Gyümölcs

Fejlesztések nélkül is lehet, de nem érdemes

Agrofórum Online

A Kóder-család hosszú évtizedek óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel, a jelenlegi gazdaság alappilléreit a szülők tették le a rendszerváltást követő időszakban. A vállalkozást átvevő testvérek azonban a járt utat a járatlanra cserélték: 2015 óta biogazdálkodást folytatnak meggy-, alma-, illetve cseresznyeültetvényeken, összességben 50 hektáron.

A tapasztalatokról, nehézségekről és az értékesítési lehetőségekről Kóder Györgyöt kérdeztük.

Hol találhatóak az ültetvények?

A Nyírségben vannak a területeink, amelyek tagoltak ugyan, de nagyobb táblákban helyezkednek el Nyíregyháza, Nagycserkesz, ill. Nyírtelek közelében. Igyekezetünk úgy megválasztani a termőterületeket, hogy a gyümölcsös számára alkalmasak legyenek, így elkerültük pl. a fagyzugokat. A talaj ezeken a helyeken a tájegységnek megfelelő homoktalaj, közepesnek vagy annál valamivel jobbnak mondható.

Kezdetekben milyen fajtákkal dolgoztak?

Meggy esetében elsősorban hagyományos fajtákkal, amelyek a Nyírségben elterjedtek: Újfehértói fürtös, Kántorjánosi, Petri, Érdi bőtermő, Debreceni bőtermő. Mindezeket az új telepítések során kiegészítettük Oblacsinszkával is. Amikor 2015-ben a konvencionális formáról átváltottunk az ökotermelésre, akkor a régi ültetvényeket meghagytuk, majd, ahogy teltek az évek, azokat egészítettük ki újabbakkal. Jelenleg negyven hektárt művelünk bio-ban.

A meggyen túl milyen más gyümölcskultúrákkal foglalkoznak?

Almával és cseresznyével. Öt hektár cseresznyét és nyolc hektár almát telepítettünk a közelmúltban. Korábban konvencionális formában termeltünk barackot is, ezt váltotta fel a cseresznye. Az almák a Holland Alma Kft. Naturalma programjából származó olyan rezisztens fajták mint pl. a Luna vagy a Red Topáz.

Mikortól tekinthető bio státuszúnak valamennyi területük?

A hároméves átállást követően, 2019-ben lett az valamennyi. Addig bio-ban műveltük ugyan, de konvencionálisként értékesítettük.

a kockázatvállalás nagyobb, a megtérülés jóval kisebb..

Összességében milyen tapasztalatokról tud beszámolnia a különböző gyümölcskultúrák tekintetében?

Kicsit távolabbról indítanék, az elmúlt 25 év nem a gyümölcs- és zöldségtermelőknek kedvezett. Ez az ágazat sokkal több kockázatvállalást, hozzáértést igényel, mint a nagyüzemi növénytermesztés, ehhez képest a megtérülés jóval kisebb, mint ott. Tavaszi fagy, jégverés, történelmi aszály és sorolhatnám még… Mindezek sokkal nagyobb kárt okoztak a kertészeti kultúrákban, mint a szántóföldiekben. Mindemellett a megfelelő növényvédelmi eszközök palettája az ökogazdálkodásban jóval szerényebb, mint a konvencionális termelésben. A kártevőkkel, a gombabetegségekkel nagyon nehéz megküzdeni. A meggy esetében a gyümölcsrothadás okozza a legnagyobb kihívást. Gyakorlatilag nincsenek nagy tartamhatású készítmények, amelyekhez nyúlhatnánk. A szerek palettája szűkös, leginkább réz készítményekre ill. a mészre korlátozódik. A biogazdálkodásban ezentúl használhatunk élesztőgombákat is, amelyek, ha felszaporodnak, képesek kiszorítani a kártékony ’társaikat’.

