítja a rovarok túlélési esélyeit, és fokozatosan biztosítja azok kiszabadulását. Egy hektár kapszulaigénye 100 db, és egy felszállással akár 2-3 ha is végigszórható.
Hova tovább?
Magam sem gondoltam volna, de a drónok felhasználása az üvegház-árnyékolás területére is kiterjed. A végeredmény: 70-50%-kal kevesebb festék- és oldószer-felhasználás, arról nem is beszélve, hogy a festékszórás klasszisokkal egyenletesebb, mintha kézzel végeznénk.
Drón, vagyis elsodródás?
Kardos Péter a WohnderDrone Kft. vezető fejlesztője a szabályozott cseppmérettel optimalizált drónos permetezés kapcsán osztotta meg gondolatait. A kihívás adott, nem ok nélkül tartunk az elsodródástól, melynek lehetséges okai a cseppspektrumban, tömegáramban, a kijuttatási magasságban, vagy meteorológiai okokban, úgy, mint a szélsebességben, a relatív páratartalomban, hőmérsékletben, vagy esteleg a napsugárzásban keresendők. Egy biztos, a grönlandi jégtömegekből is izoláltak már növényvédőszer-molekulákat, nem is kis mennyiségben – a probléma nem bagatell.
A hidraulikus cseppképzés előnye olcsóságában és egyszerűségében rejlik. A másik mód a mechanikus cseppképzés, mely előnyei a szűkebb, jól állítható cseppspektrum, és az állítási paraméterek függetlenek. Ez utóbbi hátránya azonban az, hogy bonyolult meghajtó-áramkörök szükségesek, ezzel ez költségesebb utat jelent. Harmadik megoldás, amely nem igazán honosodhatott meg, az ultrahangos cseppképzés. Szó esett továbbá a CDA (Controlled Droplet Application), vagyis szabályozozott cseppméretű technológiáról, melynek alapelve szerint egy forgó tárcsáról leváló egyenletes folyadékszál cseppekké áll össze.
,,Ahol a drónos növényvédelem tarthatna 2023-ban Magyarországon” címen Dr. Zalai Mihály, az ISM technology Kft. kutatási igazgatója elmondta, a készítményengedélyezés szabályozási rendszere elég jól kidolgozott, permetező eszközből is nagyszámú típust engedélyeztek már. Ugyanakkor még számos kérdés válaszra vár, főleg a használható növényvédő szerek, bevetési területek kibővítése területén. A növényvédelmi permetezésekre felhasználható típusminősített drónok, drónpilóta képzések kapcsán, többek között a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE), és hazai drónkereskedelmi vállalatok honlapján tájékozódhatnak.
