Nagyvilág

Bioszén felhasználásával távolítják el az antibiotikumokat a szennyvízből

Agrofórum Online

A világ egyre növekvő népességének ellátásához a gazdáknak sok növényt kell termeszteniük. A növényeknek folyadékra van szükségük a növekedéshez és a virágzáshoz, és az öntözésére használt víz a becslések szerint a globális édesvíz-felhasználás 70%-át teszi ki. A világ sok térségében azonban vízhiány sújtja az országokat. Emiatt a gazdák számára komoly kihívást jelenthet, hogy elegendő vizet tudjanak biztosítani a növénytermesztéshez. A kutatók jelenleg olyan alternatív vízforrások után kutatnak, amelyek fenntartható módon képesek kielégíteni a jelenlegi és jövőbeli öntözési igényeket.

A tisztított kommunális szennyvíz felhasználható a növények öntözésére. Ehhez azonban számos kihívással kell megküzdeni. A városi szennyvíz például antibiotikumokat tartalmazhat.

Ezek az antibiotikumok elősegíthetik az antibiotikumoknak ellenálló baktériumfajok kialakulását a szennyvízzel öntözött mezőgazdasági területeken

– magyarázta Michael Schmidt, a kaliforniai Riverside-ban található amerikai Salinity Laboratory kutatója. A U.S. Salinity Laboratory az USDA Mezőgazdasági Kutatószolgálatának (ARS) része.

Schmidt a vezető szerzője egy új kutatásnak, amely kimutatta, hogy a települési szennyvízben lévő antibiotikumok eltávolítására helyi növényi anyagokat vagy élelmiszer-hulladékot lehetne felhasználni. A kutatók bioszénnel, egy faszénhez hasonló anyaggal dolgoztak, amely szerves anyagok magas hőmérsékleten, oxigén hiányában történő hevítésével jön létre. A bioszén adszorpció révén a kutatók által mért három antibiotikum több mint 97%-át távolította el a kommunális szennyvízből.

Schmidt a marylandi Baltimore-ban tartott 2022-es ASA-CSSA-SSSA éves találkozón mutatta be munkáját.

Bebizonyítottuk, hogy a helyi mezőgazdasági melléktermékek segíthetnek eltávolítani az antibiotikumokat a tisztított szennyvízből. Ez egy potenciálisan költséghatékony és környezetbarát stratégiát jelent arra, hogy különböző szennyeződéseket távolítsunk el a szennyvízből

– nyilatkozta Schmidt.

Fontos kiemelni, hogy Schmidt és a kutatótársai helyben elérhető növényi anyagokat – pisztáciahéjat és datolyapálma leveleket – használtak a bioszén előállításához. A helyi anyagokat így nem kell nagy távolságokra szállítani. Ez csökkentheti a költségeket, az erőforrás-fogyasztást és a környezetszennyezést.

A tanulmányt Kaliforniában végezték, amely államként 2020-ban több mint 453 592 tonna pisztáciát termelt. Míg országos szinten Dél-Kalifornia a legjelentősebb régió a datolyatermesztésben, a mezőgazdasági termelés a dél-kaliforniai Coachella-völgyben lokalizálódik. Emellett Amerika egész délnyugati részén települési fák formájában termesztik őket.

Minden egyes datolyapálmafa évente akár 18 kg szárított levelet is termelhet. Így ezek kiváló lehetséges bioszén-forrásnak lehetnek

– magyarázta Schmidt.

Példa a tanulmányban használt pisztáciahéjra (balra) és bioszénre (jobbra). Fotó: Michael Schmidt

Azt is kimutatták a kutatók, hogy az antibiotikumok szennyvízből való eltávolítására való képessége szempontjából nagy különbséget jelentett, hogy hogyan állították elő a bioszenet, szemben azzal, hogy miből állították elő. A bioszén előállítása porózus, szénben gazdag, faszénszerű anyagot eredményez.
– A bioszén előállításának kulcsa a hevítés során fellépő oxigénhiány – hangsúlyozta Schmidt. Az oxigénnel történő hevítés során ugyanis elsősorban hamu (és nem bioszén) keletkezik.

