Az előadásokra, bemutatókra rengeteg gép- és inputanyag-forgalmazó, de sok gazdálkodó is kíváncsi volt.
Második alkalommal rendezték meg hazánk legnagyobb precíziós gazdálkodással foglalkozó konferenciáját, a PREGA-t a budapesti AquaWorld Hotelben. Az előadásokra, bemutatókra rengeteg gép- és inputanyag-forgalmazó, de sok gazdálkodó is kíváncsi volt, ami nem véletlen, hiszen ennek a gyakorlati témának már 2015-ben is a PREGA volt a legkomolyabb fóruma.
A konferenciát Bolyki Bence főszervező, az Agroinform.hu mezőgazdasági portál főszerkesztője nyitotta meg, majd Dr. Mezei Dávid Csaba, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte a résztvevőket.
„A magyar kormány számára nem csak a mezőgazdaság jelene, annak jövője is fontos, és a PREGA éppen erről szól. Napjainkban egy paradigmaváltást élünk át. A történelem során a biztonságos élelmiszerellátás volt a fő feladat, ami ma is kiemelt cél. De napjainkban ezt már fenntartható módon kell megtenni, ami a legfontosabb kihívás” – mondta el a helyettes államtitkár, aki a folyamatos innovációban és az input-hatékonyság növelésében látja a jövőt.
Dr. Mezei Dávid Csaba elmondta: a magyar kormány egyik kitűzött célja a mezőgazdaság területén a munkahelyteremtés, ezért a kertészeti, állattenyésztési ágazatot fogják kiemelten támogatni. De a precíziós gazdálkodás a pályázatokban megjelenik, hiszen az innovációs fejlesztésekért plusz pontot lehet kapni. A szakember kiemelte: az agrárinnovációs csoportok létrehozása is egy új lehetőség a magyar gazdálkodók számára, amelynek segítségével a termelők a kutatókkal együtt tudják kidolgozni a legújabb technológiákat. Hozzátette: az agrárpályázatok még 2016-ban meg fognak jelenni. „Bízunk abban, hogy minél több precíziós mezőgazdaságot érintő projekt fog megvalósulni” – zárta gondolatait a helyettes államtitkár.
Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara mezőgazdaságért felelős országos alelnöke gyakorló gazdálkodóként beszélt a precíziós gazdálkodás fontosságáról. „Ennek a gazdálkodási módnak nincsen alternatívája. A mezőgazdaság kérdései évszázadok óta ugyanazok: hogyan lehet eredményesen, jobban, költségtakarékosan eredményeket elérni, ebben pedig benne van a környezetvédelem is” – húzta alá a termelő, aki szerint az ilyen „kényszerinnováció” kiterjesztő hatással van a körülötte működő ágazatokra is.
„A precíziós gazdálkodást a társadalmi szükséglet hozta létre” – hangsúlyozta, majd heves beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabályok nem mindig követik a környezet változásait. Példaként hozta fel a tápanyag-utánpótlást, amelyet február előtt nem lehet elvégezni, pedig az évek óta megfigyelhető meleg teleken éheznek a növények.
Dr. Gyuricza Csaba, az MVH elnöke szerint a mezőgazdaság versenyképességét növelni tudja a precíziós gazdálkodás. Magyarország ebben nem jár az élen, mégis óriási potenciál van benne, ráadásul a fogékonyság is tapasztalható a gazdákban.
„Nincsen más utunk, mint előre menekülni, és a mezőgazdaság és az informatika kapcsolatát erősíteni” – mondta el Dr. Gyuricza Csaba, aki ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai termelők képzettsége nagyon alacsony ahhoz, hogy ezeket a technológiákat eredményesen használni tudják.
A köszöntők után két nyitó előadást is meghallgathattak az érdeklődők. Az USA-ból érkező Prof. Kenneth A. Sudduth 30 éve foglalkozik a precíziós gazdálkodással, ők használták az első rádiómonitorokat az Egyesült Államokban. „A fenntarthatóságot segíti a precíziós gazdálkodás, amely a mai formájában a jövő mezőgazdasága lesz. Aki ma aggódik miatta, az a jövőben biztosan használni fogja, mert a hagyományos termelést át fogja venni, mivel a piaci igény ezt diktálja. Ezt bizonyítja, hogy a fenntarthatóságot egyre több nagyvállalat építi be a filozófiájában” – mondta el a Nemzetközi Precíziós Gazdálkodók Szövetségének elnöke.
Az amerikai szakember hangsúlyozta, hogy az egész rendszer legfontosabb része az információk felhasználása a mezőgazdaságban. Az alap információk megszerzéséhez ma már távérzékelőket, drónokat is használunk, de a jövő egyértelműen a robotikában rejlik. „Fontos, hogy az adatokat a gazdák megkapják és használni is tudják, ezt pedig meg kell magyarázni számukra. Ehhez elengedhetetlen a szaktanácsadás”. Többek között ez is az ISPA nonprofit szervezet egyik feladata, amely segíti a precíziós gazdálkodás tudományának előrehaladását világszerte. Ezért is küldenek rendszeresen hírlevelet partnereik számára, de egy tudományos lapot is kiadnak Precision Agriculture címmel. Az előadó mindezek mellett felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy július 31. és augusztus 4. között St. Louis-ban (Missouri, USA) egy nagyszabású precíziós konferencia is lesz.
