16℃ 8℃
október 22. Előd, Szalóme, Kordélia
Növénytermesztés

Európa fél az éhezéstől, elérkezhet a génszerkesztett növények ideje

Agrofórum Online

Alaposan ráijesztett Európára a tavalyi nyár, az aszályok, a hatalmas termésveszteségek és a kiszáradt folyók stratégiaváltásra késztethetik az élelmiszertermelés területén. Elérkezhet a génszerkesztett növények ideje.

A génmódosított (GMO) növények termesztése és forgalmazása jelenleg eltérő szabályozás alá esik a Föld különböző pontjain. Az Egyesült Államoknak nincsenek aggályai velük kapcsolatban, például az elvetett kukoricáik 92 százaléka ebbe a kategóriába tartozik.

Az Európai Unió – és Magyarország különösen – már sokkal szigorúbban áll a kérdéshez. Ugyanakkor a 2001-es, meglehetősen elavult szabályozás helyébe hamarosan újabb lép, amely várhatóan sokkal megengedőbb lesz a GMO-kkal szemben.

Az Európai Bizottság által 2023. július 5-én ismertetett tervezettel szemben máris erélyesen szólaltak fel az ökogazdálkodók, valamint a különböző szakmai szervezetek. Az elképzelés ugyanis az, hogy az új géntechnológiákkal (NGT) létrehozott növények kerüljenek ki a GMO-szabályozás hatálya alól.

Az NGT annyiban jelent mást, hogy ezek célzott mutagenezissel vagy ciszgenezissel előállított növényeket takarnak, vagyis a bennük végrehajtott változások nemcsak géneljárással, hanem hagyományos nemesítéssel, illetve a természetben is kialakulhatnak, csupán hosszabb idő alatt, tehát ebben az esetben az ember felgyorsítja a természetes folyamatokat. Ilyen módszer például a CRISPR/Cas9, amely lehetővé teszi az élőlények örökítőanyagában tárolt genetikai információk nukleotid szintű módosítását. Ezt nem is génmódosításnak, hanem „csupán” génszerkesztésnek szokták nevezni.

Az európai döntéshozóknak abból a szempontból mindenképpen igazuk van, hogy a klímaváltozás negatív hatásai, az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek már a termésbiztonságot (és ezzel együtt az ellátást) veszélyeztetik a kontinensen. Valamit ki kell tehát találni a hozamok növelése, illetve a növények tűrőképességének javítása érdekében.

Ehhez pedig az NGT megfelelő eszköz lehet, de sokan nem tartanák ördögtől valónak a GMO növények termesztésének engedélyezését sem. A tavaly nyári súlyos aszályok, a hatalmas termésveszteségek, a kiszáradt folyók sokakat megijesztettek Európában is, és az eddigi gyakorlat felülvizsgálatára késztették a szakembereket.

Az EU két évtizede egyértelműen elhatárolódott a génmódosítási eljárásoktól, elsősorban az ökoszisztémára és az emberi egészségre gyakorolt káros (vagy annak vélt) hatása miatt. A génszerkesztés viszont elfogadhatóbb eljárás, hiszen ennek során nem kerül fajidegen DNS a növénybe, hanem annak a saját DNS-ét módosítják. A jelenlegi uniós szabályozás azonban a két eljárást nem különbözteti meg, ezért van szükség a finomításra.

A változtatást immár szakemberek, agrárminiszterek és természetesen biotechnológiai vállalatok is sürgetik, rámutatva arra, hogy Európának át kell gondolnia az élelmiszertermelés módozatait, és teret kell engednie a modern technológiáknak. Az NGT révén olyan növények állíthatók elő, amelyeknek javul a nitrogénfelvevő képességük, és beérik kevesebb vízzel, műtrágyával, vegyszerrel, ezáltal a mezőgazdaság karbonlábnyoma is csökkenthető.

Az EU-ból 2020-ban kilépett britek már elindultak ezen az úton, lazítottak a szabályozásokon. Javában kísérleteznek például olyan árpákkal, amelyeknek kevesebb műtrágyára van szükségük, és mivel az eredmények meggyőzőek, hamarosan a parlament elé kerülhet a génszerkesztett és GMO növények megkülönböztetését szolgáló törvény.

(Fotó: Balu G/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb csapás az aszály után, ez a kártevő már tényleg nem hiányzott a magyar földekről

2025. október 20. 09:10

Viszonylag ritkán mutat akkora aktivitást egy kártevő, mint amilyet most tapasztalnak tőle Magyarország délkeleti csücskében. A példátlan aszály után már csak ez hiányzott Békésben.

Mesteri tervet eszeltek ki a kínaiak, hét év után álltak bosszút

2025. október 19. 16:10

Elképesztő céltudatossággal érte el Kína, hogy sikerült függetlenítenie magát egy fontos mezőgazdasági területen az USA-tól. A játszma végjátéka éppen a szemünk előtt zajlik.

Ijesztő állatok pusztítanak a silókukoricában, a vadkárok háromnegyedét ezek okozzák

2025. október 18. 13:10

Veszélyes vadak tanyáznak ilyenkor a mezőgazdasági táblákon Erdélyben, ahol a kombájnok nem akármilyen ragadozókat ugratnak ki a növények közül.

Kombájnok a Balatonban? Furcsa terv született a tó hasznosítására

2025. október 18. 09:10

Hihetetlen terv fogalmazódott meg néhány évtizede egy magas rangú politikus fejében, örülhetünk, hogy végül nem valósult meg.

NAK: a jégkármérséklő rendszernek semmi köze az aszályhoz

2022. augusztus 5. 12:46

Július 30-án egy markáns hidegfront vonult át hazánk felett. A jégeső veszélye miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat szinte az ország teljes területére riasztást adott ki, ennek megfelelően – időben eltolódva – néhány járás kivételével majdnem mindenütt működött a jégkármérséklő rendszer. Ezen a napon az ország keleti és északi megyéiben rövid idő alatt 30-50 mm-t meghaladó csapadék esett, valamint megdőlt a napi csapadékrekord. A tudományos bizonyítékokon, valamint a több évtizedes működési tapasztalatokon kívül ez is kiválóan cáfolja azt a minden alapot nélkülöző tévhitet, mely szerint az országos jégkármérséklő rendszer felelőssé tehető az aszályért.

Luxuscikk lehet a sült krumpli!

2018. december 29. 12:10

Míg Írországban az elmúlt évben a vendéglátóipari szektor 60-80 euróért juthatott hozzá egy tonna hámozott burgonyához, addig most 340-350 eurót kell fizetniük

Mit tesz az EU az aszálykárok mérséklésére?

2022. augusztus 23. 14:44

A közvetlen uniós válságkezelési lépések

Új magyar módszer az aszály előrejelzésére

2024. február 9. 13:40

A mezőgazdasági és hidrológiai aszálytrendek megfigyelésén, valamint monitorozó- és előrejelző rendszer kidolgozásán dolgoznak a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság kutatói.