Schmidt és a kutatótársai a bioszén előállításához a növényi anyagokat 400, 600 és 800 °C-ra hevítették. Ezután megvizsgálták, hogy a különböző hőmérsékletű bioszén milyen hatékonyan távolít el három különböző antibiotikumot a szennyvízből. Az antibiotikumok, amelyekre ebben a vizsgálatban összpontosítottak, a szulfametoxazol, a szulfapiridin és a trimetoprim voltak. Ezeket azért választották ki, mert a helyben gyűjtött, tisztított szennyvízben is előfordultak. Azt tapasztalták, hogy a 800 °C-on előállított bioszén távolította el a leghatékonyabban az antibiotikumokat.

Kimutattuk, hogy a bioszén előállítási körülményei nagy szerepet játszanak az antibiotikumok eltávolításában. Ez hasznos lehet azon tudósok számára, akik más anyagokat is felhasználnak a bioszén előállításához erre a célra

– mondta Schmidt.

A bioszén több kémiai mechanizmuson keresztül távolítja el az antibiotikumokat a szennyvízből. E kémiai mechanizmusok hatékonysága függhet a bioszén fizikai jellemzőitől. A tanulmány kimutatta, hogy a bioszén ezen fizikai jellemzőinek mérése időt és költségeket takaríthat meg.

Az antibiotikumok nyomainak szintjét mérő kísérletekhez költséges műszerekre van szükség. Megmutattuk, hogy a bioszén viselkedése potenciálisan könnyen mérhető tulajdonságok révén értelmezhető. Ez segíthet egyszerűsíteni a jövőbeni erőfeszítéseket a bioszén adszorbensek optimalizálására a szennyvízből történő szennyezőanyag-eltávolítás érdekében

– tette hozzá Schmidt.

Schmidt és a kollégái részt vesznek a bioszén alapú víztisztító rendszerek megépítésére irányuló kísérletekben.

A jövőbeni kutatások ezeket a bioszén-anyagokat és más anyagokat is beépítik majd a méretarányos vízkezelő rendszerekbe. A cél az, hogy ezek a tisztítórendszerek képesek legyenek olyan mennyiségű víz kezelésére, amely a szántóföldi öntözés szempontjából releváns

– árulta el Schmidt.

Ezt a kutatást egy, a USDA-ARS által finanszírozott belső projekt részeként finanszírozták. A munkát a USDA-ARS Salinity Laboratory kutatói, Daniel Ashworth és Mark Ibekwe, valamint Nydia Celis talajtani szakértő támogatta.

Forrás: https://www.agronomy.org/news/science-news/using-biochar-remove-antibiotics-wastewater/

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Elképesztő: mínusz 35 fokon érlelődött ez az ital

2025. november 29. 14:10

Egy Patagóniából indult whisky a világ végéig utazott, hogy mínusz 35 fokban érlelődve teljesen új karaktert kapjon.

Milyen fűtőértéke van a császárfának?

2025. szeptember 30. 14:10

A császárfa fűtőértékével kapcsolatos állításokat gyakran túlértékelik – szakmai vizsgálatok mutatják a korlátokat.

A farm, ahol minden a régi – és ez a legjobb benne

2025. június 20. 08:10

Skócia szívében élő gazdaság, amely évszázadokon átívelő történelmével és élő múzeumként működő farmjával varázsolja el látogatóit.

10 növény, ami úgy viselkedik, mint egy állat

2025. június 18. 16:10

Mozognak, csalnak, védekeznek és vadásznak – ezek a növények megdöntik a csendes, mozdulatlan zöldek mítoszát.

Milyen dréncsövet válasszunk a gyümölcsfa ültetésekor?

2022. december 5. 04:36

Faültetéshez (gyümölcsfa) melyik típusú perforált dréncsövet ajánlja? Milyen keresztmetszetű, milyen hosszúságú szükséges, geotextíliával burkolt legyen vagy nem, UV álló legyen vagy nem, hány db kell egy fához? Mennyi víz kell egy konténeres kis fának, mennyi időnként?

Miért fás a karalábé?

2022. augusztus 8. 06:37

A zsenge karalábénak két nagy titka van: a megfelelő talaj mellett a sok öntözés és a megfelelő térállás biztosítása.

Mi lehet az oka, hogy hervad a karácsonyi kaktusz levele?

2023. november 25. 04:39

Az lenne a kérdésem, hogy vajon miért hervad a karácsonyi kaktuszom levele?

Mit lehet tenni, ha nem terem a padlizsán?

2023. augusztus 6. 04:39

Padlizsánom gyönyörű, egészséges, számos virágot hoz, de termés egyáltalán nem képződik. (Már tavaly is így volt, nem ugyanoda van ültetve.) Mit lehet tenni?