Prof. Simon Blackmore, a Nemzeti Precíziós Gazdálkodási Központ igazgatója szintén hatalmas tapasztalattal rendelkezik a precíziós gazdálkodással kapcsolatban. Az Egyesült Királyságból érkezett előadó 25 éve dolgozik kutató professzorként ezzel a kiemelt témával.
„Mi fog történni a technológiákkal a jövőben? Mi várható a nagyobb vagy kisebb földeken?” – tette fel a kérdést előadása kezdetén, majd betekintést nyújtott a jövő mezőgazdaságába. „A jövő technológiái minden méretben kihasználható lehetőségeket fognak nyújtani. Ezekkel csökkentjük a költségeket és a környezet terhelését. Ingadoznak az energiaárak, így emiatt is fontos a takarékos gazdálkodás. Lépést kell tartanunk a változásokkal, hatékonyabb technológiákat kell alkalmaznunk” – hangsúlyozta Simon Blackmore, aki élesen kritizálta az egyre nagyobb gépeket működtető vállalkozásokat.
Mint azt kifejtette, a gépek egyre nagyobbakká válnak, de elérték a maximális méretüket, amit a földek el tudnak viselni. Ezek jól működhetnek a nagy területeken, de a kisebb gazdaságoknál nem számítanak jó megoldásnak, mégis gyakran látjuk, hogy a kisebb földeken is nagy gépek dolgoznak. Pedig a szakember szerint a hatékonyság szempontjából, hogy kisebb és okosabb gépeket kellene alkalmazni. „Ha kevesebb a rendelkezésre álló idő, akkor nagy gépre van szükség, de ha azzal megyünk rá a földekre, akkor még kevesebb időnk lesz. Az energiák 90 %-át ráadásul a nagy gépekre használjuk el, azok pedig tönkreteszik a talajt, amire utána sokat kell költeni. Kisebb géppel nem tennénk tönkre ennyire a talajt, tehát kevesebb időt és energiát kellene fordítani a javításra”.
Erre lehet megoldás a robotika alkalmazása, ami segíthet a fenntarthatóság elérésében, hiszen a gazdálkodást már alapjaiban is sokkal hatékonyabbá tudja tenni.
1. kép Szelektíven szedné a salátát egy tesztelés alatt álló robot betakarítógép, amelynek hátsó konténere lecsatolható, így az ürítés miatt sem kell megállnia a munkának
Mint azt az előadó elmondta, ma már a drónok második generációját fejlesztik, ezek a repülő gépek pedig már az öntözést, műtrágyázást is el tudják majd végezni. De érdekes fejlesztés a terményfigyelő robot is, amely fel tudja mérni a növekedő növény állapotát. A robotok segítségével gyomlálhatunk is a jövőben, a gyomirtó szereket pedig célzottan, oda tudjuk eljuttatni, ahol szükséges, ezzel sok vegyszert spórolunk meg. Ugyancsak tesztek folynak a lézeres gyomlálás gyakorlati alkalmazása érdekében. Eszerint a gép vizuális érzékelője felismeri a gyomot, ami után a növekedési pontot károsítja egy lézersugárral.
„Most dolgozunk az önjáró robotokon, de még sok teszt van hátra. Az egyik új koncepciónk alap állítása, hogy a learatott termények 20-60 %-a nem megfelelő minőségű, például a saláta esetében. A robot segítségével azonban osztályozni lehet a növényeket a betakarítás során, így az csak az érett, megfelelő minőségű, eladható terményt takarítja be (1. kép). A tervezett gép hátsó konténere leválasztható, így ha az megtelt, egy üres konténer hozzácsatolásával folytatódhat is a munka”.
A mobil robotok a szakember szerint a jövőben egyre jobban el fognak terjedni a szántóföldi és a kertészeti kultúrákban is. Mint mondta, eleinte lehet negatív hatása is ennek (munkahelyek csökkenése), de előbb vagy utóbb, akik ellenzik, azok is át fognak állni, mert ez a mezőgazdaság jövője, a robotokkal hatékonyabb lesz a gazdálkodás.
Az idei PREGA ismét számos szekcióüléssel, további előadással várta a gazdálkodókat és a forgalmazó, gyártó cégek képviselőit. A kertészettől az állattenyésztésen és növényvédelmen át a gépesítésig nagyon sok téma felvetődött. Azt, hogy a nap során felvázolt lehetőségekkel hogyan élnek majd a magyar gazdálkodók, még nem tudni, de a technológiák, adott esetben pedig a szakemberek is elérhetők bármely termelő számára Magyarországon is.
(Gribek Dániel – Agrofórum Online)
