A magyar emberek az Európai Unió átlagánál kevesebb gyümölcsöt fogyasztanak. Az alma töretlenül a legnépszerűbb nálunk, amelyet a citrusfélék követnek a sorban, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokán a banán található – fejenként 8 kilót eszünk belőle évente.
Aki tudatos fogyasztó, az minden bizonnyal a banánhéjat is komposztálja, de a többségnél még alighanem a kukában végzi ez az egyébként értékes növényi rész. Mire is jó a banánhéj? Meglepő, de a növényeinknek számtalan módon kedvezhetünk vele.
Egyrészt megszabadulhatunk a segítségükkel a levéltetvektől. Ehhez nem kell mást tenni, mint 2-3 centiméter mély lyukakat ásni az érintett növények alatt, és helyezzünk beléjük 2-3 banánnak a héját. A levéltetvek és a hangyák a banán káliumtartalmát megérezve inkább azon fognak lakmározni, nem a növényeinken.
A banánhéj – a fentiek alapján talán nem meglepő – természetes légycsapdaként is használható. Vegyünk egy műanyag (tejfölös vagy joghurtos) poharat, és szöggel fúrjunk az aljába lyukakat. Ezután tegyük bele a banánt, majd fordítsuk fel, és rakjuk olyan helyre, ahol szívesen bukkannak fel a legyek. Az édes szagra be fognak szállni a lyukakon, de kiút már nem lesz a pohárból.
A banánhéj a szobanövények tisztítására is kiválóan alkalmas. Ha az otthon lévő cserepes virágokat, páfrányokat, pozsgásokat nincs időnk vagy módunk „lezuhanyoztatni”, akkor elég csak a banánhéj belső oldalával finoman átdörzsölni a leveleiket. Meglepően hatékonyan távolítja el róluk a port, ráadásul tápanyagot (például káliumot) is juttat a növényeinknek.
Miért is van szüksége a növényeknek erre a sokat emlegetett káliumra? Elsősorban a fotoszintézisben van szerepe, illetve a növényben történő anyagáramlásban, vízgazdálkodásban. Káliumhiány esetén nehezebben tűrik a szárazságot, és mivel a kálium fokozza a gyökerek aktív vízfelvételét, valamint a gázcserenyílások hatékony működését, ezért a párologtatásban is szerepet játszik.
(Fotó: ha11ok/Pixabay)