Nagy szerepe van a védekezésben és a megelőzésben a megfelelő lombozatnak. Az általunk telepített ültetvények koronaformája módosított Brunner-orsó, ez kellően szellős, és a napfény is képes akadályozni a gombaképződést. Rovarkárokozók ellen bevethetőek a toxikus gomba spórák, illetve azok a növényi nedvek is, melyeknek rovarölő hatásuk van. Az időjárás kihívásaira is igyekszünk a lehető legtöbb módon megfelelni. Ültetvényeink a kezdetektől öntözöttek, és mivel errefelé a Nyírségben más lehetőség nem igazán biztosított, ezért fúrt kútból biztosítjuk a vízutánpótlást. Itt megjegyezném, hogy évről-évre felröppen a hír, miszerint egyszerűbbé válik az ehhez kapcsolódó ügyintézés, de ezt sajnos mi nem érezzük. Fagyvédelmi gépekkel is rendelkezünk, látható, hogy igyekszünk mindent megtenni a klimatikus változásokból adódó kockázatok csökkentésére. Gépbeszerzésekre, telepítésekre egyaránt felhasználunk pályázati forrásokat is, úgy, mint termelők, és úgy is, mint Tész tagok.

A gépesítés ellenére a gyümölcsültetvények nagyon sok kézimunkát is igényelnek, hogyan tudják ezt biztosítani?

A betakarítást gépesítettük, gyümölcsrázó géppel dolgozunk, a hagyományos gazdálkodásban megszokott érésszabályozó szert nem használunk, de ez nem jelent problémát. Metszés egy részét is gépesítettük, van erre megfelelő eszközparkunk, de itt szükség van a kézi kiegészítésre is. Mi bő húsz évvel ezelőtt kezdtünk el gyümölcstermesztéssel foglalkozni, akkor kialakítottuk a törzsgárdánkat, amely helyiekből, illetve a Kárpátaljáról érkezettekből áll. Természetesen évről-évre nagyobb az elvándorlás, amelyet érzékelünk a munkaszervezés során is. A kárpátaljai magyarok rendelkeznek magyar állampolgársággal is, amely lehetővé teszi számukra, hogy más Uniós országokba beutazzanak, és ott munkát vállaljanak. Mára már Szlovákiában is magasabb bérrel számolhatnak, mint idehaza, a Nyugat-európai országokról nem is beszélve. Jelenleg számunkra még megoldott a munkaerő-utánpótlás biztosítása, de ez igen komoly erőfeszítést és folyamatos szervezést igényel.

kiszámíthatóbb, stabilabb az árazás

Mindezen problémák ellenére mégis elkötelezettek az ökotermesztés mellett…

Igen, ugyanis több éven keresztül azt tapasztaltuk, hogy a konvencionális termelésű meggy esetében túltermelés mutatkozik, a hazai felvevőkapacitás pedig nem tudott ezzel szintet tartani. A piacon bizonytalan, alacsony árak a jellemzőek. Ezért kezdtünk el érdeklődni, ismerkedni a biotermeléssel és az értékesítési lehetőségekkel. Azt tapasztaltuk, hogy kiszámíthatóbb, stabilabb az árazás és magasabb szinten is van, mint a hagyományos módon termelt meggy esetében. A termésbiztonság viszont sokkal alacsonyabb, azaz nehezebb bio-ban megtermeszteni a gyümölcsöt, mint a konvencionálisban. Mindezen szempontokat mérlegelve döntöttünk az átállás mellett.

Említette, hogy meggy és alma mellett cseresznyével is foglalkoznak. Milyen eredménnyel?

Cseresznye bizonyos szempontból csalódás: nem találtuk meg ugyanis a felvevő piacát, így sajnos konvencionálisként kényszerülünk értékesíteni.

Tervben van, hogy felhagynak a termesztésével?

Még kutatjuk a piacot, de nem egyszerű, ennek ugyanis a szállítási költségek is határt szabnak. Igen, elképzelhető, hogy a cseresznye esetében szakítunk az ökotermesztéssel. Meggy és alma esetében nincs ilyen problémánk, megfelelő volumenben van igény a gyümölcsre. Az almánál azonban meg kell azt említeni, hogy a komoly piaci kereslethez időközben a kínálat is igazodott, sőt, a kínálati oldalon megjelent a többlet is. Meggynél nagyobb az igény a felvevő piacon, mint a kínálat, ez vélhetőleg nem fog a közeljövőben változni, egyszerű ok miatt: nehezebb ugyanis megtermelni, mint az almát.

