A sertéságazatban az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése fehéríti a gazdasági tevékenységet és ösztönzi a fogyasztást.
A sertéspiacon működő szakmai szervezetek szerint a sertésstratégia első eredményei már jelentkeznek, erősödik a sertéstenyésztés Magyarországon, az ágazatban megvalósított áfacsökkentések hatását pedig már a fogyasztók is érzik.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke az ágazat aktuális helyzetét ismertető sajtótájékoztatón, hétfőn Budapesten arról beszélt, hogy a sertéságazatban az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése fehéríti a gazdasági tevékenységet és ösztönzi a fogyasztást, ami stabilizálja az ágazatot. Ez növeli a sertések számát és a belföldi legálisan gazdálkodó termelők versenyképességét.
Emlékeztetett arra, hogy a sertéságazat helyzetének javítására 2012-ben készült el a sertésstratégia. A dokumentum kidolgozása azért vált szükségessé, mert Magyarországon az ezredforduló utáni évekre a sertéslétszám 3 millió alá csökkent, az egy főre jutó fogyasztás pedig 25 kilogramm körülire. A nyolcvanas években még a sertések száma elérte a 10 milliót, az egy főre eső éves fogyasztás pedig meghaladta a 40 kilogrammot.
A sertésstratégia célul tűzte ki a 30 százalék körülire becsült feketegazdaság csökkentését, illetve az áfacsalások mérséklését. Ezt szolgálta 2014. január 1-jétől az élősertés áfájának, idén január 1-jétől pedig a tőkehús áfájának csökkentése 27 százalékról 5 százalékra.
A sertésstratégia első eredményei már mutatkoznak – állította a NAK elnöke. Ismertetése szerint a sertések száma gyarapszik az országban, már 3 millió felett jár. Az általános forgalmi adó csökkentése pedig növelte a ágazatban legálisan gazdálkodók mozgásterét, versenyképességét. Érezhetően csökkent az áfacsalások száma, fehéredett az ágazat gazdasági tevékenysége – jelentette ki Győrffy Balázs.
Megemlítette, hogy a sertésár a múlt évben mintegy 15 százalékkal csökkent, ez sertésenként mintegy 5000 forintos veszteséget okozott a termelőknek. Negatívan hatott a piacra tavaly a sertéshús rákkeltő hatásának „meglebegtetése” is. A tőkehús áfájának mérséklése ugyanakkor jó a termelőnek a feldolgozónak, a kereskedőnek, mivel ez várhatóan mind a belföldi termelést, mind a belföldi fogyasztást serkenti – emelte ki az elnök.
Az MTI kérdésére elmondta, hogy az élősertés áfájának csökkentése a tőkehús irányába mozdította a szürke- és a feketegazdaság szereplőit, ezért javasolta a NAK, hogy az áfacsökkentés terjedjen ki a teljes termékpályára. A baromfi, a zöldség-gyümölcs és a tejágazatban is indokolt volna az áfacsökkentés – jegyezte meg.
Németh Antal, a Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az ágazat számára stratégiai kérdés a minőség emelése, ugyanis csak a kiváló minőségű termék versenyképes és jól eladható. Ennek érdekében vezették be – a sertésstratégiával összhangban – a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegyet.
Tájékoztatása szerint a védjegy alkalmazására 627 kérelem érkezett, ebből 521-et bíráltak el pozitívan. További 50-et még vizsgálnak, 56-ot pedig elutasítottak.
A védjegy nemcsak a kiváló minőséget garantálja, hanem a nyomon követhetőséget is biztosítja. Annak érdekében, hogy a vásárló maga is meggyőződhessen egy-egy termék származásáról, a termékeket QR-kóddal szeretnék ellátni, amelyet okos telefonnal lehet leolvasni. Ezt várhatóan a Spar-áruházakban és üzletekben alkalmazzák majd elsőként.
A VHT elnöke az MTI-nek elmondta: a tőkehús alacsonyabb áfakulcsának január 1-jei bevezetése óta eltelt rövid időszak miatt még kevés a konkrét tapasztalat, de annyi már most is érzékelhető, hogy az adócsökkentés hatását a fogyasztók közvetlenül is érzik, mert a tőkehús ára mérséklődött a kiskereskedelemben. Németh Antal kívánatosnak nevezte, hogy a pozitív sertéspiaci tapasztalatoknak köszönhetően más ágazatokban is csökkenjen az áfa.
(MTI)
