A festői szépségű környezetben idén is tartalmas szakmai előadásokat hallhattak az érdeklődő gazdálkodók.
Tizenhatodik alkalommal tartotta meg Kalászosgabona Fórumát a SumiAgro Hungary Kft. a visegrádi Silvanus Hotelben. A festői szépségű környezetben idén is tartalmas szakmai előadásokat hallhattak az érdeklődő gazdálkodók többek között a Transzatlanti Szabadkereskedelmi Megállapodás várható hatásairól, a búzanemesítés előtt álló kihívásokról vagy éppen a hazai malomipar helyzetéről, jövőjéről.
A rendezvényt Wirth László, a Sumi Agro Kft. ügyvezetője nyitotta meg, majd Dr. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutató Intézet igazgatója tartotta meg előadását „Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség várható hatásai a mezőgazdaságra” címmel. A partnerség célja, hogy az EU, valamint az USA között a kereskedelmi és beruházási akadályokat mindkét fél leépítse.
Potori Norbert előadásából kiderült, hogy az egyezmény aláírása jelenleg az Európai Unió számára fontosabb és sürgősebb, hiszen az USA előrehaladott tárgyalásokat folytat hasonló ügyekben a Trans Pacific Partnership keretében olyan államokkal, mint Kanada, Mexikó, Chile, Peru vagy éppen Malajzia.
Amennyiben az USA és az EU közötti megállapodás nem születne meg, az az EU gazdasági lemaradását eredményezné. Mindezek mellett fontos szempont, hogy az EU tárgyalásai több fontos távol-keleti országgal megrekedtek, amely fokozza az Egyesület Államokkal zajló tárgyalások jelentőségét.
Kiderült: a megállapodás kapcsán sok részletet kell még egyeztetniük a feleknek. Egyetlen példát kiragadva: más az elővigyázatosság elve az EU-n belül, és más az USA területén. Amíg Európában bármilyen szer, eljárás alkalmazása tiltott, ha lehetséges valamilyen káros hatás, addig az Egyesült Államokban ezek csak akkor tiltottak, ha annak káros hatásairól tudományosan megalapozott bizonyíték áll rendelkezésre.
Az AKI igazgatójának előadásából azt is megtudtuk, hogy az egyezmény létrejötte után vélhetően a tejtermékek, a borok és más alkoholtartalmú italok, valamint a cukor kivitele nőhet meg az EU részéről, míg az import a marhahús, a baromfihús, az üzemanyagcélú etanol, valamint a gyengébb minőségű búza esetében növekedne.
(Terveink szerint a témáról bővebben novemberi lapszámunkban is olvashatnak.)
Nem elég a körültekintő fajtaválasztás
A búzanemesítés – és búzatermesztés – előtt álló kihívásokról Dr. Láng László, az MTA Agrártudományi Kutató Központ osztályvezetője beszélt. Előadásából kiderült, hogy míg az EU búzatermelése évente mindössze 1 %-kal emelkedik, addig a világ búzatermelése 1,2 %-kal. A jövőben azonban 1,6 %-os éves termésnövelésre lesz szükség, amely komoly kihívást jelent a nemesítők és a gazdálkodók számára is.
A statisztikákból az is kiderült, hogy a magyar búzatermesztés versenyképessége nagymértékben csökkent az utóbbi évtizedekben. Míg korábban a világtermés 1,2-1,4 %-át állítottuk elő 5 t/ha feletti termésátlagokkal, addig napjainkban komoly ingadozások mellett ez a szám mindössze 4,2 t, amely 0,6-0,7 %-ot jelent a világterméshez képest.
Dr. Láng László előadásában hangsúlyozta: a termésnöveléshez nem elég a körültekintő fajtaválasztás, ahhoz a megfelelő agrotechnika és az ideális környezet is szükséges. A szakember szerint nagy lehetőségek rejlenek még a tápanyag-utánpótlásban, de a növényi rezisztencia kiiaknázásában is.
A malomipar 100 év múlva is itt lesz
Ki tud-e törni a malomipar a piac szorításából? Ezt a kérdést tette fel a harmadik előadó, Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az iparág versenyképességének megtartása elsődleges feladat lenne.
A szakember szerint a közeljövőben stratégiai termék lesz a búza, amelyből a jó adottságainknak köszönhetően az ország szükségletének dupláját tudjuk megtermelni. Évi 5,2 millió tonnás éves terméssel számolva őrlésre 1,2 millió tonna, takarmányozási célokra 0,9 millió tonna, míg vetőmagnak 0,3 millió tonna búza jut, a maradék 2,8 tonna exportálható. Lakatos Zoltán azonban figyelmeztetett: export célra is elsősorban az étkezési minőséget keresik, így nem szabad megelégedni a jelenlegi helyzettel.
