Növénytermesztés

Európa fél az éhezéstől, elérkezhet a génszerkesztett növények ideje

Agrofórum Online

Alaposan ráijesztett Európára a tavalyi nyár, az aszályok, a hatalmas termésveszteségek és a kiszáradt folyók stratégiaváltásra késztethetik az élelmiszertermelés területén. Elérkezhet a génszerkesztett növények ideje.

A génmódosított (GMO) növények termesztése és forgalmazása jelenleg eltérő szabályozás alá esik a Föld különböző pontjain. Az Egyesült Államoknak nincsenek aggályai velük kapcsolatban, például az elvetett kukoricáik 92 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

Az Európai Unió – és Magyarország különösen – már sokkal szigorúbban áll a kérdéshez. Ugyanakkor a 2001-es, meglehetősen elavult szabályozás helyébe hamarosan újabb lép, amely várhatóan sokkal megengedőbb lesz a GMO-kkal szemben.

Az Európai Bizottság által 2023. július 5-én ismertetett tervezettel szemben máris erélyesen szólaltak fel az ökogazdálkodók, valamint a különböző szakmai szervezetek. Az elképzelés ugyanis az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kerüljenek ki a GMO-szabályozás hatálya alól.

Az NGT annyiban jelent mást, hogy ezek célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel előállított növényeket takarnak, vagyis a bennük végrehajtott változások nemcsak géneljárással, hanem hagyományos nemesítéssel, illetve a természetben is kialakulhatnak, csupán hosszabb idő alatt, tehát ebben az esetben az ember felgyorsítja a természetes folyamatokat. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását. Ezt nem is génmódosításnak, hanem „csupán” génszerkesztésnek szokták nevezni.

Az európai döntéshozóknak abból a szempontból mindenképpen igazuk van, hogy a klímaváltozás negatív hatásai, az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek már a termésbiztonságot (és ezzel együtt az ellátást) veszélyeztetik a kontinensen. Valamit ki kell tehát találni a hozamok növelése, illetve a növények tűrőképességének javítása érdekében.

Ehhez pedig az NGT megfelelő eszköz lehet, de sokan nem tartanák ördögtől valónak a GMO növények termesztésének engedélyezését sem. A tavaly nyári súlyos aszályok, a hatalmas termésveszteségek, a kiszáradt folyók sokakat megijesztettek Európában is, és az eddigi gyakorlat felülvizsgálatára késztették a szakembereket.

Az EU két évtizede egyértelműen elhatárolódott a génmódosítási eljárásoktól, elsősorban az ökoszisztémára és az emberi egészségre gyakorolt káros (vagy annak vélt) hatása miatt. A génszerkesztés viszont elfogadhatóbb eljárás, hiszen ennek során nem kerül fajidegen DNS a növénybe, hanem annak a saját DNS-ét módosítják. A jelenlegi uniós szabályozás azonban a két eljárást nem különbözteti meg, ezért van szükség a finomításra.

A változtatást immár szakemberek, agrárminiszterek és természetesen biotechnológiai vállalatok is sürgetik, rámutatva arra, hogy Európának át kell gondolnia az élelmiszertermelés módozatait, és teret kell engednie a modern technológiáknak. Az NGT révén olyan növények állíthatók elő, amelyeknek javul a nitrogénfelvevő képességük, és beérik kevesebb vízzel, műtrágyával, vegyszerrel, ezáltal a mezőgazdaság karbonlábnyoma is csökkenthető.

Az EU-ból 2020-ban kilépett britek már elindultak ezen az úton, lazítottak a szabályozásokon. Javában kísérleteznek például olyan árpákkal, amelyeknek kevesebb műtrágyára van szükségük, és mivel az eredmények meggyőzőek, hamarosan a parlament elé kerülhet a génszerkesztett és GMO növények megkülönböztetését szolgáló törvény.

(Fotó: Balu G/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Soha nem látott gép bukkant fel a földeken, új megoldást hoz az öntözésbe

2026. szeptember 14. 13:10

Kevesebb figyelmet igényel a kezelőtől, mégis precízebb munkavégzésre képes a világ első önműködő öntözőgépe, amely hamarosan piacra is kerül.

Varázslatos anyagot szórtak a földekre, megugrott a hozam és javult a vízmegtartás

2026. szeptember 14. 09:10

Csökkenthető az import műtrágyától való függés úgy, hogy közben a növényeink fejlődését ugrásszerűen javítani tudjuk? Ausztrál kutatók megtalálták a „csodaszert”.

Veszélyben a búza? A következő évtizedek döntőek

2026. szeptember 4. 14:10

A búza eddig viszonylag jól viselte a felmelegedést, de a következő évtizedekben gyakoribbá válhatnak a gyenge termésű évek.

Extrém módon növelték a talajban megtartott nedvességet, ez a haszontalan anyag lehet a megmentő

2026. szeptember 3. 13:10

Kétéves kísérlet során 20 százalékkal sikerült növelni a talajban lévő nedvességet növényi maradványok speciális alkalmazásával, bár a hozam közben nem emelkedett.

Klímaváltozás hatásai: melegebb ősz

2022. november 24. 05:37

Enyhülni látszik mind az ősz, mind a tél, ami nem kedvez sokszor az élővilágnak, növényvilágnak sem. A tartós mínuszok a káros baktériumok, vírusok elpusztítása miatt volt jó a téli időszakban, így kevesebb volt a megbetegedés is.

Olaszország már aszályügyi különleges biztost nevez ki

2023. április 9. 06:36

Matteo Salvini infrastrukturális miniszter nyilatkozatában azt mondta, hogy a kabinet jóváhagyott egy rendeletet, amely előírja, hogy az aszályprobléma kezeléséhez szükséges összes intézkedést az aszályügyi biztos fogja át.

Hogyan öntözzünk aszálykor a kertben?

2023. augusztus 20. 09:10

A csepegtető öntözés házikerti szinten is igencsak javasolt megoldás, ha aszályban öntözni kell, hiszen a minimális vízmennyiséggel ennél az öntözési módnál dolgozhatunk, illetve kialakítása sem olyan hatalmas összeg, hogy nagy beruházás legyen egy kertben.

Állami támogatásért manipuláltak csapadékmérőket Coloradóban

2024. szeptember 29. 16:10

Az egyesült államokbeli Dél-Coloradóban két gazdálkodó a csapadékmérők illegális manipulálásával, tehát csalással jutott állami támogatáshoz.