Feldolgozással nem foglalkoznak?

A Tész, amelynek tagjai vagyunk, rendelkezik ugyan gyümölcsvelőkészítő-gépsorral, de a termés legnagyobb részét a térségi gyümölcsfeldolgozóknak értékesítünk. 

van  olyan termelő,  aki csupán  menekülő útnak használja

Az adatok azt tükrözik, hogy a Nyírségben egyre többen választják a bio utat. Ön mit tapasztal?

Ennél azért bonyolultabb szerintem a helyzet. Alma esetében van olyan termelő, aki a közelmúltban lépett vissza a bio-ból a konvencionálisba, szóval itt is inkább kétirányú a mozgás. A meggynél – nem győzöm hangsúlyozni – jóval nagyobb a termelési kockázat a bio-ban, mint a hagyományosban. Talán, aki lének adja le, könnyebb helyzetben van, mint mi, de közel sem könnyű az sem. Tudom, hogy nagy mennyiségben nőtt a bioterületek száma, de tudok olyan termelőről is, aki olyan korszerűtlen ültetvényekkel lépett át, amelyek átalakítása komoly költséget, munkát igényelt volna. Miután átlépett, felvette a támogatást, azt követően pedig terem, ami terem, tényleges ráfordítást nem végzett, ami így inkább egyfajta menekülő út.

Összességében elmondhatom, hogy két irányt látok magam körül: az egyik az, amikor valaki az ökotermesztésre kapott támogatást ráfordítja az ültetvényre, gépesít, pályázatokat nyújt be, míg a másik esetében gyakorlatilag nem történik fejlesztés.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogyan gondozzuk a citromfát télen?

2024. november 22. 11:10

Az első enyhe fagyok miatt nem kell azonnal pánikba esni, mivel egy kis hideg nem árt a növénynek.

Kistermelői ültetvények helyzetértékelése egy gyakorló gyümölcstermesztő szemével

2024. november 22. 08:10

A nagyüzemi ültetvények fokozatos megszűnésével, felszabdalásával, amelyek egy része elhanyagolttá is vált, új tennivalók sokaságával kerültünk szembe.

Gyümölcsfajok tápanyag-tartalékolása télre

2024. november 15. 09:40

Tavasszal a csonthéjasok virágzási időszakában még hideg a talaj, a gyökerek még nem kezdtek el igazán dolgozni, nincs jelentős tápelemfölvétel a talajból.

Ehetjük-e nyersen a kökényt?

2024. november 8. 06:40

A kökény magja, hasonlóan a sárgabarack és a mandula magjához, amygdalint tartalmaz, amely a szervezetben ciánsavra bomlik, és súlyos mérgezési tüneteket okozhat.

A precíziós termesztési technológiák alkalmazhatósága a gyümölcsösökben

2018. március 3. 11:24

A precíziós gazdálkodás egy váz, amelyet egyéni igényeink és lehetőségeink függvényében tölthetünk meg tartalommal.

Kevesebb hatóanyag, új károsítók – a gyümölcsösök növényvédelmének időszerű kérdései

2019. március 28. 10:16

Hogyan lehet jó eredményeket elérni a gyümölcstermesztésben akkor, amikor a növényvédelem lehetőségei csökkennek, a kertészeti kultúrák növényvédelme egyre nehezebbé válik?

Gyümölcsöseinkben előforduló környezeti stresszhatások

2022. november 10. 12:24

A növényvédelemben a növényt érő külső hatásokat két nagy csoportra osztjuk.

Roncsolásmentes gyümölcsminőség-vizsgálat

2022. július 18. 14:42

A gyümölcs vizuális tulajdonságai vajmi keveset árulnak el annak ízéről.