Az előadásból kiderült az is, hogy a technológiai megújulás, a hazai minőségi alapanyag-ellátottság, a hagyomány, és a pozitív kereskedelmi mérleg mellett a hazai malomipar erőssége még, hogy 100 %-ban képes kielégíteni a magyarországi igényeket. Akad azonban több hátráltató tényező, amely visszafogja az iparágat. Ilyen a gyártási többletkapacitás, a negatív árverseny, a tőkehiány vagy éppen a csekély nyereségtermelő-képesség. Emellett jelentős probléma a malomipar kitettsége a pékek irányába, hiszen sok esetben nagyon magas a kintlévőség.
A piac szorításából kitörni többek között az áfa csökkentésével, a piac tisztulásával, a versenyképesség és gazdaságosság további növelésével, beruházásokkal és természetesen innovációval lehet. De szükség lenne a jobb finanszírozási konstrukciókra is.
„Véleményem szerint a malomipar 100 évvel ezelőtt is itt volt Magyarországon és 100 év múlva is itt lesz” – emelte ki a vezérigazgató, aki hozzátette: fontos, hogy az iparág jelentős része nemzeti kézben legyen.
Elegendőek a vetőmag készletek
Az őszi kalászos vetőmag helyzetről Juhász Zoltán, a Vetőmag Szövetség Kalászos Szekciójának elnöke számolt be a gazdálkodóknak. Előadása kezdetén a fémzárolt vetőmag jelentőségét hangsúlyozta, amely hatóságilag ellenőrzött minőséget nyújt.
Mi várható 2015 őszén? A szakember szerint a búza és őszi árpa esetén – változatlan keresleti szintet feltételezve – elegendőek a vetőmag készletek, enyhe hiányhelyzetek mindössze a tritikálé esetén alakulhatnak ki. Mint az előadásból kiderült, jelentős ókészletek nincsenek, minőségi problémák nem várhatóak, de fajtahiányok előfordulhatnak.
Juhász Zoltán a Vetőmag Szövetség által kiadott 2015. évi őszi búza tájékoztató árról is beszélt. Ez 93.500 Ft/tonna + áfa, amely zsákban, csávázottan fémzárolva, az eladó telephelyén gépkocsira rakva értendő. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: ez a vetőmag ár mindössze tájékoztatás, nem jelent árrögzítést, az elsődleges célja mindössze a várható piaci árinformáció közreadása.
Toxinok és gyomok
A búza fuzárium és toxin vizsgálatok összegzéséről Jáger Ferenc, a Sumi Agro Hungary Kft. fejlesztési és engedélyezési menedzsere beszélt. A cég 5 éve végez kísérleteket a témában. Ez idő alatt a 2010-es és a 2014-es évben volt tapasztalható kiemelt fertőzöttség. Az előadásból kiderült, hogy a Don-Q Plusz 73 %-os, míg a Yamato készítmény 85 %-os toxincsökkentést eredményezett a vizsgálat során, mesterséges fertőzés mellett.
Szabó Roland gyombiológus, a Sumi Agro Hungary Kft. szakmai és termékmenedzsere rövid kitekintést adott a világ kalászosaiban tapasztalható gyomnövények okozta problémákról.
A Föld déli féltekéjén, Ausztráliában a legfőbb probléma az arid, sztyeppesedő éghajlatból adódóan a fűfélék dominanciája. A közeli rokonság nehezíti a védekezést, miközben nagyon sok a rezisztens gyomnövény. Brazíliában az éghajlat miatt a folyamatos gyomborítás okozza a legnagyobb gondot. A vidéket a plasztikus fűfélék (pl. Digitaria) uralják, és itt is nagyon sok a rezisztens gyomnövény. A termesztés során speciális technológiai elemek szükségesek (pl. szelektív egyszikűirtó + glifozát 2 héttel a vetés előtt), továbbá fontos a célzott védekezés/védekezések állományban is.
A Föld északi féltekjéén az USA területén található a legtöbb rezisztens és többszörösen rezisztens gyomfaj a világon, amely komoly kihívást jelent. Oroszországban a legfőbb probléma a monokultúra a tavaszi búza zónában. Az őszi búzában a fő fűféle a vadzab, ami esetében túl későn végzik a gyomirtást, így az legtöbbször eredménytelen. Pakisztánban az egyik legnagyobb kihívást a talajok szikesedéséből, a folyamatos vízborításból, a rossz minőségű talajművelésből és a rossz vetőmagtisztításból adódó gyomproblémák jelentik.
Az estébe hajló szakmai rendezvény végül kérdések feltevésével végződött.
(Gribek Dániel – Agrofórum Online)
